John Nash Nobel-díjas matematikus szerint, aki skizofréniával és paranoid téveszmékkel küzdött, az ötletei természetes módon jöttek hozzá, ezért is vette őket komolyan. A történelem során sok „őrült zseni” élt, mint például Vincent Van Gogh és Virginia Woolf, akik kreatív zsenialitásuk mellett mindannyian súlyos pszichopatológiai tünetekkel küzdöttek.
A kreativitás és a pszichopatológia közötti kapcsolat régóta foglalkoztatja a filozófusokat és a pszichológusokat. A kreatív zsenik gyakran rendelkeznek egy olyan képességgel, hogy odafigyelnek olyan dolgokra, amelyeket általában figyelmen kívül kellene hagyniuk. Ez a gátlások nélküli gondolkodás segíthet új ötletek felfedezésében, mint ahogy Alexander Fleming felfedezte a penicillint, vagy George de Mestral a tépőzárat. Ugyanakkor ez az állapot kapcsolódik a pszichopatológiához is, mint a skizofréniában tapasztalható hallucinációk és téveszmék.
Az empirikus kutatások kimutatták, hogy a magas intelligencia képes szabályozni ezt a disinhibíciót, lehetővé téve a zsenik számára, hogy hasznosítsák kreatív ötleteiket anélkül, hogy elmerülnének a téveszmékben. Vannak azonban olyan területek, ahol a kreativitás jobban összpontosít a hasznosságra mint az újdonságra, és itt a pszichopatológia és a kreatív zsenialitás közötti kapcsolat kevésbé kritikus.

