A Golgota megidézése: kálváriák itthon és a világban

A húsvéti ünnepkörhöz szorosan kapcsolódó két szakrális esemény a passiójáték és a kálváriajárás, vagy ahogyan napjainkban inkább nevezik, a keresztúti ájtatosság. A passiójáték Jézus keresztre feszítésével kapcsolatos eseményeket mutatja be, csakúgy mint a kálváriák képeinél domborműveinél vagy épp szoborcsoportjainál elmondott elmélkedő imádságok, ahol szintén fölidéződnek a szenvedés stációi.

Jézus keresztútja Jeruzsálemben a Via Dolorosa, azaz a Szenvedés útja. A források szerint az első templomot a Golgotán Nagy Konstantin császár anyja emeltette 320 körül. A Via Dolorosan a XV, században már emlékhelyek álltak, a keresztút stációinál szentföldi zarándokok jártak. Jeruzsálemben az úton 9 stáció található, a további 5 a Golgotán a Szent Sír-templomában van, ami a kereszténység egyik legfontosabb kultikus helye.

 

A 6. stáció a Via Dolorosan: Szent Veronika temploma

Európában részben a szentföldi zarándokok, részben a ferencesek nevéhez köthető a keresztúti ájtatosságok elterjedése a XVI-XVIII. században. Kezdetben a stációk száma nem volt kötött, csak a barokk idején terjedt el a 14 stációs keresztút. A hagyomány meghonosításában kiemelkedő szerepet játszott a ferences Szent Lénárd, az ő nevéhez köthető a „Via crucis praedicata”, a keresztúti ájtatosság szentbeszédeinek könyve, valamint az első, 1750-ben a római Colosseumban tartott keresztút. A római keresztút szertartásrendjét 1985-ben II. János Pál pápa szabályozta utoljára.  A hívők pápai felvezetésével induló keresztút napjainkban is a nagyhét rituáléinak kiemelkedő mozzanata.

Via Crucis 2013-ban  A kép forrása: itt

Az iszlám hódítás miatt a szentföldi zarándoklatok lehetetlenné váltak,  a hívők többsége egyébként sem engedhette meg magának, hogy elmenjen a Szentföldre. A szakrális élmény helybe hozása a kálváriák feladata lett. A stációkat kezdetben sok helyen csak keresztek jelölték, a vizuális ábrázolás nem volt kötelező, mivel azonban a résztvevők többsége nem volt írástudó, a képek, szobrok hamar kiemelt jelentőségre tettek szert. A kálváriák általában dombra épültek, hiszen funkciójuk a Golgota megidézése volt, még a sík vidékeken is igyekeztek – ha szimbolikusan is – mesterségesen magaslatokat emelni ezeknek a szakrális helyeknek. Kiemelkedő példája a kálváriaépítészetnek az 1744-1751 között épült selmecbányai kálvária, ami napjainkban 19 kápolnából 2 templomból áll. A kommunizmus évei alatt a zarándoklatokat betiltották, a történelmi Magyarország legimpozánsabb kálváriája közel állt a teljes pusztuláshoz. Rekonstrukciója 2007 óta tart.

Selmecbányai Kálvária A kép forrása OSZK

A kálváriák történetével foglalkozó szakirodalom szerint a XVIII. század közepétől különbségek figyelhetők meg az Alpoktól északra és délre található országok kálváriáinak jellegzetességeiben. Délre inkább a látványos művészi elemek kidomborítására törekedtek az alkotók, elősegítve ezzel az érzelmi azonosulást, míg az Alpoktól északra továbbra is a teoretikus elemek domináltak és a lelki zarándoklat jelleg domborodott ki. A korai kálváriák – főleg német nyelvterületeken – 7 stációból álltak, ami a hívek hét trédre borulását jelentette, de vannak példák arra is, hogy egy kálvária húsznál is több stációból áll. Ilyenek a nagy lengyel kálváriák, köztük a világörökség részét képező Kalwaria Zebrzydowska, illetve Szilézia, ahol harmincnál is nagyobb stációszámot találunk helyenként.

Zarándokok Kalwaria Zebrzydowska-ban 2016 húsvétján. A kép forrása itt

A liturgia és a templomok keretei közül kilépő kálváriajárás a megváltó szenvedésének állomásait mutatja be: 1. Jézust Pilátus halálra ítéli. 2. Jézus vállára veszi a keresztet. 3. Jézus először esik el a kereszt súlya alatt. 4. Jézus találkozik anyjával. 5. Cirenei Simonnal vitetik a keresztet. 6. Veronika kendőjét nyújtja Jézusnak. 7. Jézus másodszor esik el. 8. Jézus szól a síró asszonyokhoz. 9. Jézus harmadszor esik el. 10. Jézust megfosztják ruháitól. 11. Jézust keresztre feszítik. 12. Jézus meghal a kereszten. 13. Jézust leveszik a keresztről. 14. Jézust sírba helyezik. A kálváriadombok tetején általában a keresztre feszítés 12. stációja szerepel, a szent sír viszont gyakran a dombtetőn épített kápolnákban, vagy templomokban helyezkedik el. Ennek szép példája a győri kálvária:

A győri kálvária: A kép forrása: itt 

Külön története van a tihanyi kálváriának, amit 1926-27-ben a hívek adakozásából építettek fel és IV. Károly kálváriának neveztek el annak emlékére, hogy IV. Károly és Zita királyné madeirai száműzetése előtt a tihanyi apátságban  töltötte utolsó magyarországi napjait. A kálváriát 1927-ben szentelték fel és politikai tartalma miatt 1960-ban bontották le. Már 1988-tól érlelődött visszaállításának terve, ami végül 1992-ben indult el.

 

 

A tihanyi újjáépített kálvária  

Az 1850-es években épült a zebegényi kálvária kápolna és a hozzá vezető úton 9 stációs ház. További 4 stáció a kápolna falán található, míg magában a kápolnában van a 14. krisztus sírba tételét ábrázoló jelenet. A stációk öntöttvas domborművek, amelyeknek másolatai megtalálhatók az ország több kálváriáján.

A zebegényi kálvária. A kép forrása: itt

Unikumnak számít a kálváriák sorában a Fatimai Magyar Kálvária (Calvário Húngaro), amely magyar emigránsok adományaiból készült el 1964-re. Az emigrációban a Fatimai Magyar Kálvária Mozgalmat Kardos Illés indította és halála után Győrfy Albert plébános vitte sikerre. Útvonala azon a hegyen vezet fel a szűzanya jelenéseinek helyére, ahol a pásztor gyermekek vezették nyájukat. Ezt a helyi megyéspüspök jelölte ki az építkezés megkezdése előtt.  A stációk végén a hegyen Szent-István kápolna áll. További unikum, hogy a 14 stáció mellé 1992-ben a fatimai jelenések 75. évfordulóján egy 15. is került. Ezt a lajosmizsei plébánia adományaiból emelték annak emlékére, hogy Magyarországon véget ért a kommunizmus.

Az 1962-ben felavatott Magyar Kálvária Fatimában. A kép forrása: itt  

Az összeállításból természetesen nem maradhat ki Erdély leghíresebb kálváriája sem. A kárpát-medencei magyarság szakrális találkozóhelyén, Csíksomlyón található kálváriajáró helyet Jézus-hágójának nevezik. A Kissomlyó-hegy nyugati oldalán egy 1834-es forrás szerint már léteztek fakeresztek, amelyek helyére legkésőbb 1868-ban kőkeresztek kerültek, majd az első, „nagy háború” után a kálvária harmadik generációját állították fel. A második generációs keresztek közül maradt fenn a gyergyószentmiklósiak 1868-ban állított keresztje:

Stáció a csíksomlyói Isten-hágóján. A kép forrása: itt

A kálváriajárás történetét és jelenét illusztráló cikkünk elkészítéséhez sok segítséget kaptunk a Csendhegyek blogból. Szerzője kálváriákat gyűjt. Úgy, mint más Árpád-kori templomokat, bélyegeket, papírszalvétákat. Mindez ízlés, szocializáció és értékrend függvénye. Kutatómunkájának gyümölcseit 2012-től a mai napig folyamatosan teszi fel netre páratlan ajándékot és az elmélyülés lehetőségét adva ezzel a téma iránt érdeklődőknek. Mivel a régió kálváriáinak száma nem ismert, csak a gyűjtő becslésére hagyatkozhatunk. Megítélése szerint a Kárpát-medencében körülbelül 600 kálvária lehet. Ő maga Magyarországon 390 kálváriát azonosított és a blogjában ezek közül 346-ot mutatott be.

Kálváriák Magyarországon. A kép forrása a Csendhegyek blog Kálváriakeresője.