A filozófusok és tudósok vitája arról, hogy a mesterséges intelligencia (AI) tudatossá válhat-e, régóta foglalkoztatja a tudományt és a popkultúrát egyaránt, például Philip K. Dick „Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal?” című művében és annak „Szárnyas fejvadász” című filmadaptációjában. Az alapvető érvelés szerint, ha az agy, mint biológiai gépezet tudatos lehet, akkor a nagyon összetett gépek is azok lehetnek. Azonban ez az összehasonlítás hibás, mivel az agy és a számítógépek lényegesen különböznek egymástól.
Federico Faggin, a mikroprocesszorok egyik úttörője szerint az élő szervezetek soha nem ugyanazok a fizikai és pszichológiai entitások egyik pillanatról a másikra, ellentétben a számítógépekkel, amelyek hardverkomponensei változatlanok maradnak az idő során. Az agy sejtjei folyamatosan kommunikálnak egymással elektromos és kémiai eseményeken keresztül, ami azt jelenti, hogy az agy szerkezete és működése azonos a folyamatos fiziológiai változásokkal.
Ez a dinamizmus az, ami megakadályozza, hogy a számítógépek és robotok valaha is tudatossá váljanak. Az AI sosem fogja átélni, milyen emberi kérdésekre válaszolni vagy sakkozni velünk. A számítógépek nem részei a dinamikus természetnek; ember alkotta tárgyak. A tudatosság alapja ez a dinamizmus, amit a legtöbb tudatosságelmélet nem vesz figyelembe. A tudatosság, ahogy ismerjük, az élet dinamikus állapotain alapul, melyek az idő fizikai, biológiai és tudatos aspektusait összekötik.

