Címke: 1956

1956. október 26 – A győri papság 12 pontja

„A győri fiatal papok kezdeményezésére Győr Város és az Egyházmegye papsága nevében az alább következő pontokban foglaljuk össze jogos és méltányos követeléseinket az állam felé és tiszteletteljes kéréseinket a Magyar Püspöki Kar felé. Mindezt azzal a tudattal tesszük, hogy a Püspöki Kar is tudja teendőjét és teljesíti a tisztéből folyó kötelességét. Ezen megnyilatkozásunkkal azt akarjuk kifejezésre juttatni, hogy a papság is érzi a saját felelősségét ezekben a súlyos időkben.


1979 – Részlet Kovács K. Zoltánnak, a Newbrunswick Rutgers University-n tartott 1956-os ünnepi beszédéből

(…)  Most az otthon élő kéziratos irodalom - a szamizdat - egyik fiatal tagja külföldön is olvasható írásából idézem a következő mondatokat: "Az 1956-os nemzedék nem arra használta fel saját történelmi precedensét, hogy a 60-as években kialakult viszonylagosan jó helyzetből még jobbat csikarjon ki és ne is csak önmagának, hogy új reményeket ébresszen és további eredmények elérésére szorítsa a társadalmi vezetést. Éppen ellenkezőleg: az 56-os nemzedék maga könnyítette a felejtést mindenkinek.


Részletek Varga László visszaemlékezéséből

„Amint az első nap adásait olvastam az arcomba szökött a vér. Miközben a magyar fiatalság vérét ontotta a szabadságért, és órák alatt az egész világ csodálatát kivívta, a hazai kommunista rádió <<ellenforradalmi banditáknak>>, <<sötét gazembereknek>>,<<csőcseléknek>> nevezte őket. Ráadásul a rádió az Internacionálét játszotta még 24-én is. De 25-én már elhangzott: <<Magyarok! Tűzzétek ki a nemzeti zászlót! >> és a Himnuszt játszották. Beleremegtem.


2006 – Kovács K. Zoltán és O’sváth György 1956-ról

Forrás: Nemzeti Audiovizuális Archívum. A stúdióbeszélgetés a Duna TV 2006. október 22-i Agora műsorában hangzott el.

 


1957-1962 Kovrig Béla: Nemzeti kommunizmus Magyarországon

„Nem voltak olyan látható és mély ideológiai hasadások, amelyek a nemzet egybeforrását akadályozták volna; ezt az egybeforrást indította el, majd gyorsította az országos méretű, részben erőszakos kollektív harc előbb a szovjetek által kikényszerített és fenntartott status quo, majd – főleg és közvetlen módon – e status quo szovjet-orosz szavatolói ellen.


1957. november 4. (New York) Barankovics István: Az ún. nemzeti képviselet kérdéséről

„A forradalom és a szabadságharc tragédiája után is változatlanul szükség van egy olyan emigráns politikai testületre, amely az önrendelkezési jogától megfosztott magyar nemzet érdekeinek szószólója a szabad világban. Ezt a szerepet éveken át a Magyar Nemzeti Bizottmány, illetve annak Végrehajtó Bizottsága töltötte be.


A DNP a szabad Kossuth Rádióban

Az 1956-os forradalom első napjaiban a Demokrata Néppárt tagjai és itthon maradt volt vezetői nem vettek részt az események menetének irányításában. Magatartásukat a kivárás jellemezte, mert a Rákosi-korszak erőteljesen megnyilvánuló vallás-és egyházellenessége, az állami segédlettel terjesztett erőszakos ateista propaganda mindennapi megjelenése óvatosságra késztette a keresztény világnézetű politikusokat. Csak Nagy Imrének a többpártrendszert visszaállítását bejelentő 1956.


"Átfutott rajtam, hogy hazám független és szabad lehet”

Varga László a Demokrata Néppárt egyik alapítója, az 1947-es választások után országgyűlési képviselője.[1] 1948 végén kényszerült emigrációba, menekülttáborok sorát megjárva végül 1950-ben New Yorkban telepedett le, ahol – a magyar emigráció életében játszott aktív politikai szerepe mellett – a Szabad Európa sajtóosztályának lett a munkatársa.


Kovács K. Zoltán és O'sváth György közös visszaemlékezése 1956-ra

1956-os sorozatunk következő részeként a magyar kereszténydemokrácia két kiemelkedő politikusának Kovács K. Zoltánnak és O'stváth Györgynek az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeit idézzük fel, ezúttal egy, a Nemzeti Vizuális Archívumban őrzött film segítségével. A stúdióbeszélgetés a Duna TV 2006. október 22-i Agora műsorában hangzott el.


Oldalak

Feliratkozás RSS - 1956 csatornájára