Címke: Petrás Éva

A két világháború közti szociális törekvések és A Szív

100 évvel ezelőtt indult útjára A Szív. Az újság nemcsak úgymond a „népnek szólt”, de igen népszerű is lett, hiszen sikerének zenitjén 200.000 példányban jelent meg. A siker megalapozásában nagy szerepe volt P. Bíró Ferencnek, A Szív alapító főszerkesztőjének, akinek vélhetően a Jézus Szíve tisztelet elmélyítése – a mély lelki élet és az apostolkodás összekapcsolása – állt szándékában, amikor 1915-ben létrehozta a már létező Jézus Szíve Hírnöke mellett A Szívet.


Mézes Miklós - Az élő történelem

Mézes Miklós a Demokrata Néppárt országgyűlési képviselője volt 1947 és 1949 között. A KALOT-ból induló kereszténydemokrata politikus pályaképe a DNP demokratikus, társadalmi mobilitást ösztönző arculatának bizonyítéka.


Weis István: A mai magyar társadalom

Weis István * a két világháború közötti közigazgatás és társadalomtudomány jelentős személyisége volt, a Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium tisztviselője, az Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI) vezérigazgatója, egyetemi tanár és számos tudományos mű szerzője. Munkássága mindmáig nem kapta meg méltó elismerését.


Barankovics István: A jelen nyomorúsága és a jövő távlatai

65 éve, 1948. december 14-én hangzott el Barankovics István utolsó parlamenti beszéde. A kinevezett Dobi-kormány programjára válaszolt és kitért a kereszténydemokrata politika számos alapvető kérdésére. Beszédében válaszolt a Demokrata Néppárt ellen irányuló vádakra és bejelentette, hogy az adott helyzetben már hiányoznak a demokratikus politizálás feltételei. Megnyilatkozása a Demokrata Néppárt országgyűlési tevékenységének záróköve volt. Mondanivalója a történelemnek szóló üzenet is.


Mihelics Vid

Mihelics Vid a 20. századi magyar kereszténydemokrata gondolkodás egyik legkiemelkedőbb alakja. A katolikus társadalmi tanítás avatott képviselője, újságíró, tudós, tanár és politikus, a keresztény ember küldetése iránt elkötelezett írástudó. A két világháború között a katolikus társadalomelmélet és a szociális gondolkodás terén egyike a legnagyobb hatású társadalomtudósoknak, az 1947-es országgyűlési választások eredményeként 1949-ig a Demokrata Néppárt országgyűlési képviselője.


Hozzáadott érték. A DNP 1956-ban

1956 októberében Magyarországon békés tüntetéssel kezdődő fegyveres felkelés, forradalom, majd szabadságharc bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra, valamint a szovjet megszállás ellen. A forradalom napjait élénk politikai pezsgés jellemezte. Nagy Imre miniszterelnök október 30-án a Magyar Dolgozók Pártja vezetőségének döntése alapján jelentette be az egypártrendszer megszüntetését és a koalíciós kormányzás visszaállítását. Újjáalakult a Demokrata Néppárt is.


Márton Áron szemben a kommunista diktatúrával

Márton Áron második világháború utáni sorsa szorosan összefonódott az erdélyi magyarság és a vallásos emberek kommunizmus ideje alatt átélt kálváriájával. Domokos Pál Péter néprajztudós szavaival, Márton Áron ekkor vált „a nagy népek által soha nem ismert és így el sem ismert, sokat szenvedett, de szenvedését elmondani nem tudó, kicsiny székely nemzet hivatott szószólójává és Erdély nagy püspökévé.”[1]


Márton Áron szemben a fasiszta koreszmével

„Emberkatedrális volt” – írta róla Illyés Gyula, aki, miként Mózes pálcájával a Vörös-tengert, úgy választotta szét az erényt és a gonoszságot, az igazságot és a hazugságot maga körül. Márton Áron korának történelmi viharaiban minden esetben vállalta erkölcsi meggyőződéséből eredő szerepét. Róla készült portrénk első része pályakezdését és a fasizmussal szembeni következetesen elutasító magatartását mutatja be, amiért a „Világ igazai” közé választották.


70 éve alakult meg a Demokrata Néppárt előzményének tekinthető Katolikus Szociális Népmozgalom

1943. augusztus 26-án titkos találkozó színhelye volt a győri Püspökvár. Apor Vilmos győri püspök meghívására a huszonhárom egyházi és világi résztvevő – papok, hivatásrendi szervezetek vezetői, országgyűlési képviselők, tudósok és más közéleti szereplők – a szociális indíttatású keresztény politikai mozgalmak jövőjéről tárgyaltak.


Serédi Jusztinián

Serédi Jusztinián korának egyik legjelentősebb kánonjogásza volt, 1927-től haláláig pedig bíboros és Magyarország hercegprímása. Mint hercegprímás, a magyar katolikus egyház feje, meghatározó módon befolyásolta a közéletet és a politikát a két világháború közötti Magyarországon. Serédi beleegyezésével kezdődött meg a Kereszténydemokrata Néppárt szervezése is 1944 őszén.


Oldalak

Feliratkozás RSS - Petrás Éva csatornájára