A szlogent a Szegedi Keresztény Roma Szakkollégium programjától kölcsönöztük, mert mindennél egyértelműbben fejezi ki nemcsak a magyar-roma együttélésben kívánatos célt, az általunk helyesnek tartott módszertani alapelvet, de a keresztény roma szakkollégiumok jelenét is. A keresztény roma szakkollégiumi tehetséggondozó hálózatot, mint a magyarországi egyetemi tanulmányaikat folytató roma fiatalok támogatásának eszközét, 2011-től kezdték fejleszteni Magyarországon, s ma a roma integráció területén sikerágazatnak számít. Működik, mert cigányok és nem cigányok, roma fiatalok és egyetemi oktatók, mentorok, egyházak és lelkészek, s nem utolsó sorban az egészet finanszírozó magyar állam, együtt dolgoznak azon, hogy a roma értelmiség számban és minőségben gyarapodjon. Nem kell sokat bizonygatni, hogy erre mekkora szükségünk van: a romák integrációjának kulcsszereplője a roma értelmiség, amelynek nagysága ma statisztikailag szinte alig kimutatható. Míg a többségi társadalom körében a felnőtt lakosság 20%-nak van felsőfokú végzettsége, addig a roma lakosságon belül ez az arány csupán 1%.
A hátránykompenzáló tehetséggondozó programban a római katolikus egyház, a görög katolikus, a református és az evangélikus egyházak vesznek részt. Ma már 7 egyházi fenntartású roma szakkollégiumot működtetnek, hogy – mint a Jezsuita Roma Szakkollégium küldetésnyilatkozata fogalmaz – „minél több roma fiatal érhesse el álmait” rajtuk keresztül. Ezek közül kettő Budapesten (Jezsuita Roma Szakkollégium, Budapesti Református Cigány Szakkollégium) kettő Debrecenben (Váli István Református Cigány Szakkollégium, Szent Miklós Görög Katolikus Roma Szakkollégium) egy-egy pedig további vidéki városokban (Szegedi Keresztény Roma Szakkollégium, Görögkatolikus Cigány Szakkollégium – Miskolc, Evangélikus Roma Szakkollégium – Nyíregyháza) található. A 2017-18-as tanévben 200 különböző szakra járó roma egyetemista fiatal kezdte meg tanulmányait ezekben az intézményekben, a végzett hallgatók száma 100 fő körül mozog, ők vagy mesterképzésben folytatták tanulmányaikat, vagy elhelyezkedtek a munkaerő-piacon.
A keresztény roma szakkollégiumi hálózat (KRSZH) idén január 20-án tartotta hallgatói és öreg diák találkozóját a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében, ahol Orbán Viktor miniszterelnök beszédében hangsúlyozta: a kormány a magyarországi roma közösségben erőforrást lát, jövőt és lehetőséget kíván nekik adni szülőföldjükön. A hátránykiegyenlítést célzó roma szakkollégiumi kezdeményezést jó példaként emelte ki arra, hogy a romák felemelkedéséért folytatott munka nem reménytelen, ezért a kormány további támogatását garantálta a programhoz. Balogh Zoltán EMMI miniszter beszédében aláhúzta, nem utolsó sorban a támogatásnak köszönhetően, az elmúlt három évben megduplázódott a felsőoktatásban tanuló roma fiatalok száma.
A világ a követésre méltó példáktól változik
Az, hogy a szakkollégiumok értelmiségi elitképző műhelyek, hogy elmélyíthetik az egyetemeken folyó szakmai képzést, régóta ismert, működésük bevált gyakorlat. Az viszont, hogy a szakkollégiumi formát a roma értelmiség képzésének támogatására hasznosítják – Európában egyedülálló kezdeményezés – azaz hungarikumnak számít. A szakkollégiumok célja a „jövőt építő roma értelmiség képzése”, a „közéleti feladatvállalás iránt elkötelezett”, „másokért élő”, „aktív társadalmi párbeszédet folytató cigány értelmiség” megerősítése. A KRSZH pedagógiai programját már a 2011 márciusában elfogadott alapító okirat körvonalazta. Eszerint a minőségi felsőfokú szakmai tanulmányok segítése mellett legfőbb célja olyan kompetenciákkal felruházni a szakkollégistákat, amelyek az életben való sikeres helytálláshoz nélkülözhetetlenek. A képzések hozzájárulnak az egészséges önkép, a lelki kiegyensúlyozottság, a jó kommunikációs készségek fejlesztéséhez, az élethosszig való tanulás készségeinek kialakításához, az értelmiségi lét értékeinek tudatosításához.
A szegedi roma szakkollégium a „Szokeresz” 5. születésnapja (A kép forrása: http://www.szkrsz.hu/gallery.html?galAlbum=105)
A roma szakkollégiumok szellemi és közösségi műhelyek. A KRSZH kollégiumai értékalapú intézmények, filozófiájuk egyik alapelve a közösségi szemlélet. A cselekvő állampolgárság értékeinek tudatosítását, a kooperatív szemlélet formálását nem utolsó sorban a szakkollégiumok bentlakásos jellege, a bennük folyó közösségi életvitel támogatja. „A szakkollégium lehetőséget teremt arra, hogy a zömében hátrányos helyzetből érkező tagjai ne csak a segítség elfogadását tanulják meg, hanem ki is próbálhassák magukat segítő szerepben.”- olvashatjuk a keresztény roma szakkollégiumok
Szakmai Standardjában. A társadalmi felelősségvállalás jegyében a fiatalok önkéntes munkát végeznek roma telepeken, karitatív és szociális intézményekben. Nevelési stratégiájuk fontos részét képezi, hogy a végzett diákok a sikeres karrierépítés után se szakadjanak el családjuktól, közösségeiktől, ahonnan jöttek, s ebben a hallgatói lét során szerzett közösségi gyakorlatok is segítenek.
A szakkollégiumok lehetőséget biztosítanak a kollégisták cigány kötődéseinek megélésére. Szellemiségük a bikulturális szocializációt támogatja, hiszen a roma fiataloknak kétirányú elvárásnak kell majd megfelelniük felnőtt szerepeikben. A többségi társadalom igényeit nem utolsó sorban majd a munkaerő-piac fogja közvetíteni feléjük, saját közösségük pedig azokat a primer szocializációs értékeket kéri majd rajtuk számon, amelyek a roma kultúrából erednek. Fontos tehát, hogy egyetemi éveik alatt a magyar és roma kultúrában egyaránt otthonosan mozogjanak. A szakkollégiumok kulturális klímájában nem egy, az asszimilált családban nevelkedett roma fiatal fedezte fel, vagy fedezte fel újra saját roma identitását, tanult meg büszkének lenni saját kisebbségi közössége értékeire, kulturális alkotásaira. Ez a kettős szocializáció segít megérteni továbbá a történelmi egymásrautaltságunkat, a magyar –cigány együttélés kérdéseit. A kooperatív szemléletet erősíti a sikeres együttélési modell példája is, amit saját bőrükön is megtapasztalhatnak a bennlakók. A KRSZH bentlakásos kollégiumaiban (legfeljebb a diákság összlétszámának 25%-ig) olyan nem roma származású hátrányos helyzetű fiatalok is helyet kaphatnak, akik elkötelezettek a roma integráció ügyének és érdeklődést mutatnak a cigány kultúra iránt.
A szakkollégiumi hálózat tájékoztató füzetének címlapja (EMMI)
A keresztény történelmi egyházak által működtetett roma szakkollégiumok egyben a keresztény értelmiség szellemi műhelyei is kívánnak lenni azáltal, hogy a „cigányság integrációjának keresztény alternatíváját kínálják fel” tagjaiknak. Túl azon, hogy a bennük folyó munka értékorientációit tekintve az egyházak társadalmi tanításaival áll összhangban és a keresztény életvitel szempontjait képviselik, a pedagógiai programjuk része egy spirituális modul is, mely alapvető jártasságot fejleszt teológiai, egyházi kérdésekben, ökumenikus szemléletben közvetíti a keresztény szellemiséget.
A Budapesti Cigány Református Szakkollégium logója (A Kép forrása: http://krszh.hu/a-halozat/)
A keresztény roma szakkollégiumok legközvetlenebb partnerei az alap és középfokú oktatási intézmények, ahonnan a roma származású egyetemisták utánpótlása származhat. A roma szakkollégisták önkéntesként gyakran fordulnak meg roma tanodákban, szakképző intézményekben és gimnáziumokban, hogy tutorként foglalkozzanak hátrányos helyzetű fiatalokkal. E találkozások célja az is, hogy saját példájukkal motiválják a roma tanulókat a továbbtanulásra, és biztassák őket, ne adják fel vágyaikat. A RefoRom Alkotóházat is működtető Budapesti Református Cigány Szakkollégium slam poetry kampányvideót és pályaválasztási oktatóanyagot is gyártott középiskolások számára.
