Családbarát társadalom

Magyarország az elmúlt években jelentős családpolitikai döntésekkel fejezte ki megbecsülését a társadalom alapsejtje, a család iránt. A család legtöbbünk életében az egész életen át megbonthatatlan kötelék, identitásunk eredője, és nem utolsó sorban azt a helyet jelenti, ahol igazán otthon vagyunk. Magától értetődően alapvető értéke az egyénnek, de az csak kevéssé szokott eszünkbe jutni, hogy a politikai közösségnek is. A család a humán értékteremtés bölcsője, annak a szocializációs folyamatnak a főszereplője, amelynek eredményeként a felnövekvő generációk beilleszkednek a társadalomba, ezért tevékenysége a társadalmi kohézió előfeltétele.   

A kormány múlt év decemberében jelentette be, hogy 2018-at a családok évének nyilvánítja. Novák Katalin család és ifjúságügyért felelős államtitkár a Mária Rádiónak adott interjújában hangsúlyozta: a családok éve nem pusztán azt jelenti, hogy a magyar családok és a gyermekvállalás előtt állók, valamint a gyermeket nevelők további kedvezményekben részesülnek majd, hanem azt is, hogy a programsorozat kiemelt figyelmet szán a házasságkötés, a gyermekvállalás és a családbarát társadalmi megoldások kérdéseinek. A családok éve alkalmat ad továbbá arra is, hogy átbeszéljük azokat az alapértékeket, amelyek a családhoz kapcsolódnak és közelebb kerüljünk ahhoz, hogy megtaláljuk helyüket a XXI. században is.

A kép forrása: http://csaladokeve.hu/

Statisztikai értelemben családnak a nőtlen, hajadon gyermekkel vagy gyermek nélkül együtt élő házastársak és élettársak, továbbá a nőtlen, hajadon gyermeküket egyedül nevelő szülők számítanak. A 2011-es népszámlálás adatai szerint  családban akkor 7 millió 783 fő élt, a családok száma 2 millió 713 ezer volt. A családtípusok aránya az elmúlt évtizedekben átrendeződött: jelentősen csökkent a családban élők, nőtt az egyedülállók és az egy gyermekes családok száma, a kevesebb gyermek születése miatt csökkent a családméret, a házasságok későbbi életkorban kötettek. Mindezek mellett is elmondható, hogy a házaspáros család a meghatározó életforma maradt Magyarországon, igaz 1970-ben még a családok 90%-ra volt jellemző, míg 2011-ben már csak az együttélési formák 2/3-ára.

 

 

 

 

 

 

 

 

Az adatok és a táblázat forrása: Statisztikai Szemle 2013

Szomorú tény, hogy egyre több gyermek nevelkedik egyszülős családban, ezek száma  ma kb. 300 ezer. Jellemzőek az újjáalakult, úgynevezett mozaikcsaládok is, ahol az egyik szülő nincs vérségi kapcsolatban a családban nevelkedő gyermekkel. Vörös Csabáné: A változó család a népszámlálási adatok tükrében c. cikke szerint 2011-ben 149 ezer ilyen családtípus létezett Magyarországon, amelyek többsége egyszülős családból keletkezett, bennük 300 ezer gyermek nevelkedett.

Az évente megrendezett házasság hetek  ráirányítják a figyelmet a házasságban kiteljesedő párkapcsolati kultúra alakulásának trendjeire is. A Magyar Ifjúság kutatások eredményei jelzik, hogy az oktatásban eltöltött idő kitolódása miatt a 30 év körüli fiataloknak közel a fele még sohasem élt együtt házastárssal, vagy élettárssal. A házasságkötések számának mélypontja 1990 és 2000 közé esett, 2010 óta e téren enyhe emelkedés volt tapasztalható, de a még igen sikeresnek mondható 2015-ös és 2016-os évben sem érte el a házasságkötések száma az ötvenezret. A másik neuralgikus pont az 1980-as évek eleje óta tartó népességfogyás. A gyermekszületések száma az Eurostat adatai szerint az elmúlt 10 évben nem érte el az évi százezret. A mélypont 2011-ben volt, amikor alig több mint 88 ezer gyermek látta meg Magyarországon a napvilágot, azóta e téren is van némi javulás, 2016-ban a születések száma 95361 volt.

A Népességtudományi Intézet  munkatársainak a jövőben a népesség alakulását prognosztizáló számításai szerint még a leginkább optimista szcenárió szerint sem fogja elérni 2060-ra Magyarország lakóinak száma a 8.7 millió főt.

A kép forrása: Portfolió.hu

Közös értékünk minden gyermek

A kedvezőtlen társadalmi trendek ellensúlyozása a társadalompolitika alapvető feladata, s a családpolitika 2010 óta számos döntést hozott ezek feltartóztatására. Ezek elsősorban a társadalmi reprodukció ösztönzésére, a vágyott gyermekek megszületésének elősegítésére irányultak. A cél egy európai uniós csúcskísérlet, a termékenységi ráta 2% fölé emelése 2030-ig. Ennek feltételeként kezeli a kormány a családok megerősítését, mert a stabil családokban több gyermek születik. A prognózisok szerint egyre kevesebb aktív keresőnek kell eltartani a gyarapodó nyugdíjas népességet, ami a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát veszélyezteti.   Közös érdekünk tehát az új adófizetők, új aktív keresők számának növelése, akik hozzá fognak járulni mind saját szüleik nyugdíjához és természetesen azokéhez is, akik nem szültek gyermeket.    A hagyományos gyermeknevelési támogatások (GYES, GYED) mellett a gyermekvállalást ösztönző további kedvezmények jelentek meg. Maga a GYED összege  is emelkedett mintegy 35%-kal. Magyarország jelenleg a GDP 3.75%-át fordítja családpolitikai célokra, ami a régióban a legmagasabb. Összehasonlításképp: Ausztriában ez az arány csak 2.6%, Lengyelországban pedig 1.61%. 8 éve működik Magyarországon a családi adókedvezmény, ami eddig elsősorban a 3 és többgyermekes családokat részesítette előnyben, majd a kedvezményeket kiterjesztették a kétgyermekes családokra is. Abból kiindulva, hogy a házasság egy időt állóbb együttélési forma, a kormány  a fiatal házasok adókedvezményével ösztönözte az életközösségnek ezt a formáját. A Családi Otthonteremtési Kedvezményt (CSOK) az elmúlt év folyamán közel 60 ezer család vette igénybe. 2013-tól indult a munkahelyvédelmi akció, aminek keretében a leginkább érzékeny helyzetben lévő munkavállalói csoportokat – köztük a kisgyermeket nevelő anyákat – támogatták munkahelyük megtartásában. A GYED extra a kisgyermekes anyák munkavállalását teszi lehetővé, amit a bölcsődei ellátás bővítésével egészítettek ki. Gyermeknevelési támogatást (GYET) a nagycsaládosok kaphatnak a legkisebb gyermek 3-8 éves kora között, míg a kiskorú szülő Gyermekgondozást segítő ellátásban részesülhet, hátrányos jövedelmi helyzet esetén pedig a Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény természetbeni ellátást biztosít. Idei változás, hogy a nagycsaládosok jelzáloghitelének tőketartozása is több millió forinttal csökkenhet. Tankönyv és étkezési támogatás céljára 2018-ra  79 milliárd forintot különített el a kormány. Felsőfokú képzésekben résztvevőknek szólt a diplomás GYED, időtartamát 2018-tól két évre, összegét 5000 forinttal növelték. Az első gyermek vállalásakor az édesanya fennálló diákhitelét felfüggesztik, a másodiknál a tartozás felét elengedik, a harmadiknál pedig az egészet átvállalja az állam. 2018-tól indult el a Köldökzsinór program, amely arra utal, hogy 2018 a külhoni magyar családok éve is. Az ország közigazgatási határain kívül született, de magyar állampolgár gyermekek szintén családi kedvezményben és babakötvényben részesülhetnek, amennyiben az újszülöttet Magyarországon anyakönyvezik. Emellett a kormány egymilliárd forintot fordít a külhoni kisközösségek családbarát tevékenységének támogatására.

A kép forrása:Pixabay

Családbarát szemlélet perspektívái

A felsorolt intézkedések jobbára anyagi ösztönzőket jelentenek, amelyek jelentősen segíthetik a gyermeket vállalók helyzetét, viszont ez csak szükséges, de nem elégséges feltétel. A család társadalmi megbecsültségéhez a családbarát szemlélet erősítésére, a hétköznapok családcentrikus felépítésének lehetőségére, a család világának és a munka világának harmonikus összeegyeztethetőségére is szükség van.  Az iskolák a közismereti tárgyak túlsúlya mellett ma még keveset tesznek a fiatalok felnőtt szerepekre való felkészítése érdekében. Bagdy Emőke hívja fel a figyelmet a családi életre nevelés hiányosságaira: „Annyi mindent megtanulunk az életben, de talán a legfontosabbra, a párkapcsolatra, együttélésre, családi életre és gyermeknevelésre nem készít fel ez az egyre ordasabbá és embertelenebbé váló világ. Mindenhez van "úti kalauz", hogyan légy sikeres, hogy szerezz minél több pénzt, hogyan legyél te, egyedül csak te önmegvalósító és az élet királya, de arra nem tanítanak, hogyan legyél jó férj, feleség, anya, apa, szövetséges társa valakinek, akivel életet visztek tovább, gyermeket neveltek.”

 Nem természetes még a munka és a magánélet egyensúlyának biztosítása, a munkaerő-piac csak kevéssé reagál a nők, édesanyák sajátos igényeire. A családbarát munkahely, a rugalmas foglalkoztatás, vagy akár a távmunka még most van csak terjedőben. A családbarát éttermek kimerülnek abban, hogy van bébi etetőszék és sztenderd, nem is túl egészséges gyermekmenü, de pelenkázó és szoptató helyiséget már ritkábban találnak a szülők.  A fesztiválok közül csak a legnívósabbak gondolnak a gyermekekkel érkezők igényeinek kielégítésére, hogy a családbarát turizmusról és a családi játszóterekről már ne is szóljunk. Távolabb tekintve nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a családnak több életciklusa van, és a családalapítás, a gyermekek vállalása és felnevelése csak ezek egyike. A családban már felnőtt fiatalok továbbtanulása, munkavállalásának támogatása a családok évének szintén fontos prioritásai közé tartozik. Az egyszülős családok egyenjogúsítása, a gyermekeitől külön élő szülő szempontjainak képviselete azonban még megoldásra váró feladat. Az idősügyi társadalompolitika  terén már több modellprogram született, a nagymamaság kiteljesítését segíti a nők korkedvezményes nyugdíja, de például a házastársat, vagy az idős szülőt gondozó családtag helyzetének enyhítése viszont még várat magára.

 A fenti teljesen hétköznapi példák is jelzik, hogy a családbarát szemlélet kiteljesítése csak a család komplex szemléletén alapulhat és csak akkor lehet sikeres, ha – mint Rocco Buttiglione fogalmazott - a kormányzati intézkedések és a közpolitikák szemléletmódjában az egyénközpontúságot felváltja a családközpontú szemlélet.
   

KMR