Apor Vilmos

(1892–1945)

Apor Vilmos neves erdélyi arisztokrata család sarja. A jezsuitáknál tanult, majd 1915. augusztus 24-én Nagyváradon pappá szentelték. Gyulán volt plébános. 1941. február 24-én, 49 éves korában Gyulán szentelték püspökké, március 2-án ünnepélyes keretek között vonult be Győrbe.
Serédi Jusztinián bíboros 1941 elején őt nevezte ki a Magyar Szent Kereszt Egyesület elnökévé, amely testület az egész ország területére kiterjedően a keresztény hitre térő zsidó polgárok ügyével foglalkozott. A német megszállás és nyilas hatalomátvétel után felekezetre és etnikumra való tekintet nélkül állt ki az üldözöttek mellett. Keményen bírálta és ostorozta a fennálló rendet, személyesen kelt a kiszolgáltatottak védelmére a német és nyilas vezetőkkel szemben.
Győr ostroma 1945. március 28-án kezdődött, március 30-án, miután a rezidenciájára menekült asszonyok kiadását megtagadta, egy szovjet tiszt, dulakodás közben halálosan megsebesítette. Április 2-án, húsvét hétfőn hajnali 1 órakor belehalt sérüléseibe. Holttestét a karmelita templom kriptájában temették el. 1986. május 23-án a székesegyházban helyezték végső nyughelyére.
1997. november 9-én II. János Pál pápa boldoggá avatta.