A házasság hete

Ünnep? Évente visszatérő, egy hétig tartó akció? Egy mozgalom, amely célul tűzi ki a házasság, mint életforma, mint értékrendszer marketingjét? Egyféle társadalmi célú reklám? Valószínűleg mindez együtt. A házasság hete reakció egy régóta jelen lévő társadalmi problémára, a házasságkötések népszerűségvesztésére. Azok reakciója, akik számára fontos a család, a házasság. Akik úgy gondolják a házasság olyan felelősségteljes, meghitt és biztonságot nyújtó közösség, amely méltó a védelemre. 

A tények

Magyarországon a házasságkötések számának csökkenése – az 1990 és 2000 közötti évtized mélypontja után – 2010 óta enyhe emelkedésbe fordult. Az 1990 és 2010 közötti évek meghatározó tendenciája volt a házasság intézményének népszerűségvesztése. 2015-ben már csaknem minden második gyermek házasságon kívül született. A KSH adatai szerint a házasságkötések száma 2010-ig – amikor is 35,5 ezer frigy köttetett – évtizedeken keresztül kisebb ingadozásokkal csökkent, az utóbbi öt évben azonban a 2010-es mélypontról elmozdulva emelkedett. 2015-ben 45,9 ezer pár járult az anyakönyvvezető elé, az előző évinél 18, a 2010. évinél 29%-kal több. A házasságok mérlege 38 éve folyamatosan negatív, vagyis több házasság szűnik meg válás vagy özvegyülés miatt, mint amennyit kötnek. 2015-ben száz házasságkötésre 143 válás, vagy özvegyülés miatti házasságmegszűnés jutott. A fennálló házasságok számát kétharmad részben a halálozás miatti házasságfelbomlások csökkentik. A házasságok stabilitását a válások számával szokás mérni. Ez az 1980-as évek második felében tetőzött (évi közel 30 ezer), majd az 1990-es évektől 2010-ig 21–26 ezer között ingadozott. Az ezután kezdődő csökkenő irányzat 2015-ben kedvezőtlenre fordult, és a válások száma ismételten emelkedett: 20,6 ezer bontóperi végzést hoztak, az előző évinél 5,2%-kal többet. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke, viszont számottevően elmaradt az azt megelőző évtizedeket jellemző szinttől.

A népességfogyást Magyarországon 30 éve nem sikerült megállítani, bár erre a kedvezőtlen tendenciára mind az előző rendszerben, mind pedig a rendszerváltás után születtek kormányzati válaszok: 

A magyar családpolitika

A magyar családpolitika deklarált célja a családok belső stabilitásának elősegítésével a gyermekvállalási kedv erősítése, ezzel a kedvezőtlen demográfiai folyamatok korrekciója. A 2013-ban született demográfiai programterv keretében 2014-től lépett életbe a családi adókedvezmény és a GYED extra, amely lehetővé tette munkavégzés mellett és felsőoktatási tanulmányok folytatása mellett is a GYED folyósítását, tavaly pedig a családi otthonteremtési támogatás bevezetése célozta a házasságok és családok megerősítését. 

Egyházak, civilek a házasságért és a családért

A házasság hetének 1996-ban, az Egyesült Királyságban induló története kezdetektől szorosan kapcsolódott az egyházakhoz, és még ma is számos országban – így Magyarországon is – a keresztény egyházak és civil szervezetek összefogásával rendezik. A házasság világnézettől független érték. A mozgalom eredeti intencióit tekintve nem kíván politikai fórummá válni, azonban elismeri, hogy a vallások házasságról való tanításai fontos társadalmi értékeket közvetítenek. A születéseket kedvezően befolyásolják a tradicionális értékek, így a vallásosság, ez a tendencia azonban nem érvényesül automatikusan: a népességfogyás általános európai jelenség. Az erősen vallásos Románia és Lengyelország sincs feltétlenül jobb demográfiai helyzetben, mint például a szekularizáltabb Finnország vagy Csehország. 

A sokáig csak Angliára korlátozódó mozgalom történetében fordulópontot jelentett a 2008-as esztendő, amikor több európai ország, így például Németország, Svájc, Csehország, Írország, Belgium, és Észak-Írország is csatlakozott hozzá. Ebben az évben rendezték meg Magyarországon is először a házasság hetét. Az Egyesült Királyságban a Futureway Trust jótékonysági egyesület neve alatt fut, nemzetközi együttműködési projektté válása után a mozgalmat Svájcban jegyezték be. 2014-ben a Házasság hete rendezvényein világszerte másfél millió ember vett részt, napjainkra 21 ország csatlakozott már a kezdeményezéshez. A csatlakozó nemzeti kormányok autonóm programokkal kapcsolódnak a Házasság Heté-hez, ami legtöbb országban a Valentin nap köré szerveződik. 

Jó házasságok köttessenek

A házasság minden kultúrában elismert és minden nemzet számára értékként számon tartott intézmény, a társadalom építőeleme.  Kutatások igazolják, hogy a magyar emberek számára a házasság és a család az egyik legfontosabb érték, még ha a társadalomstatisztikai tények ezt ellentmondásosan is igazolják vissza. A Nagycsaládosok Országos Egyesületének vezetője szerint a házasság nem is elsősorban intézmény, sokkal inkább szeretetközösség. Egy életmód, amelyet generációkon át választottak nők és férfiak évszázadokon keresztül és fognak választani a jövőben is. A világ azonban sokat változott ez idő alatt, az egymás iránti elköteleződés formáinak újrafogalmazására ahogy korábban  történt, most is szükség van. Nem mindenkinek sikeres a házassága, de minden embert foglalkoztat, mitől válhat sikeressé egy párkapcsolat. A házasság hete az együttgondolkodás apropója is egyben. 

A mozgalom célja egyféle szemléletformálás, célja hogy ráirányítsa a figyelmet azokra az egyéni és össztársadalmi előnyökre, amelyek a házassághoz kötődnek, támogassa az elkötelezett házasságban élő párokat, hozzájáruljon a válások számának csökkentéséhez.   

A házasság hete mozgalom tagjai nem kívánnak „megmondóemberek” lenni, de érvelnek amellett, hogy miért jobb a házasság az együttélési formánál, miért érdemes befektetni a stabil párkapcsolatokba.  Ösztönözni kívánják a fiatalokat, hogy ezt az életmódot válasszák.  Sok fiatal ugyanis azért nem választja a házasságot, mert rossz példákat lát maga körül. Ezen túl – és ez is szükségesnek látszik ma már – hiánypótló cél, hogy megismertesse a fiatalokkal a házasság és a párkapcsolatok kultúrájával, a stabil házasságok hátterével, segítse a párkapcsolati problémákkal küzdőket. 

Ha belegondolunk, arról vajmi keveset hallanak az iskolákban a diákok, miként kell működtetni a stabil kapcsolatokat és számos olyan család is van, ahol az ehhez szükséges kompetenciák nem tudnak kialakulni és fejlődni a szülői minták alapján. A párkapcsolati kultúra oktatása, ha nyomokban benne is van a nemzeti alaptantervben, a gyakorlatban vajmi kevés olyan információhoz juthatnak az iskolákban felnövekvő generációk, amit a felnőtt életükben hasznosítani tudnak. A fogyasztói társadalom életideálja – hogy ami nem jó, azt majd lecseréljük – az emberi kapcsolatok terén nem vált be. Sokan azonban nem tudják, miként lehet a kapcsolatokat napi szinten működtetni, tenni a megjavításukért. Később, a felnőtt lét során sem igazán kapunk kapaszkodókat hogyan is lehetne stabilabbá tenni az éppen kátyúba kerülő házasságunkat. Közkeletű attitűd az is hogy a házasságban az ember fel kell hogy adja magát, „rabigába hajtja a fejét”. Ez egy erősen individuális társadalomban nem hangzik valami jól. Az elköteleződéstől való félelem mögött számos dolog állhat, viszont szinte bizonyosan hiányzik ez esetben a párkapcsolatról való gondolkodásból az a perspektíva, hogy a házasságban, a másikkal való viszonyban nem feladjuk, hanem kiteljesítjük/ki is teljesíthetjük magunkat. 

Sikeres életpéldák

„Veled kiteljesedve”- ez a mottója az idei magyarországi hétnek, ami a központi rendezvényeken túl, helyi közösségek által kezdeményezett több mint 200 rendezvényt foglalt magában. A Házasság hete magyar rendezvénysorozat sajátossága, hogy évente egy olyan házaspár nagykövete lesz az ügynek, akik „példa adó”  házasságban élnek. A vidéki rendezvényeken is törekednek a szervezők arra, hogy elérhető közelségbe hozzák a jó példákat. Az idei rendezvénysorozat arcainak szerepét Kerekes Mónika és Madarász Isti vállalták. 

Véleményük szerint ma Magyarországon azért van annyi válás, mert az emberek nem hiszik el, hogy érdemes munkálkodni az elromlott kapcsolatok megjavításán. Fontos, ne legyen elfogadható szemlélet, az hogy a házasság eldobható dolog. Ha értékként tekintenek a párok az együtt eltöltött időre, akkor hajlamosabbak abban gondolkodni, hogy meg akarják menteni. Az emberek többségének nem jut eszébe, hogy a házasságot ugyanolyan tudatosan építse, mint például a karrierjét. Pedig a házasságnak legalább ugyanilyen fontos dolognak kellene lennie – vélekedett Kerekes Mónika. 

A házasság hetében érdemes lenne elgondolkodnunk azon, vajon miért is alakult ez így. 

Kiss Mária Rita