A mesterséges intelligencia (AI) által generált képek új dimenziót nyitnak a digitális képek világában. A Midjourney AI program nemcsak képeket hoz létre, hanem elemzi is azokat, és leírást ad arra, hogy milyen utasításokkal készülhettek. Ezt a módszert alkalmazva a cikk írói ikonikus fotókhoz generáltak új képeket. Azonban felmerül a kérdés: meg tudjuk különböztetni a valódit a hamistól?
Az indiai birkózócsapat két tagjának egy szexuális zaklatási ügy miatti letartóztatása Delhi-ben példaként szolgál arra, hogy mennyire eltérő lehet egy kép hangulata manipuláció hatására. A hamis képeket gyakran azonnal leleplezik, de az AI fejlődésével egyre nehezebb lesz a különbség megállapítása.
A technológia korábbi példái, mint a Photoshop, már lehetővé tették a képek módosítását, de az AI képgenerátorok, mint a Midjourney, DALL-E 3 és a Stable Diffusion, hozzáférhetőséget, minőséget és skálát hoznak a képek manipulálásába.
A dezinformáció szakértői szerint nem a nagyközönség megtévesztése a legnagyobb kockázat, inkább az, hogy az emberek nem fognak hinni a saját szemüknek. A “liar’s dividend” kifejezést használják arra, amikor a diktátorok és erőszakos vezetők minden képet hamisnak nyilvánítanak.
A megoldásra törekvő technológiai vállalatok és médiaszervezetek, mint az Intel és az OpenAI, eszközöket fejlesztenek az AI által készített média azonosítására, és olyan kezdeményezésekben vesznek részt, mint a Coalition for Content Provenance and Authenticity (C2PA), amely az eredeti képek hitelesítésének módszereit kutatja.

