Pünkösd

Pünkösd a „hetek ünnepe”, onnan nyerte nevét, hogy kezdete a húsvéttól számított hét hét utáni első, azaz az ötvenedik napra esett. Az "ötvenedik" görögül pentekosztész: ebből a szóból lett az angol pentecost, a német Pfingsten és a magyar pünkösd is. Eredetileg zsidó aratóünnep volt, a termés betakarításának kezdete. A sávuót  a ”szent gyülekezés napja”, amikor minden izraelita férfinak ajándékot kellett vinni a jeruzsálemi Szentélybe. Ennek i.sz 70-ben történt lerombolása után már nem lehetett a hagyományos módon áldozatot bemutatni, így lett sávuót a II. század elején modern értelmezésben “Törvényünk adásának ideje” (Zeman mattan Toraténu), vagyis a rabbinikus judaizmus születésnapja.  

Lukács evangélista az Apostolok Cselekedeteiben számol be az első pünkösdről, ami nála az Ígéretek kora (Ószövetség) és Jézus földi ténykedése után egy új világkorszakot, a „végidőt”, az Úr eljövetelét jelenti. Ennek előkészítője a megtérésre való felhívás, a Krisztus-várás. A Szentlélek pünkösdi eljövetele Lukácsnál a misszióssá válás, a prófétává válás aktusa. Ezt fejezi ki a tűz szimbolikája is, ami annyit jelent: „felruháztattok mennyei erővel”.  Pünkösdkor Bábel tragédiájának a fordítottja történik, akkor isteni magasságokat keresve az emberek elvesztették a közös nyelvet, most isten hangja a világ népeinek 70 nyelvére oszlott szét, mindenki a maga nyelvén értette az evangéliumot.


El Greco: Pünkösd (1600 körül, Prado)

„Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni; úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak. Sok kegyes zsidó férfi tartózkodott akkor Jeruzsálemben azok közül, akik a föld minden nemzete között éltek. Amikor a zúgás támadt, összefutott ez a sokaság, és nagy zavar keletkezett, mert mindenki a maga nyelvén hallotta őket beszélni.”

Dr. Mark Wootton az Evangel University pünkösdi vezetéselmélet tanszékének tanára a következő gondolatmenettel köti össze a zsidó aratóünnepet és Lukács evangéliumát: „…akik pünkösdinek nevezik magukat, részt kell vállalniuk a lelkek aratásában. Tevőlegesen Jézushoz kell vezetniük másokat, hogy Uruk és Megváltójuk lehessen. A pünkösdiek segítségével a helyi gyülekezeteknek lélekmentő közösségnek kell lenniük. A pünkösdieknek részt kell vállalniuk abban is, hogy az evangéliumot elvigyék a föld végső határáig. Aki teljesen pünkösdi, az vállalja, hogy teljes erőbedobással az Úr aratásában tevékenykedjen.”

A katolikus pünkösdi ünnep tárgya a húsvéti misztérium beteljesedése: a Szentlélek eljövetele, ajándékainak kiáradása, az új törvény és az Egyház születésnapja. A Szentlélek pünkösdi kiáradása tette lehetővé a kereszténység világhódító útját, minek következtében ma a világ népességének több mint 31%-a, mintegy 2,2 milliárd ember keresztény. Pünkösdnek köszönhető, hogy az előbb még üldöztetéstől való félelem miatt a négy fal közé zárkózó apostolok, egyszerre a sátoros ünnepre sereglő tömegek előtt kezdték hirdetni az örömhírt, és nem törődtek többé az életüket fenyegető földi „hatalmasságokkal”.

A vallási ünnephez több népszokás kötődik, amelyek közül több a kereszténység előtti időkre nyúlik vissza. Ezek közül a leginkább élő napjainkban a világ magyarjainak találkozója Csíksomlyón, ahová pünkösdkor immár 450 éve mennek a zarándokok százezrei (évente kb. 250 ezer ember) annak emlékére, hogy a székelyek megvédték keresztény hitüket.

KMR

Források:

dr. Grüll Tibor: A hetek ünnepe. Vigyázó blog.

Ungvári Csaba: Pünkösd a végidő kezdete http://punkosd.ma.ptf.hu

Dr. Mark Wootton: Teljesen pünkösdi. http://tarhazmagazin.hu