Az egyes törvényeknek a családi jövedelemadózással összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat alapvető célja - mint címéből is kiderül - a családi jövedelemadózás feltételeinek megteremtése.

Az új, választható adózási forma esetében a családtagok összevont adóalapba tartozó jövedelmeit együttesen kell számításba venni, majd el kell osztani a családtagok - és közülük a kedvezményezett eltartottak (jellemzően a gyermekek) - számától függő osztóval. A családtagokat együttesen terhelő adó egyenlő az említett hányadosra az adótábla szerint kiszámított adó és az említett osztó szorzatával. E számítási mód következtében összességében a családtagok lényegesen kevesebb adót fizethetnek, mint a hatályos szabályozás mellett. A törvényjavaslat elfogadása esetén 2010-re például az adóterhelés a legalább két gyermeket nevelő házaspárok esetében kb. 25 százalékkal, az egy gyermeket nevelő egyedülállók esetében kb. 30 százalékkal, a gyermeket már nem nevelő házaspárok esetében kb. 15 százalékkal csökken. A törvényjavaslat elfogadása esetén, végeredményben, az adóterhek növekedése csak a magasabb (havi kb. 700 ezer forintnál kezdődő) jövedelmi sávokban, valamint a gyermektelen egyedülállók esetében várható.

A törvényjavaslat szerint - a költségvetési bevételek jelentős csökkenésének elkerülése és gyakorlati tapasztalatok szerzése érdekében - a családi jövedelemadózás lehetősége fokozatosan bővül. 2008-tól a legalább három kedvezményezett eltartottal (például gyermekkel), 2009-től a legalább két kedvezményezett eltartottal közös háztartásban élő házaspárok és egyedülállók alkalmazhatják a kedvezményes adózási módot. 2010-től már minden házaspár, valamint minden legalább egy kedvezményezett eltartottal együtt élő egyedülálló jogosult lesz a kedvező szabályok alkalmazására.

A törvényjavaslat 2008-tól négysávos, 2010-től ötsávos adótáblát tartalmaz, ugyanakkor az összevont adóalapba tartozó jövedelmeket jelenleg terhelő (lényegében most is harmadik adósávot eredményező) 4 százalékos különadót megszünteti. E módosítások következtében az adózással összefüggő adminisztrációs terhek és költségek csökkennek.

A törvényjavaslat szerint az egyéni vállalkozók jövedelme is az összevont adóalap részét képezi majd. E módosítás nemcsak a családi jövedelemadózásra a gyakorlatban is jogosultak körének kiterjesztését szolgálja, hanem lehetőséget biztosít a különböző jövedelemfajták adóterhelésének közelítésére, amely az egyéni vállalkozók többsége esetében az adóterhek csökkenését eredményezi. Ennek oka, hogy az egyéni vállalkozók jövedelmét a hatályos szabályok szerint terhelő 10 vagy 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadó és 4 százalékos mértékű különadó, valamint az adózott jövedelmüket terhelő 25 vagy 35 százalékos mértékű osztalékalap utáni adó együttesen már az első megszerzett forint esetében is 36,5-49,4 százalék adóterhelést eredményez. A törvényjavaslat elfogadása esetén azonban a vállalkozói jövedelem adóterhelése az első adósávban - még gyermektelen egyedülállók esetében is - legfeljebb 18 százalék lesz. Az egyéni vállalkozók által a hatályos szabályozás mellett érvényesíthető adó- és adóalap-kedvezmények körét a törvényjavaslat nem szűkíti.

A teljes dokumentum letölthető itt.