A szupergazdagok új küzdőtere: adó vagy elvonulás?

Az elmúlt két évben a világ leggazdagabbjai példátlan ütemben halmozták a vagyont: 2024-ben egyetlen év alatt 2 000 milliárd dollárral nőtt a milliárdosok összvagyona, miközben a globális szegénységi ráta gyakorlatilag stagnált.

Ez a szélsőséges egyenlőtlenség új lendületet adott a politikai törekvéseknek: Franciaországban idén februárban már az alsóház is megszavazta a „szuper-gazdagok” vagyonadójának első változatát, jelezve, hogy a közterhek igazságosabb elosztása nem csupán kampánytéma.

A milliárdosok reakciója azonban gyakran nem az alkalmazkodás, hanem a kivonulás: fegyveres őrökkel védett lakó-szigetek és „Billionaire Bunkernek” becézett erődök épülnek, ahol a világ legtehetősebbjei saját szabályrendszerük szerint élhetnek.

E cikk azt vizsgálja, hogyan feszül egymásnak a növekvő vagyonadó-nyomás és a szupergazdagok menekülési stratégiája, s milyen társadalmi-gazdasági következményei lehetnek annak, ha a legnagyobb erőforrások birtokosai kilépnek a közös játékterünkből.

  1. A vagyonadó reneszánsza Európában

A francia Nemzetgyűlés február 20-án 116 igen szavazattal fogadta el a Zöldek „ultragazdagok adójáról” szóló indítványát, amely 3 millió euró feletti vagyonra vetne ki progresszív kulcsot. Bár a törvény még a szenátusi vitára vár, már most erős szimbolikus győzelem: az RN tartózkodása nélkül nem lett volna többség – vagyis a radikális jobboldal is engedte, hogy a téma napirenden maradjon.

Eközben a spanyol gazdasági miniszter – négy másik G20-taggal karöltve – minimum 2 %-os globális vagyonadót javasolt, amellyel évente mintegy 250 milliárd dollár pluszbevétel keletkezne a klímaválság kezelésére és a szegénység enyhítésére. A gondolat nem új, de most először kapott kormányzati szintű támogatást több kontinensről egyszerre, ami a nemzetközi adópolitika eddigi bénultságát törheti meg.

Magyarországon is egyre többen beszélnek radikálisabb megoldásokról: a G7.hu még 2023-ban bemutatta azt a közgazdászokból álló csoportot, amely 60 %-os jövedelemadó-csúcsot tartana szükségesnek a végletes vagyoni koncentráció visszafordítására. A Wharton School szakértői ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy bonyolult jogi és adminisztratív kérdéseket kell tisztázni, mielőtt egy vagyonadó tényleg hatékony és igazságos lehetne.

  1. Egyenlőtlenség számokban

A számok drámaiak: az Oxfam friss jelentése szerint öt szupergazdag alig két év alatt megduplázta vagyonát, miközben a világ szegényebb fele reáljövedelem-csökkenéssel nézett szembe. Ugyanebből a jelentésből derül ki, hogy ha a trend folytatódik, kevesebb mint tíz éven belül meglesz az első ezer milliárd dollár vagyonnal rendelkező ember, míg a mélyszegénység felszámolásához a jelenlegi tempóban 229 év kellene.

A környezeti lábnyom legalább ennyire aránytalan: ötven milliárdos egyetlen 90 perces repülőútja több szén-dioxidot termel, mint egy átlagember egész élete során. Ezek a számok már nemcsak erkölcsi, hanem kőkemény klímapolitikai kérdéssé teszik a vagyonelosztást.

  1. A válasz: kivándorlás és adóoptimalizálás

Hogy reagálnak minderre az érintettek? Jó lecke Norvégia: miután 2022-ben 1,1 %-ra emelték a vagyonadó felső kulcsát, egyetlen év alatt több mint harminc milliárdos települt át Svájcba, az Egyesült Arab Emírségekbe vagy Londonba – több, mint az előző 13 év összesen. A Telex által bemutatott kutatás szerint ezzel a norvég állam évente mintegy 5 milliárd koronányi adóbevételtől esik el.

A hittérítő hangvételű nyilatkozatok mögött tehát továbbra is ott a klasszikus offshore-logika. A Business Insider listája legalább tíz olyan milliárdost sorol, akik adó- és szabályozási okokból saját várost, szigetet vagy tengeri platformot terveznek – Peter Thiel tengerre épülő libertárius közösségétől Larry Ellison Lanai-szigetéig.

  1. Szigetek, chartervárosok, luxus-erődök

Prospera: libertárius startup-állam Hondurasban

A Roatán szigetén létrehozott Próspera ZEDE eredetileg adómentességet, saját polgárjogi kódexet és kripto-alapú gazdaságot ígért befektetőinek. A hondurasi kormány azonban alkotmányellenesnek minősítette a modelljét, ezért a befektetők 11 milliárd dolláros kártérítési pert indítottak az állam ellen, amely csődbe sodorhatja az országot. A térség lakói mindeközben attól tartanak, hogy a projekt nyomott béreket és földárrobbanást hoz a helyieknek.

„Billionaire Bunker” – az új erődített város

Florida partjainál, Miami közelében egy komplett lakó-szigetet alakítottak át híd- és vízi útlevél-ellenőrzéssel, 24/7-es biztonsági szolgálattal és mesterséges lagúnákkal. A komplexum lakosai közt Jeff Bezos, Tom Brady és Ivanka Trump is szerepelnek. Az Australian Financial Review külön cikkben mutatta be, hogyan vált a közeli Fisher Island a vagyonos bevándorlók „földi paradicsomává”, ahol saját iskolarendszer, egészségügy és repülőtér működik a nyilvánosságon kívül.

Kalifornia új városa

Európából Hawaii-ig számos példát találunk privát szigetekre, de talán még látványosabb a kaliforniai Solano megyében zajló akció: a Flannery Associates nevű befektetői kör 800 millió dollárért vásárolt fel földet, hogy „a Szilícium-völgy zöld utópiáját” építse fel. A helyi hatóságok és lakosok egyelőre gyanakvással szemlélik a terveket, amelyek népszavazásig jutottak.

A Nauru-terv

A kriptós bukásáról hírhedt Sam Bankman-Fried periratokból kiderült: tanácsadói az egész csendes-óceáni Nauru állam megvásárlásán gondolkodtak, ahol génmódosított „elit menedék” születhetne egy esetleges világégés esetére. Bár a terv nevetségesnek tűnik, jól mutatja, milyen messze vannak a szupergazdagok némelykor a társadalmi felelősségvállalástól.

  1. Klíma, etika és a közjó

Az Oxfam számításai szerint a leggazdagabb 1 % felelős a globális karbonkibocsátás több mint 15 %-áért, ami közel kétszerese annak, amennyit a teljes alsó 50 % kibocsát. Ha a milliárdosok egy része adóelkerülés helyett az adóterhek növekedését elfogadná, az ebből származó bevétel jelentős részét épp a klímaváltozás elleni védekezésre lehetne fordítani – állítja egy friss Wharton-tanulmány.

Ezzel szemben a luxus-menedékek fenntartása nemcsak adómentességet, hanem jelentős környezeti terhelést is jelent: Roatán korallzátonyait például már most erodálja az építkezés, míg a Miami melletti mesterséges sziget védművei hatalmas beton- és acélfelhasználást igényeltek.

  1. Mi következik?

A vagyonadó-viták és a privát utópiák párhuzamosan erősödnek. A politikai döntéshozók egyre több érvet és adatot kapnak arra, hogy a szupergazdagok nagyobb közteherviselése nélkül a társadalmi és klímainfrastruktúra nem finanszírozható. A milliárdosok viszont ugyanezekkel a forrásokkal saját szabályrendszert, valutát és jogrendeket teremtenek – ami, ha sikerül, precedenst teremthet más országokban is.

Az államok előtt két út áll: (1) szorosabb nemzetközi együttműködéssel csökkenteni az adóparadicsomok vonzerejét, vagy (2) tétlenül nézni, ahogy a leggazdagabbak kivonulnak a közösségi szerződésből. A francia és spanyol példák azt mutatják, hogy a politikai akarat létezik; a hondurasi és floridai esetek viszont arra figyelmeztetnek, hogy minden új szabályra születik egy új kiskapu. A kérdés tehát nem csupán gazdasági, hanem demokratikus: meddig lehet fenntartani a közös intézményeket, ha a források egyre nagyobb részét a határokon kívül mozgatják?

Felhasznált források (kattintható linkek)

  1. Telex – A demokráciák elvesztették a kontrollt a szupergazdagok felett
  2. Le Monde – French lower house votes through left’s wealth tax on ultra-rich
  3. The Guardian – World’s billionaires should pay minimum 2 % wealth tax, say G20 ministers
  4. G7.hu – 60 százalékos jövedelemadóval csökkentenék az elszabadult vagyoni különbségeket
  5. Oxfam – Billionaires emit more carbon pollution in 90 minutes than the average person does in a lifetime
  6. Business Insider – Inside the Island Fortress of America’s Mega-Billionaires
  7. WIRED – A lawsuit from backers of a “startup city” could bankrupt Honduras
  8. Rest of World – A libertarian “startup city” in Honduras faces its biggest hurdle
  9. The Guardian – Bankman-Fried planned to buy Nauru and build apocalypse bunker
  10. Bloomberg – Billionaire-backed developer asks voters to approve new California city
  11. Australian Financial Review – The exclusive Florida island that billionaires call home
  12. Index.hu – Ijesztőre nőtt a szakadék a leggazdagabbak és legszegényebbek között
  13. Spear’s Magazine – Inside the libertarian charter city of Próspera
  14. Business Insider – Billionaires, execs who built private cities, towns, islands
  15. Wharton Magazine – The Great Wealth Tax Debate

 

2025. május 8.

Adatvédelmi áttekintés
Barankovics Alapítvány

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolnak a böngészőjében, és segíti a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.

Feltétlenül szükséges sütik

A feltétlenül szükséges sütiket mindig engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.

Funkcionális sütik

Ez a webhely a Google Analytics-et használja anonim információk gyűjtésére, mint például az oldal látogatóinak száma és a legnépszerűbb oldalak statisztikája.

A cookie engedélyezése lehetővé teszi, hogy javítsuk honlapunkat.