Jordánia a menekültválság vonzásában

Ma már mindenki tisztában van vele, hogy a migrációs tendencia tartós marad, és erre az Európai Uniónak is hatékony, hosszú távú választ kell adni. A felmerült megoldási alternatívák sorában szerepel az a koncepció is, mely szerint a háborús menekülteket célszerű lenne saját régiójukban tartani, miközben az EU a határától távoli menekülttáborok működtetését támogathatná fokozottabban. Egy korábbi cikkünkben már összefoglaltuk, hogy az Öböl-menti államok miként viszonyulnak a menekültkérdéshez, most a Szíriával szomszédos Jordánia esetét vizsgáljuk meg tüzetesebben.

A kortárs háborús krízisek következtében menekülni kényszerülők mindennapjait elsősorban a háborús pusztítások, vagy Mediterráneum, illetve Közép-európai migrációs útvonalai vonatkozásában tárgyalja a média. Ugyanakkor szinte teljesen ismeretlen az európai közvélemény előtt a közel keleti régiónak a menekültválságok kezelésében vállalt szerepe. Jordánia a regionális válság következményeinek egyik legnagyobb teherviselője volt a 2016. június 21-én a szír – jordán határon bekövetkezett merényletig, amikor az ország az „ISIS” fenyegetésére hivatkozva gyakorlatilag lezárta határait, minek következtében 85 ezer ember rekedt a peremterületeken élelem és ivóvíz nélkül.

Jordánia számára – bár nem írta alá az 1951. évi, menekültekről szóló Genfi Egyezményt és nincs hivatalos menekültpolitikája[1] sem – nem ismeretlen a menekültek fogadásának gyakorlata. Az 1948-as palesztin Nakba (katasztrófa) után is megnyitotta határait az oltalomra szorulók előtt, ahogy később is a nyitott ajtók politikáját képviselte az iraki, majd jelenleg a szíriai menekültek vonatkozásában.[2] A teljesen kiúttalan állapotban lévő Szíriából[3] (és Irakból) menekülni kényszerültek jelentős számban vannak jelen a királyságban. A nagyságrenddel kapcsolatban jegyezte meg Rania jordán királyné: „az országomban minden hetedik ember szíriai menekült, akiknek egyaránt védelemre, élelemre, iható vízre, oktatásra és egészségügyi ellátásra van szüksége. Még az ENSZ szervezeteivel megvalósuló kooperációval is alig tudjuk biztosítani ezeket a szükségleteket.”[4]


Rania jordán királyné nyilatkozata Jordánia szűkös lehetőségeiről. Forrás: https://mic.com/

A jordán- kormány 2014 májusában fogadta el a National Resilience Plan (NRP) 3 évre szóló programcsomagot, amely kezelni hivatott a nyomást, amivel az ország szembesülni kényszerült és egyúttal pénzügyi alapokat teremtett a humanitárius támogatás számára.[5] Az UNHCR adatai[6] szerint, regisztráltan legalább 656 ezer szír menekült tartózkodik az országban, míg a GOJ szerint[7] legalább 1.3 millió szírt látnak el. Területi szempontból legtöbben a Szíriával határos jordán kormányzóságokban vannak. Amman, Irbid és Mafraq terülén összpontosul a legtöbb háború elől menekülő ember, ami azt is jelenti, hogy ezek a területek fokozott nyomás alatt állnak. Mafraq vonatkozásában külön említést érdemel a Zaatari menekülttábor – gyakorlatilag város – amely egymagában mintegy 80 ezer(!) szír menekültet lát el.[8] Zaatari már csak azért is kuriózum, mert Jordániában a szír menekültek legjava nem táborokban, hanem városi környezetben él.


A mintegy 80 ezer szír menekültet magában foglaló Zaatar-i menekülttábor. (Forrás: Forrás: http://www.lemonde.fr)

Óvatlanság lenne azt mondani, hogy a két ország szomszédos viszonyából és történelmi kapcsolataikból eredően csak és kizárólag zökkenőmentes a befogadás.[9] A közel-keleti menekültválság jellegét, volumenét tekintve nem hasonlítható az európai krízishez.[10] A ténylegesen nagy migráció ugyanis nem Európában van.[11]  Al-Mahayra jordán tábornok – utalva a krízis mélységére – a következőket nyilatkozta; „ha Európa azt mondja, hogy krízise van a menekültek miatt, akkor mit mondjunk mi?”[12] A több mint 500 milliós Európa lehetőségeit és körülményeit egyszerűen nem lehet összehasonlítani az évek óta tényleges nyomás alatt lévő Jordániáéval, a kicsiny méretéhez képest óriási feladatot vállaló Libanonéval[13], avagy még azzal a Törökországéval sem, amely a jelenlegi UNHCR adatok szerint, több mint 2.8 millió(!) szír menekültet lát el.[14]

A Szíria szomszédos országaiba menekülni kényszerültek között a legszegényebbek számára az egzisztencia biztosítása is nehézségekbe ütközik, mivel igen korlátozott lehetőségeik vannak a munkavállalásra. A jobb módúak illegális lakásbérlőkként beköltöztek a jordán városokba, meghatározva azok arculatát és felhajtva a lakásárakat. Ennek következtében, azok a helyiek, akik Jordánia északnyugati részén élnek, s a legszegényebb (sokszor marginalizálódott) réteghez tartoznak, egyszerűen kiszorulnak a lakásbérlés piacáról, mivel a megnövekedett árak miatt képtelenné válnak arra, hogy ingatlant tartsanak fenn.[15] Mindezek mellett, számos más szektor – így az oktatás vagy az egészségügy – is hasonló nehézségekkel küzd. Az UNHCR adatai szerint, 2015-ben 145 ezer szíriai gyermek tanult Jordánia valamely közoktatási intézményében, amely két műszakban működik: A jordán gyermekek délelőtt járnak iskolába, míg a szíriaiak délután.[16] Az oktatás megkérdőjelezhetetlen elsőséget kell hogy élvezzen, mivel a munkához jutás és ezen keresztül a társadalmi integráció alapfeltétele.   Ugyanakkor – jegyezte meg Haneen Ismail Sayed a Human Development koordinátora – a konfliktusok sokasága, illetve súlyossága miatt és az instabilitás következtében egyáltalán nem egyszerű ezeknek a szektoroknak a feladata, ezért is elengedhetetlen a nemzetközi támogatások folyamatos biztosítása.[17] A problémák sokasága közül elég, ha csak arra utalunk, hogy például az iraki menekültek ugyan védelmet élveznek Jordániában, de nincs lehetőségük hivatalosan munkát vállalni. Így aztán sokan a bizonytalan jövő miatt tovább vándorolnak oda (így eljutván Európába is) ahol státuszuk rendezését biztosnak vélik.[18]

A legtöbb szíriai és iraki[19] az igen minimális jövedelmet biztosító szürke gazdaságban foglalkoztatott, mivel a jogi státusz rendezése (tehát menekültből bevándorlóvá válás) nélkül nem lehet munkát vállalni.  A jogi státusz körül pedig számos bizonytalanság és kérdőjel tapasztalható. Annak következtében, hogy Jordánia nem aláírója a nemzetközi menekültügyi egyezményeknek a szíriai és az iraki menekültek jogi státuszának megszerzéséhez mind az UNHCR által, mind a fogadó ország által regisztrálva kell lenniük.[20] A jordán kormány által kiadott okmányok alapvetően 1 évre (tehát rövidtávra) szólnak, amelyet ugyan meg lehet újítani de, ezzel közel sincs biztosítva a menekült státuszának megtartása hosszabb időre. Márpedig ez megkerülhetetlen a védelem alatt álláshoz és ahhoz, hogy később bevándorló státuszt nyerhessen el valaki.[21] Ezen körülmények összessége is hozzájárul ahhoz, hogy a menekültek Európa irányába is haladnak,[22] ami korábban már bejáratott útvonalnak számít a közgondolkodásban.[23]

Jordánia a közel-keleti és észak-afrikai menekülthullámoknak folyamatosan ki lesz téve. Ennek oka a térségben uralkodó instabil politikai állapot (így például az iraki, jemeni, líbiai és a palesztin). Emiatt, valamint a háború és a terrorszervezetek miatt az ország biztonságpolitikai okokból a korábbi 45 átkelő helyett (kb. 378 km) jelenleg alig több mint 3-at működtet.[24] Az „ISIS” (Dāʻish) 2016. június 21-én merényletet hajtott végre a határon, amiben 7 jordán katona vesztette életét.[25] Az öngyilkos merényletet követően a hadsereg „zárt katonai zónának” (zone militaire fermée)[26] nyilvánította a szír és iraki határátlépő helyeit, s felfüggesztette a humanitárius segélyek áthaladásának engedélyezését is. Ez a határon rekedt mintegy 85 ezer ember számára életveszélyes körülményeket, humanitárius válsághelyzetet  teremtett.[27]   


Valahol Mafraq környékén, a szír-jordán határhoz közel.  ( Forrás: http://www.zeit.de)

A szíriai polgárháború mára nemzetközivé szélesedett, a béketárgyalások vonatottan haladnak, amiből alapvetően 3 dolog következik: (1.) A szomszédos fogadó országoknak hosszú távra meg kell tervezni a menekültekkel kapcsolatos irányelveiket (policy) és a nemzetközi közösségnek a jelenleginél hatékonyabban kell biztosítani a megvalósításhoz szükséges anyagi és technikai támogatásokat.  (2.) Nem várható a közeljövőben, hogy a szír menekültek hazatérhessenek, ezért a régióban munkahelyeket kell teremteni és biztosítani az integrációhoz elengedhetetlen munkához jutásukat. Helyzetük akkor képes javulni, ha a munkaerő-piacba történő bekapcsolásuk útján mielőbb biztosítják a befogadó országok számukra az önellátóvá válás feltételeit.[28] (3.) A nemzetközi közösségnek törekedni kell a szír és az iraki kérdés megoldására, és ezzel a menekülthullámot generáló háború mielőbbi befejezésére.[29]  

A menekültlét nem választás kérdése, „akkor válik az ember menekültté, ha már minden más lehetősége elveszett”.[30]

Fodor István

 


[2] The Jordan Times: No Blame, here. The Jordan Times, 2016.07.09.

[5] Hashemite Kingdom of Jordan, Ministry of Planning and International Cooperation: Final Draft, National Resilience Plan 2014-2016. Proposed Priority Response to Mitigate the Impact the Syrian Crisis on Jordan and Jordanian Host Communities. 29. May 2014., 4. A továbbiakban NRP.

[7] Erre a számra reflektálva mondta Rania királyné, hogy országában minden 7. ember szír menekült. Részletesebben: Horowitz: World.Mic, 2016.05.11.; Ideas4development: Réfugiés syriens: “L’aide au développement du Liban et de la Jordanie doit être inconditionnelle” Ideas4development, 2016.07.05. Online: http://ideas4development.org/refugies-syriens-laide-developpement-liban-...

[8] A táborban élők nemi megoszlása megközelítőleg 50-50%-os,  ugyanakkor a 18 éven aluli gyermekek kb. 56%-t teszik ki a táborlakóknak. Vonatkozó adatokkal kapcsolatban lásd az UNHCR felületét: http://data.unhcr.org/syrianrefugees/settlement.php?id=176&region=77&cou... (2017.02.16.)

[9] Ezt a szempontot azért is kell megemlíteni, mert az általános – igen erőteljesen leegyszerűsítő, redukáló – európai közgondolkodás egyik fő vonulatát képezi az a koncepció, hogy a menekültek, miért nem csak a (hozzájuk) közeli országokba mennek, miért Európába is?  Történelmi tapasztalatainkból tudjuk jól, hogy a szomszédos ország jellege az egyáltalán nem biztos, hogy tényleges közelséget, kapcsolatot jelent a felek között. Triviális a példázat, de jól érzékeli ezt a megközelítést a magyar és román felek viszonya egymáshoz, de nyilván számos más példázatot is lehet citátum alá venni.

[11] Melegh, Attila: Kik jönnek, miért jönnek? (Magyarország, 2015). Történelemtanárok Egylete által rendezett konferencián elhangzott előadás. 2015.12.14. 

[13] Franck Bousquet, a Világbanknak a MENA (Közel-Kelet és Észak-Afrika) térségére fókuszáló ágazatának vezetője az alábbi analógiával érzékeltette Libanon óriási részvállalását a menekültek ellátásában: Libanon populációjának 2 év alatt 30%-a szíriai menekült lett, ez olyan, mintha az USA 2 év alatt Mexikó teljes populációját fogadná be. Libanonban világszinten a legnagyobb az 1 főre jutó menekültek létszáma. Forrás: Barbière, Cécile: Le Liban et la Jordanie se sont endettés pour accueillir les réfugiés. EurActiv, 2016.07.01. Online: https://www.euractiv.fr/section/aide-au-developpement/interview/le-liban-et-la-jordanie-se-sont-endettes-pour-accueillir-les-refugies/; Az UNHCR mérései szerint, Libanonban regisztráltan több mint 1 millió menekült él, nemi eloszlásuk szerint 52% nő és 48% férfi, míg a 18 éven aluli gyermekek aránya kb. 55%. Az adatok forrása: http://data.unhcr.org/syrianrefugees/country.php?id=122 (2017.02.16.)

[14] A Törökországban hivatalosan regisztrált menekültek nemi megoszlása 53% férfi - 47% nő körül mozog, a 18 éven aluli gyermekek aránya 54.2%. További vonatkozó adatokkal kapcsolatban lásd: http://data.unhcr.org/syrianrefugees/country.php?id=224 (2017.02.16.)

[15] Doraï: La Vie des Idées, 2016.06.07.  2011 és 2014 között 14.5%-ról 22.1%-ra emelkedett Jordánia populációján belül a munkanélküliek aránya, közöttük is felülreprezentáltak a fiatalok, az alacsony edukációval rendelkezők és a társadalom legszegényebb rétegei. Erről lásd: Stave, Svein Erik – Hillesund, Solveig: Impact of Syrian refugess on the Jordanian labour market. Findings from the governorates of Amman, Irbid and Mafraq.International Labour Organization Regional Office for the Arab States and Fafo, 2015. 5-6.; Horowitz: World.Mic, 2016.05.11.

[16] Regional Refugee and Resilience Plan (a továbbiakban: 3RP) 2015-2016. In Response to the Syria Crisis. 2015 Annual Report. 51. Horowitz: World.Mic, 2016.05.11.

[17] Haneen Ismail Sayed az Emberi Fejlettségi Index (Human Development Index) közel-keleti régiójának koordinátora. Forrás: Ideas4development: Réfugiés syriens: “L’aide au développement du Liban et de la Jordanie doit être inconditionnelle” Ideas4development, 2016.07.05.

[18] Twight, Mirjam Abigel: Familles de réfugiés irakiens en Jordanie: la recherche active de solutions. In: Revue Migrations Forcées, RMF 51, Janvier 2016. 36-37.

[19] Twight: Revue Migrations Forcées, RMF 51, Janvier 2016. 36-37.

[20] Doraï: La Vie des Idées, 2016.06.07. 

[21] Barbière: EurActiv, 2016.07.01.

[22] Doraï: La Vie des Idées, 2016.06.07.

[23] Melegh: Történelemtanárok Egylete által rendezett konferencián elhangzott előadás. 2015.12.14.

[24] Lamloum:. L’Orient Le Jour, 2015.09.13.

[25] AFP: Jordanie: des milliers de réfugiés syriens dans une situation alarmante. Liberation, 2016.06.29.; Az ENSZ forrásai szerint már 85 ezerre duzzadt a határon ragadt menekültek száma, hivatkozza: The Jordan Times: No Blame, here. The Jordan Times, 2016.07.09.

[27] AFP: Liberation, 2016.06.29.

[28] Nagy Boldizsár nemzetközi jogász, migráció és menekültügy a fő szakterülete. A hivatkozás forrása: https://www.youtube.com/watch?v=0puOQSCqYvc (2016.07.19.) Vö. Nagy az alábbi nyilatkozatában (elsősorban az 5-7. perc között) is részletesen exponálta a menekültekkel kapcsolatos munkavállalási vélekedéseket: https://www.youtube.com/watch?v=cBiNCPeBOQs (2016.07.19.)

[29] Doraï: La Vie des Idées, 2016.06.07.; Fodor: Barankovics, 2016.04.19. Vö. Fodor, István: Az elfeledett lényeg: az ember a számok mögött. Barankovics, 2015.10.26.  Twight: Revue Migrations Forcées, RMF 51, Janvier 2016. 37.

[30] Az idézet Rania jordán királynétól származik, közli: Horowitz: World.Mic, 2016.05.11.