Két politikus – két kötet (I. rész)

A Barankovics István Alapítvány könyvkiadási programja a 2017-es évet két politikus közéleti szereplését és politikai gondolkodását reprezentáló kiadvánnyal zárta.  Az alapítvány „Kereszténység és közélet sorozatában jelent meg Semjén Zsolt: Egymillió című könyve (Szerk.: Szényei Gábor András), míg szinte ezzel egy időben látott napvilágot „Mert tiéd az ország I-II” cím alatt a hatvanéves Balog Zoltán 60 igehirdetése és 60 politikai beszéde (Szerk.: Révész Judit) 

Cikkünk első részében Semjén Zsolt kötetét mutatjuk be.

 

       

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter és miniszterelnök-helyettes kötetének névválasztása nem  véletlen. Aki egy kicsit is jártas a magyar közéletben, tudja: a könyv címéül választott szám arra az egymillió honosított külhoni magyarra utal, akiknek a 2010-től kibontakozó magyarországi nemzetpolitikai stratégiának köszönhetően volt lehetősége jogilag és politikailag szorosabbra fűzni kapcsolatait az anyaországgal. Ha belelapozunk a könyvbe mindjárt az első fejezetben felidéződik  a Fidesz-KDNP mögöttünk álló két kormányzati  ciklusát összekötő szimbolikus jelentőségű történet. A 2010-es választások után Semjén Zsolt azt ígérte Orbán Viktornak, hogy 2014-re meglesz az ötszázezer új magyar állampolgári eskü, a következő, 2014-es választási  győzelem után a Kossuth téren május 10-én elmondott beszédében pedig miniszterként 2018-ra ennek a számnak  a   megduplázását vállalta. Mint ismeretes az egymilliomodik magyar állampolgár ünnepélyes állampolgári esküjére már a múlt év december közepén sor került. Az egymillió új magyar állampolgár döntő hányada a Kárpát- medencéből, több mint 100 ezren pedig a diaszpórából kérték honosításukat.    

Semjén Zsolt „Egymillió” című könyve válogatás a politikus parlamenti felszólalásaiból, a médiának adott interjúkból, különböző helyeken napvilágot látott írásokból. Így együtt belőlük kibontakozik a 2014-2017-es periódus közéletének kereszténydemokrata olvasata. Figyelmet érdemel mindenekelőtt a válogatás tematikája, amely már önmagában is reprezentálja nemcsak a ciklus legfontosabb történéseit, de a Semjén Zsolt által 2003-tól pártelnökként vezetett kereszténydemokrata párt stratégiájának kulcsfontosságú elemeit is. A nemzetpolitikai gondolatokon túl helyet kaptak a kötetben a családpolitikában és az egyházpolitikában elért eredményeket bemutató írások, de az olyan aktuálpolitikai csaták tanúbizonyságai is, mint a boltok vasárnapi nyitva tartása, a lex CEU, civil törvény, vagy  a migrációs válság kapcsán keletkezett politikai vitákra adott reakciók .                                                                                                                     

A ciklus lejére esett a KDNP 70 éves fennállásának évfordulója, amihez a kötet két hosszabb fejezete is kapcsolódik: a szerző közli az ez alkalomból megjelent jubileumi kiadványhoz írt előszavát, valamint a párt Országos Nagyválasztmányán 2014. szeptember 27-én elmondott beszédét is. Ez utóbbiban nagy ívű áttekintést ad az európai és a magyar kereszténydemokrácia szellemi gyökereiről, a Kereszténydemokrata Néppárt 1944-es megalakulásának körülményeiről, majd a rövid életű, de a kommunista diktatúra feltartóztatásában annál heroikusabb szerepet játszó Demokrata Néppárt történetéről és a rendszerváltás után újjáalakuló KDNP korszakairól. A történelmi összefoglaló nem rejti véka alá, hogy a magyar kereszténydemokrácia politikai képviseletének a politikai porondon való megmaradását az elmúlt 70 év alatt számos válsághelyzet kérdőjelezte meg, de ugyanakkor hangsúlyozza azt is, hogy a rendszerváltáskor indult történelmi pártok közül a Kereszténydemokrata Néppárt ma egyedüli pártként van jelen a politikai palettán. „Kik vagyunk mi? Három tételben adhatjuk meg a választ: Mi vagyunk az egyetlen történelmi párt, mi vagyunk az egyetlen keresztényszociális párt, és mi vagyunk az egyetlen világnézeti párt” – olvashatjuk a könyvben is ennek az útnak a pártelnök sokszor hangoztatott összegzését. (31.o.). A KDNP és a Fidesz viszonyának értelmezése értelemszerűen visszatérő eleme a válogatott írásokat tartalmazó kötetnek. Semjén álláspontja szerint a két párt kapcsolatának lényege a nagy gyűjtőpárt és egy világnézeti párt szövetsége, s ebben a KDNP funkciója, hogy a keresztény világnézethez kapcsolja a Fideszt, hogy az ne veszítse el „szellemi forrásvidékét” (85.o.), mert – és ez meggyőződése – világnézeti alapok nélkül minden politikai formáció pusztulásra van ítélve.   A Fidesz-KDNP szövetség – nyilatkozza másutt – „ a többség és az igazság gondolatkörében fogant, ahol a Fidesz egy nagy széles gyűjtőpárt kereszténydemokrata ihletettséggel, a Kereszténydemokrata Néppárt pedig egy világnézeti párt” (49.o.).

A kereszténydemokrata világnézeti alapok reprezentálását a könyvben a válogatást színesítő, az évfordulókhoz, emlékévekhez kapcsolódó gondolatok nyomatékosítják.  Olvashatunk többek között a reformáció 500. évfordulójára adott reflexiókról, vagy például Avilai Nagy Szent Teréz, Boldog IV. Károly, Szent László életútjának mának szóló üzeneteiről. A 2017. május 14-én, Szent László király szentté avatásának 825. évfordulóján a nagyváradi székesegyházban elhangzott beszédében a miniszterelnök-helyettes többek között kiemelte, hogy az Árpád-ház adott a legtöbb szentet a Katolikus Egyháznak. Maga Szent László pedig – akinek a nép kollektív emlékezetében fennmaradó legendái a szent király történelmi közösségre gyakorolt hatását mutatják – „személyében fejezi ki a magyarság önértelmezését: a keresztény Európa védőpajzsa” (148-149.o).

Karitász a migránsok felé, de önvédelem a migrációval szemben” (86.o.)  – ezzel a Gondolának 2015 augusztusában adott interjújából vett idézettel lehetne tömören összefoglalni Semjén Zsoltnak a kötetben található, a migrációs válság kezelésére vonatkozó nézeteit.  A kereszténydemokrata politikus szerint a humanitás jegyében mindenekelőtt a migránsok szülőföldjükön maradását kell segíteni abban, hogy emberi életet élhessenek a saját világukban, de gondolnunk kell a saját identitásunk védelmére is, amihez minden nemzetnek és civilizációnak joga van, nekünk azért, hogy „Európa Európa maradhasson” (u. ott). Az elmúlt időszak több interjújában hangsúlyozta, hogy itt nem csupán a két civilizáció találkozásából eredő nehézségekkel, a másod- és harmadgenerációs bevándorlók integrációjának kudarcos tapasztalataival, vagy a terrorizmus veszélyének növekedésével kell számolni, hanem annak az Európán belüli világnézeti küzdelemnek az aspektusait is fel kell ismerni, ami a keresztény konzervatív értékrend és a baloldal között folyik. Utóbbiak a migránsokban nemcsak a baloldal potenciális szavazóit látják, hanem olyan erőt is, amely a „keresztény örökséget végleg relativizálja”.  Egy, a Magyar Időknek adott 2016-os interjújában kifejtette, hogy a migráció támogatásának a munkaerőhiánnyal történő legtimálását azért nem tekinti hitelesnek, mert Európában is számos munkanélküliséggel küzdő ország van, ahonnan az integrálhatóság veszélye nélkül lehetne megoldani a munkaerő pótlását. „Ami pedig a demográfiát illeti, Európának saját magát kell fenntartania: a családok megerősítésén, a gyermekvállalás anyagi és morális ösztönzésén keresztül. És ha mégis arra szorul egy ország, hogy kívülről népességet kell pótolnia, az integrálhatóság, a józan ész és az életösztön szabályai szerint akkor is csak olyan csoportokat szabad beengedni, akik kulturális-vallási és etnikai szempontból európainak tekinthetők” (102-103.o.) – nyilatkozta.

Egy recenzióban óhatatlanul is leegyszerűsítő az olvasottak rekonstruálása, itt csak utalni tudunk rá, hogy a kötetben a közelmúlt aktuálpolitikai vitáiban való állásfoglalások egész sorával találkozhat az olvasó, amelyek illeszkednek a nemzetpolitika fent vázolt koordináta rendszerébe.

Az „Egymillió” hangsúlyait a könyv végén található „Summa summarum” címet viselő, a kdnp-s Hazánkban  2017 augusztusában napvilágot látott interjú teszi ki.     Ebben az interjút készítő Kárpáti Katalin többek között azt kérdezte a miniszterelnök helyettestől, mire büszke az elmúlt időszak eredményei közül. Idézzük Semjén Zsolt válaszát: „ …arra, hogy az országot kivezettük az államcsőd széléről – amit az IMF-es és brüsszeli ellendrukkereink is kénytelenek elismerni – , és ma Magyarország erős,  rendezett és magabiztos. És hogy a magyar identitásvédelem jegyében megállítottuk és kivédjük a migrációt. Nemzetpolitikusként: arra, hogy éles konfrontációkat vállalva képviseljük – és nem is sikertelenül – a keresztény civilizáció normativitását . És persze rendesen kistafíroztuk a történelmi egyházakat . Kereszténydemokrata elnökként arra, hogy megvalósult a családok prioritása, így a családi típusú jövedelemadózás lehetősége – amiért egy emberöltőn át harcoltunk – és hogy a KDNP megkerülhetetlen értékhatalmi erő lett. Summa summarum, nem éltem hiába.”(156.o.)

A kötet könyvbemutatója tavasszal kerül megrendezésre.