Keresztény szolidaritás

A múlt hét második felében újabb keresztényüldözés konferencia volt Budapesten, ezúttal az EMMI szervezésében. S miközben itthon a „Válaszok keresése egy hosszú ideje elhallgatott válságra” elnevezésű rendezvényen magyar politikusok, szakemberek, európai intézmények képviselői és az üldözést elszenvedett közel-keleti egyházak reprezentánsai tanácskoztak – mintegy a szomorú valóságot bizonyítandó – Kairó egyik külvárosában húsvágó bárddal gyilkoltak meg egy kopt keresztény papot, társát pedig súlyosan megsebesítették. A kopt ortodox egyházat Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a magyar kormány nevében szolidaritásáról biztosította, a sérült papnak pedig felajánlotta a magyarországi gyógykezelést.

Bár már 2015-ben is a világ 128 országban volt valamilyen formában tetten érhető a keresztényfóbia súlyosabb, vagy rejtett formájú megnyilvánulása és a statisztikák szerint egyértelműen a keresztények a vallási okokból leginkább üldözött csoport, az Európai Unió nem sietett reagálni erre a tényre, s csak a közelmúltban állított fel egy különleges megbízotti hivatalt. Hasonlóan az ENSZ Biztonsági Tanácsa is csak 2017-ben döntött arról, hogy kivizsgálják az Iszlám Állam rémtetteit, melynek motivációja nem egy esetben vallási indíttatású volt.

A világ üldözött keresztényei – különösen a közel-keleti válságrégióban élők – melletti kiállás a magyar kormány részéről nem új keletű. Mint Orbán Viktor miniszterelnök a mostani konferencián elmondott beszédében utalt a motivációkra „történelmünk során számos alkalommal kellett harcolnunk azért, hogy megmaradhassunk kereszténynek és magyarnak (…) a XX. században pedig a kommunista diktatúra keresztényüldözéseinek voltunk elszenvedői”.  

Orbán Viktor miniszterelnök 2016 nyarán Rómában keleti keresztény egyházi vezetőkkel tárgyalt.

A megbeszélésen III. Junan szír katolikus pátriárka, Bésara Butrosz Rai maronita pátriárka, Jean-Clément Jeanbart, Aleppó melkita érseke, II. Ignatius Afrám szír ortodox pátriárka és Anba Gabriel kopt püspök vett részt.

(A kép forrása: Miniszterelnökség)

Hölvényi György kereszténydemokrata európai parlamenti képviselő, az Európai Néppárt vallásközi párbeszéddel foglalkozó munkacsoportjának társelnöke már a 2014 előtt (akkor még magyar egyházügyi államtitkárként)  kezdeményezte a kérdés napirendre tűzését. Idén tavasszal az Észak-Irak kurdisztáni régiójában járt, hogy személyes benyomásokat szerezzen az ottani helyzetről. A múlt heti tanácskozáson úgy vélteEurópa előbb figyelt fel az Iszlám Állam műkincs rongálásaira, mint a térségben folyó mészárlásokra”.

2017 elején a Központi Papnevelő Intézet adott otthont egy hasonló konferenciának. Akkor Rétvári Bence az EMMI államtitkára bejelentette, Magyarország a keresztényüldözés elleni tiltakozás egyik központjává kíván válni.  Orbán Viktor vatikáni látogatásán merült fel, hogy az üldözött keresztények megsegítését külön helyettes államtitkárság koordinálja. A Rétvári Bence felügyelete alá tartozó államtitkárság élén kezdetben Török Tamás állt, majd egyéves megbízatása után vezetése az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség volt alelnökének, Azbej Tristannak a kezébe került. A helyettes államtitkárság feladata egyrészt az érintett közösségekkel való kapcsolattartás, másrészt – a kormány által e célra elkülönített több milliós keretösszegből – a keresztények szülőföldjükön való boldogulásának segítése, valamint a keresztényüldözés problémájának különböző fórumokon való képviselete.

Az üldözött keresztényeknek nyújtott támogatást a magyar kormány nem nemzetközi segélyszervezeteken keresztül, hanem közvetlenül az érintett egyházak vezetőihez juttatja el. A keresztény szolidaritás jegyében indított Hungary Helps program utazó nagykövetének Heltai Pétert nevezték ki, akinek bemutatkozó videója itt tekinthető meg: 

A Hungary Helps program keretében eddig menekülttáborokhoz közel iskolákat építettek, mintegy 800 család életének újraindítását finanszírozták, kórházak gyógyszerellátását biztosították, ösztöndíj programmal támogatták a válságövezetből származó keresztény fiatalok magyarországi tanulmányait. Nálunk kezelték például a 2016. decemberi egyiptomi robbantás sérültjeit, segítették az Iszlám Állam által lefejezett kopt keresztények családját, közel ezer kopt keresztény családot fogadtak be.  Az Ökumenikus Segélyszervezet segítségével közösségi házak épültek Irakban, Szíriában és Libanonban. Az iraki Telsqof lakóházainak helyrehozatalához 580 millió forinttal járult hozzá a program. 

Telsqof házainak újjáépítéséről szóló egyezmény aláírása 2017. május 31-én (A kép forrása)

Az EMMI államtitkára a múlt heti konferencián leszögezte: a magyar kormány migrációs válságkezelési stratégiája három elemből áll.  Ennek része a Hungary Helps program és a déli határkerítés mellett az üldözött keresztények megsegítése is. A magyar kereszténydemokraták álláspontja szerint a keresztények jogainak kikövetelésében nemzetközi koordinációra van szükség, ám a keresztény gyökerű európai országoknak emellett külön kiemelt felelőssége is van üldözésük visszaszorításában. Az európai identitás  egy keresztény etikai alapú értékközösség, következésképp Európának ki kell(ene) állnia a világ más régiókban kisebbségben élő üldözött hasonló értékrendet képviselő  közösségek mellett. Szíjjártó Péter külügyminiszter a konferencián arról szólt, hogy ez a kiállás valakikért történik, olyanokért, akik közelebb állnak hozzánk, és nem mások ellen irányul.  Orbán Viktor már idézett beszédében a keresztények közötti szolidaritás szükségességét hangsúlyozva kifejtette: „Mert lakjunk a világ legkülönbözőbb pontjain, legyünk bár római katolikusok, protestánsok, ortodoxok vagy koptok, mi mégis egy közös test tagjai, egyetlen sokszínű és nagy közösség polgárai vagyunk. Küldetésünk ennek a közösségnek az őrzéséről és védelméről szól.”  

Semjén Zsolt a konferencia zárónapján tartott sajtótájékoztatón kiemelte: Európában a keresztény identitás megroppant, ezért „a körülmények kényszerítették ki” Magyarország azon lépését, hogy kormányzati szintre emelje a probléma kezelését. Hangsúlyozta továbbá, a stratégiai cél, hogy „a történelmi kereszténység ősi területein megtartsák a keresztények pozícióikat”, „a keresztény kelet ne ürüljön ki”.  Ehhez pedig mindenekelőtt a helyben való boldogulást kell segíteni.

(A kép forrása: Magyar Nemzeti Múzeum)

A kereszténység bölcsőjében kétezer éves jelenlétről, európai kultúránk gyökereiről beszélünk, amely ha eltűnik, a nyugati kultúra vesztesége is lesz egyben. A közel-keleti régióban az épített kulturális örökség pusztulása nyomán mindannyian lettünk kevesebbek, s ugyanígy felbecsülhetetlen civilizációs veszteség lenne a keresztény közösségeknek az üldözés következtében történő eltűnése is. A Magyar Nemzeti Múzeum szeptembertől az üldözött keresztények közel-keleti sorsát bemutató kiállítással hívja fel a figyelmet erre.

KMR