Egy család- és gyermekbarát társadalom felé

A közelmúltban zajlott Budapesten a Családok Világtalálkozója, ahol Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, 2018 a családok éve lesz Magyarországon. A bejelentés gyakorlatban azt jelenti, hogy a gyermekvállalást ösztönző kormányzati családpolitika most új elemekkel bővült.

A család az egyéni és közösségi értékek, a zsidó-keresztény hagyomány közvetítője Európában. Korábban több alkalommal írtunk már arról, hogy a születések számának mérséklődése a modernizációval járó általános jelenség, ami Európa több országára jellemző. A mai számítások szerint a 738 millió fős lakosság a jelenlegi trendek mellett 2100-ra 674 millió főre csökken majd. Az elmúlt 40 évben Magyarországon is 1 millióval lettünk kevesebben. A kontinens népességcsökkenésével járó elöregedés számos kedvezőtlen társadalmi folyamatot indít el, elég ha az elmagányosodásra, a munkaerő hiányra a nyugdíjrendszerben ketyegő „demográfiai bombára” gondolunk. Mi több, sokan úgy gondolják egy társadalom vitalitásával, jövőbe vetett hitével is összefüggésbe hozható a gyermekvállalási kedv alakulása.

A munkaerő-problémára a nyugat-európai országok már a második világháború után alkalmazták a más kultúrákból érkező fiatal munkaképes korú vendégmunkások alkalmazását. Napjainkban ez a régió kézenfekvőnek látja a régi, immár több mint 70 éves recept követését. A V4-ek országai – amelyek korábban sohasem voltak migrációs célországok – tartva az így megnövekedő interkulturális találkozásokból eredő veszélyektől – a családok védelmére, megerősítésére és a gyermekvállalási kedv növelésére alapozott választ kívánnak adni a demográfiai krízis keltette kihívásokra. Ahogy Orbán Viktor fogalmazott Magyarország a gyermekszületést ösztönző családpolitikát választja, azaz nem idegen munkaerőre, hanem „saját erőforrásokra, saját tartalékokra” alapozva, „saját magunk lelki megújításán keresztül” kell leküzdeni a válságot. A megoldásokat sokan tehát a család állami eszközökkel történő megerősítésében látják, de vannak olyanok is, akik úgy vélik egy családpolitikai program behatolást jelent az emberek hálószobájába, ahol az államnak nincs semmi keresnivalója. Az állami ösztönzők léte azonban nem kényszert, hanem csak lehetőséget jelent az állampolgárok családtervezéséhez, meghagyja a döntést azon a szinten, ahová az valójában tartozik.

Familiy mainstreaming

Vajon a családok meggyengülése, a család klasszikus fogalmának átértékelődése szükségszerű és visszafordíthatatlan folyamat-e, amire nincs és nem is lehet ráhatásunk, vagy esetleg új típusú családpolitikák képesek korrigálni a kedvezőtlen folyamatokat? A familiy mainstreaming viszonylag új fogalma a család érdekeinek figyelembe vételét jelenti a politikai döntéshozatalban és kormányzati gyakorlatban, a jog, a közigazgatás világában, valamint a társadalmi élet számos egyéb területén. Célja a család klasszikus funkcióinak megerősítése. Mind az ENSZ, mind az Európai Bizottság ösztönzi a kormányokat ilyen gyermek- és családbarát politikák felvállalására, amelyek hosszú távon biztosítják a családok jólétét és jól-létét.

„A magyar kormány jövőképének középpontjában a család áll” – hangsúlyozta a családok nemzetközi  világtalálkozóján a kormányfő. Meggyőződésből évek óta következetesen szélesítette a családok támogatását szolgáló eszköztárat, rövid és hosszú távú intézkedések egész sorával. Az aktív családpolitikai program a kormányzat részéről egyértelmű értékelkötelezettséget takar, kifejezve hogy az ország jövője és a fiatalok felnevelkedési körülményei között szoros összefüggés van. Az elmúlt három év jelentősebb intézkedései: családi adókedvezmény bevezetése, a hároméves gyes visszaállítása, a kismamák munkahelyre való visszatérésének adókedvezménnyel történő támogatása, a bölcsődék számának növelése, az otthonteremtés támogatása, a CSOK bevezetése, vagy épp a devizahiteles családok segítése.

A kormányfő a múlt heti demográfiai fórumon kifejtette, hogy népesedési fordulatra van szükség, ezért szükséges a születési ráta a mostani 1.5%-ról 2030-ig történő 2,1%-ra emelése. Mint minden fontos irányváltásnál itt is elengedhetetlenek az anyagi források. Jelenleg az ország a GDP 4.6%-át fordítja családtámogatásra. A kormány politikájának célja, hogy a vágyott gyermekek megszülethessenek, ezért 2018-at a családok évének szenteli. Tovább növeli a családi adókedvezményt, melynek középpontjában a kétgyermekes családok állnak majd. A program részeként a diákhitel-tartozással rendelkező fiatal nőknek két gyermek esetén a tartozás 50 százalékát, három vagy több gyermek esetén a teljes adósságot elengedik - ismertette. Azt is bejelentette, hogy a diplomás gyed időtartamát kitolják egy évvel, így a gyermek kétéves koráig meghosszabbodik az egyetemisták esetében. A jelzálog hitellel rendelkező családoktól 3 gyermek esetén az állam átvállal 1 millió forint tartozást, valamint megindul a bölcsődék fejlesztése, illetve a külföldön tartózkodók is részesülhetnek az anyasági támogatásban. Emellett a kormány családpolitikai kutatóintézetet állít fel a családpolitika szellemi bázisának megalapozásában.

A népességalakulás növekedési pályára állítása minden bizonnyal egy átgondolt, több lépcsőből álló stratégiai terv alapján képzelhető el, aminek az eredményei nem máról-holnapra érhetnek be. Kedvező eredményként könyvelhetjük el a megkötött házasságok számának szerény mértékű emelkedését, illetve azt, hogy az abortuszok száma 2010 óta negyedével, évi 40 ezerről 30 ezerre csökkent. 

KMR