Fókuszban: az Európai Néppárt és az EP választások

Magyarország, immáron 10. esztendeje tagja az Európai Uniónak és ez alatt az idő alatt számos szállal kötődött hozzá. Gondoljunk csak az európai polgárság intézményére, a jogharmonizációra, vagy a különböző tagállamok pártjait ernyőszervezetként összefogó európai parlamenti pártcsaládokra. Az unió ügyei itthon háttérbe szorulnak a belpolitika viták mögött, a hazai közvélemény viszonylag kevéssé tájékozott az uniós ügyek területén. Ettől persze a Brüsszelben történtek komoly hatással lehetnek akár hétköznapjaink alakulására is.  A következő cikkünkben az Európai Parlamenti választási rendszer néhány kérdéséről lesz szó, majd bemutatjuk az és a jelenlegi ciklus legnagyobb frakcióját adó pártcsaládot, az Európai Néppártot. A cikk harmadik részében a május végi választások esélyeit latolgatjuk. 

2014. május 22-25 között tartják az Európai Unió 28 tagállamában a nyolcadik Európai Parlamenti választásokat. Magyarország 21 képviselőt delegálhat, a választás itthoni tétje  milyen arányban szavaznak bizalmat választók. Régiónk sajátos politikai kultúrájából, s pártrendszeréből fakadóan az európai választások belpolitikai küzdelemmé, azaz úgymond „erőpróbává” váltak, főleg most, amikor az EP választás időpontja beékelődött az országgyűlési és az önkormányzati választások közé. Nyugat Európában más a helyzet: ott a belügyek és az európai ügyek markánsabban elválasztódnak egymástól. Nálunk az állampolgárok szemében a nemzeti választások kimutathatóan nagyobb súlyt és értéket képviselnek, amit az elmúlt évtized csökkenő részvételi tendenciái is alátámasztani látszanak.

A választásról

Az első közvetlen Európai Parlamenti választásokat 1979-ben tartották, az akkori 9 tagállamban, azonban azóta a választási formula, az eljárás, s a képviselők száma a folyamatos bővülés, illetve a Parlament jogkörének szélesedése miatt több változáson esett át. Az Uniónak deklarált célja volt egy egységes választási rendszer kidolgozása, mely minden tagállam számára „elfogadható”  és reprezentatív módon tükrözi a választópolgárok akaratát. Az egység igénye és az arányosság közös alapelve mellett a szavazási gyakorlatban tagállamonként kisebb eltérések vannak. A választókerületek kialakítása a nagy népességszámú országok miatt nem egységes, de kikötésként szerepel, hogy amennyiben 20 millió főt meghalad egy ország lakossága, az esetben is oly módon kell felosztani a körzeteket, hogy azok ne eredményezzenek aránytalanságot, torzítást. A jelenlegi szabályozás értelmében a 751 képviselőt pártlistáról ötévente választják meg (a kijelölt négy napban). További fontos szabály, hogy nemzeti parlament képviselője, nem lehet EP képviselő.  2014-ben hazánkban a harmadik Európai Parlamenti választásokat tartják, melyeken eddig az Európai Néppárt pártcsaládjába tartozó Fidesz-KDNP pártszövetség szerepelt a legnagyobb sikerrel (2004-ben 12 mandátum – 50 % és 2009-ben 14 mandátum – 63 %). Magyarországon ahhoz, hogy egy párt indulhasson és mandátumot szerezzen, össze kell gyűjtenie legalább 20 000 támogató aláírást, majd el kell érnie a választáson résztvevő állampolgárok szavazatának legalább 5 %-át. Hazánk esetében az egész ország egy választókerületnek számít, ahol 2014-ben egy fordulóban  21 mandátumért verseng 8 párt(lista). Végül fontos tény, hogy – bár a választásokon nemzeti pártok versengenek – a mandátumot nyert képviselők a megalakuló parlamentben szupranacionális pártcsaládok frakcióinak tagjai lesznek, tehát nem alkotnak nemzeti frakciót. A 2009-es legutolsó választás alapján jelenleg a parlamentben hét ilyen frakció működik, melyek politikai-világnézeti hovatartozás alapján szerveződnek. Egy képviselőcsoport megalakításához legalább 25 képviselő szükséges a tagállamok egynegyedéből (egy képviselő egyszerre több csoport tagja nem lehet). A választások tétje, hogy mely európai politikai csoportosulás gyakorol majd nagyobb befolyást a következő 5 éves ciklusban hozott határozatokra.

A Néppárt története, értékei

Az Európai Néppárt (European People’s Party) európai szupranacionális szintű, jobbközép irányultságú politikai csoportosulás, melyet fontos elkülöníteni a parlamenti képviselőcsoporttól, ami már korábban, 1952. szeptember 11-én megalakult, az akkor még ESZAK Közgyűlésben. A Néppártot az első közvetlen választásokat megelőzően,  1976. április 29-én alapították Luxemburgban kereszténydemokrata értékrendű, Nyugat-európai pártok és vezető politikusok (Wilfred Martens, Leo Tindemans), melyekhez az évtizedek folyamán konzervatív és a centrum felé orientálódó mérsékelten jobboldali pártok is csatlakoztak (Skandináv országok, illetve Közép-Kelet Európa „rendszerváltó” pártjai). Jelenleg 39 országból 74 tagpártja van, melyek közé tartoznak más európai, nem uniós tagállamok szervezetei is (például Bosznia, Törökország, vagy Svájc hasonló értékrendű pártjai is). A Néppárt jelenlegi elnöke Joseph Daul, magyar alelnöke pedig Szájer József.

A Néppárt a II. világháború után Nyugat-Európában tért hódító modern kereszténydemokráciát tekinti ideológiai alapjának, továbbá vallja az egységes Európa értékeit, s a megbékélés, majd prosperálás (piacgazdaság keretében) gondolatát is. Nemcsak Európa, de a mai értelemben vett Néppárt „alapító atyái” közé sorolhatók olyan neves kereszténydemokrata államférfiak, mint Konrad Adenauer, Alcide de Gasperi, vagy Robert Schumann, kiknek második világháború utáni koncepcióját és életművét igazolják az elmúlt hat évtized integrációs sikerei. Egyik meghatározó alapelve a pártnak, hogy Európának alkalmazkodnia kell a XXI. század kihívásaihoz, a szubszidiaritás keretében „közelebb kell jutnia” az állampolgárokhoz, csökkenteni kell a demokratikus deficitet, s meg kell erősíteni az európai identitást. A Néppárt szerint a végső célnak az integráció jövőjét illetően a politikai uniónak kell lennie, melyhez egy erős Bizottság és döntéshozó szerv kialakítása elengedhetetlen. Az EPP és parlamenti képviselőcsoportja az elveken túl „erős” szakpolitikai programmal és szakmai háttérrel is rendelkezik, olyan területeken, mint a bevándorláspolitika-menekültügy, az integráció-bővítés, a biztonságpolitika, a család -és társadalompolitika, vagy a környezetvédelem (etc.).

Néhány mondat erejéig érdemes a párt struktúráját is górcső alá vetni. A Néppárt csúcsszerve a képviselőcsoport elnökéből és tíz alelnökéből áll, melynek tagjai maguk között osztják fel a hatásköröket. Az Elnökség vezeti a képviselőcsoportot a plenáris ülések során, képviseli a frakciót a külvilág felé, és tájékoztatja a frakcióülést az általa hozott stratégiai és politikai döntésekről. Továbbá az Elnökség szabályos időközönként összeül a nemzeti delegációk vezetőivel, hogy megvitassák a legfontosabb iránymutatásokat, és hogy előkészítsék a képviselőcsoport stratégiájára vonatkozó legfontosabb döntéseket. A Néppárt 2009-ben alakított 270 fős frakciójának[1] köszönhetően az Európai Unió összes magas szinttű intézményében képviselteti magát, a Bizottság elnöke (José Manuel Barroso), valamint 13 biztos, illetve az Európai Tanács elnöke (Herman Van Rompuy) is a párt értékrendjét vallja, továbbá minden munkacsoportba, bizottságba, szakmai ülésre, döntéshozatali fórumra delegál képviselőket. Az integráció intézményein túl az EPP szoros kapcsolatot ápol az Európa Tanáccsal, a NATO-val és az EBESZ-szel is.

Zárójelben megjegyzendő, hogy a magyar kormánypárt mellett az EPP-nek tagjai a romániai, a szlovákiai és a szerbiai magyar közösséget képviselő pártok is, mint a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége, a felvidéki Híd-Most és a Magyar Közösség Pártja, valamint a Vajdasági Magyarok Demokratikus Szövetsége. Azon túl, hogy már korábban is tapasztalható volt együttműködés az anyaországi és a külhoni magyarok képviselői között, idén a kormánypártok listáján is helyet kaptak külhoni politikusok, ami a Kárpát-medencei magyarság egységét és a jövő Európájához való tartozásának igényét jelképezi.

Esélyek latolgatása 2014-ben

A Néppárt 2014. március 6-7-én indította el az összes tagállamra kiterjedő kampányát, melynek célja, hogy újfent a legnagyobb frakciót alkothassa a parlamentben, megőrizve a 2009-ben szerzett pozíciókat és befolyását a döntéshozatalba. José Manuel Barroso hamarosan lejáró mandátuma miatt a választásokkal párhuzamban elindult a verseny a képviselőcsoportok között, hogy ki delegálhassa a Bizottság új elnökét[2]: az Európai Néppárt jelöltje Jean-Claude Juncker, Luxemburg korábbi miniszterelnöke és az eurócsoport volt elnöke.   

2009/10-ben a válság hatására jellemzően jobboldali kormányok kerültek hatalomra Európa országaiban, ami az EP választások eredményein is tükröződött. 2014-ben azonban több országban a baloldal újfent megerősödött és elemzők szerint szoros versenyre kell számítani a legerősebb frakció alakításáért zajló küzdelemben. Az április közepén készült előzetes felmérések alapján a Néppártnak minimális, alig több, mint tíz (222) mandátumos előnye van a Szociáldemokratákkal (SPD, 209) szemben, ami 2009-hez képest közel 50 mandátumos visszaesést jelentene esetükben, míg a baloldal a kutatási eredmények szerint 15 mandátummal erősödne. A végeredményt befolyásolhatja a függetlenek „hovatartozása”, a szélsőséges pártok támogatottságának mértéke, illetve a megalakuló képviselőcsoportok összetétele is.  Az Ipsos márciusi felmérése alapján a Fidesz-KDNP 10 mandátummal járulna hozzá a Néppárt sikereihez, a baloldali pártok megközelítőleg öttel az SPD-jéhez, míg a Jobbik is 5 mandátumot érne el, végül pedig az LMP egy képviselőt delegálhatna az Európai Parlamentbe.

Bárhogyan is alakul az Európai Parlament összetétele, néhány dolog biztos: ez az egyetlen közvetlenül, azaz az európai állampolgárok által választott intézmény; az unió döntéshozatali rendszerében mára megkerülhetetlen szereplővé nőtte ki magát és végül az is egyre kevésbé vitatható, hogy a jogalkotási területen a szava a nemzeti kormányokéval megegyező súllyal esik latba. 

Kispál Richárd

Források

A 2014-es európai parlamenti választások várható eredményei. – Forrás: Policy Solutions

Átvette a vezetést Orbánék pártcsaládja az EP-ben. – Forrás: hvg.hu, 2014. április 16.

Az európai jobboldalnak is fontos a Fidesz eredménye. – Forrás: magyarhirlap.hu, 2014. február 17.

Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Európai Parlamenti képviselőcsoportjának szervezeti és működési szabályzata

Elections2014: A 2014-es parlamenti választások áttekintése

EPP Képviselőcsoport: Alelnökeink

EPP Képviselőcsoport: Történetünk

European People’s Party: Policy Areas

Európai Parlament: Európai választások. – Forrás: europarl.europa.eu

Fábián György, Fejes Zsuzsanna, Kovács László Imre: Választások az Európai Parlamentbe (1979-2009). Pólay Elemér Alapítvány, Szeged, 2010.

Fordított az Európai Néppárt. – Forrás: magyarhirlap.hu, 2014. április 16.

Ki volt a legjobb EP képviselőnk? / EUrologus – Forrás: index.hu, 2014. április 30.

Miklós Péter: Kereszténydemokrácia Franciaországban. – Forrás: barankovics.hu

Miklós Péter: Kereszténydemokrácia Németországban. – Forrás: barankovics.hu

Miklós Péter: Kereszténydemokrácia Olaszországban. – Forrás: barankovics.hu

Néppárti-Kereszténydemokrata Parlamenti Frakció az Európai Unió Parlamentjében. – Forrás: Katolikus Lexikon

 

Mellékletek

(Forrás: Policy Solutions - A 2014-es európai parlamenti választások várható eredményei) 2013. augusztus alapján

 

 

 

 


[1] A jelenlegi 766 fős Európai Parlamentben – Horvátország 2013-as csatlakozásával – a Néppárt alkotja a legnagyobb frakciót 275 fővel, míg a második csoport a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége, melynek 195 mandátuma van.

[2] 5 képviselőcsoport tudott jelöltet állítani.