Magyar-magyar összefogás

2016 szeptemberében súlyos veszteség érte a székelyföldi Atyha települést, villám csapott le templomuk tornyára és gyakorlatilag pillanatok leforgása alatt terjedt szét a tűz. A helyiek vizesvödreikkel próbálták meggátolni a lángok terjedését, majd nem sokkal később megérkeztek a hivatásos tűzoltók is, de sajnos csak az épület oldalfalai maradtak úgy-ahogy épségben. Még a harang is, mely a villám becsapása előtt is hangosan kongott a vihar elleni imákat erősítve, a lakók szeme láttára olvadt szét. Adorján Imre helyi plébános és a lakók elmondása szerint, azért nem lehetett időben megfékezni a tüzet, mert a tűzoltóság sem rendelkezett olyan, megfelelő víznyomású csővel, ami elég lett volna a torony oltására. Egyébként a templomot nem régen újították fel és két villámhárítóval is felszerelték, de sajnos ez sem volt elég. A Plébános úr és segítői még a tűz szétterjedése előtt próbálták kimenteni a templomból az értékes kegytárgyakat, de csak néhány kelyhet, miseruhát, könyvet, és a szentségtartót sikerült. A szobrok, oltárképek, festmények és az orgona bent égtek.


A legégett atyha-i templom

A templomot a történelem során, már több természeti katasztrófa is sújtotta, 1867-ben tűz pusztított, majd 1927-ben nem sokkal az újjáépítése után, szélvihar rombolta le. Eddig a hamvakból és romokból mindig újjá tudott épülni, reméljük ez most sem lesz másként, hiszen, az itt élő magyar közösség számára nagyon fontos a hitélet, a misére járás pedig szimbolikus közösségkovácsoló helyet is jelentett. Most, jobb híján a közeli ravatalozóban folynak az istentiszteletek.   

Nem kellett azonban sokat várni az első felajánlásokra a templom újjáépítésére. Nagyon sok helyi vállalkozó jelezte, hogy részt venne a munkálatokban, valamint érkeztek pénzadományok is. A hivatalos adománygyűjtések megszervezésében nagy segítséget jelentett a Magyar Máltai Szeretetszolgálat felhívása és a magyarországi Civil Összefogás Fórum (CÖF). Utóbbi alapító tagja, Bencze Izabella teljes mértékben szívügyének tekintette a templom további sorsát, hiszen nagyon jól tudta, hogy ez az atyhai magyar közösség utolsó bástyája, amit nem szabad elengedni. Amerikai útja során a clevelandi magyarok széles körével megosztotta, hogy mi történt az atyhai templommal. Ők akkor habozás nélkül 250 ezer forintnak megfelelő kézpénzt utaltak, majd Mezei András ottani plébános szervezésében jótékonysági bált is tartottak február elején. Ezen körülbelül 150-en vettek részt, többek között Magyarország amerikai nagykövete Szemerkényi Réka is. A rendezvényen jelentős összeg gyűlt össze, senki sem húzta össze a pénztárcáját, hiszen egy nemes ügyről volt szó.

Itthon is országszerte különféle jótékonysági egyesületek szerveztek gyűjtést. Az adományozók közül a kormány sem maradt ki, 42 millió forint értékű adományt ajánlott fel.
Az ilyen jellegű tragikus esemény mutatja meg igazán a magyar összefogásban rejlő csodát. Azt, hogy történt, ami és ahogy történt Trianonban, nem számít a világ mely pontján vagyunk éppen, magyarok vagyunk, és ha kell, egy emberként tudunk segíteni az éppen gondokkal küszködő testvéreinken. Nagyon fontosnak tartom, hogy a mai világban, amikor az értékrendek folyamatosan változnak, az empátia, a másikkal való szolidaritás és a másik érdekében való cselekvés nem veszett ki a jóérzésű magyar emberekből. Ez az összefogás is azok közé a tényezők közé tartozik, amelyek erősítik, egységes élő szövetté teszik a határokkal elválasztott magyarok kapcsolatát. A CÖF a magyar összefogás sikerének megünneplésére, és a hiányzó összeg kiegészítése érdekében szervezett egy újabb jótékonysági gálát, mely a „Ne hagyjátok a templomot” címet viseli, és március 13-án kerül megrendezésre a Vigadóban.  Reméljük az atyhai templom újjáépítése terv szerint, a tavaszi jó idő beálltával megkezdődik és újra lesz méltó temploma a székelyföldi kis magyar közösségnek.

Nemes Alexandra