Ötven éve, április 4-én lett merénylet áldozata Martin Luther King tiszteletes

50 éve, 39 éves korában gyilkolták meg Martin Luther King tiszteletest. Halálának pontos körülményeit máig nem tisztázták minden kétséget kizáróan. Az emberek közti egyenlőség élharcosát szülőhazájában az amerikai történelem legnagyobb alakjai között tartják számon.  Az USA –ban mindössze 3 történelmi hős Kolombusz Kristóf, George Washington és Martin Luther King nevéhez fűződik nemzeti ünnep.  (A MLK Day – 1985 óta összövetségi ünnep, amit január 15 és 21 között, minden január 3. hétfőjén tartanak.)   Szinte minden nagyobb városban van róla elnevezett közterület és közintézmény, a nemzeti emlékhelyeken múzeum.   Eszméi referenciává váltak világszerte a diszkrimináció elleni és az emberi méltóságért folyó küzdelmekben, de arról viszonylag kevés szó esik, hogy ezek az eszmék a vallásos hitből eredtek.     

A kép forrása: The King Center. Atlanta

Evangélium és világnézet

Martin Luther King közvetlen felmenői között két baptista lelkész is volt. Eredeti nevét (Michael King, Jr.) édesapja Luther Márton tiszteletére változtatta meg. Mélyen vallásos nevelésben részesült, és már fiatal korában kitűnt retorikai képességeivel is. Ezért apja a Pennsylvania-beli Cehsterbe küldte teológiát tanulni, aminek befejeztével maga is baptista tiszteletes lett az Alabama állambeli Montgomery városában a Dexter Avenuen található baptista templomban.   Eszméit, a világról való gondolkodásának alapját istenhite adta. 1968-as megjelenése után 2017-ben látott napvilágot magyar nyelven az „Erő a szeretethez” című kötete, amely válogatott beszédeit és prédikációit tartalmazza.(Strength to Love. New York. Harper & Row Publishers, 1963.- Martin Luther King: Erő a szeretethez. Fordította: Bozai Ágota Casparus Kiadó, 2017.) A kötet tanúbizonysága annak  miként következett teológiai nézeteiből közéleti szerepvállalása, az emberi méltóságért való kiállása, szociális érzékenysége és az erőszakmentes politikai cselekvés útjának választása. Példaként állítja követői elé Krisztus univerzális és cselekvő emberszeretetét. Az irgalmas szamaritánus történetén elmélkedve például kifejti, hogy esete az emberiség lelkiismeretének hasonlata, az örök értékek kifejeződése. Erőszakmentes filozófiájának alapja az volt, hogy az eszközök lealacsonyíthatják a mégoly nemes célokat is, ezért figyelmeztet: „Ügyeljetek arra, hogy eszközeitek ugyanolyan tiszták legyenek, mint a cél, amit el kívántok érni.”

A kép forrása: The King Center Atlanta: itt  

Én a szeretet mellett döntöttem. Ha a legfőbb jót keresed, akkor, úgy hiszem, a szeretet által megtalálod. És a legszebb a dologban, hogy ha keresed, akkor a gonoszság ellen teszel, mert Jánosnak igaza volt: »Isten maga a szeretet.« Aki gyűlöli Istent, az nem ismeri igazán, de aki szeret, annak a kezében a kulcs a végső valóság értelméhez.”

Martin Luther King fontosabb szentbeszédei az atlantai „The King Center” digitális archívumában eredetiben is szabadon olvashatók itt. 

A politizáló spirituális vezető

A polgárjogi kérdés a hatvanas évek Amerikájának talán legfontosabb napirenden lévő közéleti témája volt. Bár a feketéket a polgárháború után felszabadították, a faji megkülönböztetés – különösen a déli államokban – mindennapos gyakorlat volt. Ma már döbbenettel állunk az olyan rendelkezések előtt, mint hogy a feketének csak egy busz hátsó ajtóján szabad felszállni, és kötelező átadni az ülőhelyüket a fehér embereknek, de a XX. század közepén Amerika bizonyos részein ez sokak számára természetesnek számított.  Ezért vállalta el a politizáló tiszteletes 1955-ben a Montgomery buszbojkott vezetését. Az akció sikeres volt, 1955-ben a Legfelsőbb Bíróság kimondta az autóbusz szegregációs törvények alkotmányellenességét.

Martin Luther King közéleti szereplésének célja olyan polgárjogi törvények megszületésének  inspirálása volt, amelyek ellehetetlenítik az élet számos területén jelentkező diszkriminatív társadalmi gyakorlatot. Kiállt a szegregáció tilalmáért, a minimálbér biztosításáért, a választáshoz való jogokért. E célból hozta létre 1957-ben a száznál is több egyházi és polgári egyesületet tömörítő Déli Keresztény Vezetők Konferenciáját (Southern Christian Leadership Conference). A szervezet az evangéliumi szeretet talaján állt, politikai eszközhasználatának jellegzetességeit Mahatma Ghandi erőszakmentes polgári engedetlenségi mozgalmától kölcsönözte. Az SCLC többek között 1968-ban a gazdasági és szociális igazságtalanságok elleni tiltakozásul szervezte meg a Szegény Emberek Mozgalmát, minimálbért és közmunkaprogramokat követelve a rászorulóknak.

Martin Luther King kiváló szónok volt, aminek már kora ifjúságában is tanúbizonyságát tette, amikor a társadalmi egyenlőtlenségek témájában elmondott beszédével  szónokversenyt nyert.  Nem utolsó sorban neki köszönhető, hogy a feketék egyenlőségéért folyó küzdelmet egyre nagyobb médiafigyelem kísérte. 1963-ban az antirasszista szervezetek által szervezett Washingtoni Menetelés a Munkáért és Szabadságért nevet viselő megmozduláson, annak egyik szónokaként, több százezer ember előtt (a MLK Center szerint 250. ezer) mondta el „I Have a Dream”/”Van egy álmom” néven ismertté vált beszédét, ami mára az amerikai iskolai curriculum megkerülhetetlen eleme lett. Már ebben az évben a Time magazin az év emberének választotta, de nem függetlenül attól, hogy 1964-ben Johnson elnök végül aláírta a polgári jogegyenlőségről szóló törvényt, megkapta a Nobel békedíjat is.

Martin Luther King százezreket volt képes megmozgatni, de nagyon sokan voltak kérlelhetelen ellenségei is, akik rossz szemmel nézték működését. Voltak, akik bírálták azért, mert lelkipásztor létére politikai szerepet vállalt. A radikális fekete mozgalmak erőszakmentességét megalkuvásnak tartották. Az általa szervezett akciók nyomán többször vetették börtönbe. Az FBI számára a vietnami háború idején, mint pacifista volt megfigyelési célpont, 1957-től folyamatosan vezettek róla feljegyzéseket összesen 16659 oldalon. Politikai irányvonalának ellenzői  már a montgomery-i buszbojkott idején bombát dobtak a házára, Harlemben 1958-ban megsebesítették, és 1966-ban Chicagóban támadták meg. A következő évben a Ku Klux Klan rohanta le azt a templomot, ahol éppen prédikált.  1968. április 4-én Memphisben oltották ki az életét. Meggyilkolásáról azóta is számtalan konteo kering, melyben az események mögött hol az FBI-t, hol a Fekete Párduc radikális mozgalmat, máskor a Ku Klux  Klant, de még az orosz titkosszolgálatot és a MOSZAD-ot vélik felfedezni. Halálának 50. évfordulóján Ferenc pápa a Vatikánban fogadta lányát, Bernice Albertine Kinget, aki évek óta az emberi jogokért és a béke kultúrájának előmozdításáért fáradozik. 

Bár az emberi méltóságért folytatott világküzdelem a XX. század második felétől számtalan sikert ért el, Martin Luther King álma még ma is beteljesületlen. Szülőhazájában a 90-es évektől ismét robbantak a felszín alatti feszültségek: 1992 áprilisának végén a Los Angelesi zavargásokban 53-an vesztették életüket. 2014-ben a Ferguson-i zavargások nyomán országos tiltakozó akció bontakozott ki, s a sort még folytathatnánk példákat hozva a világ más országaiból is.  Ahogy Martin Luther King fogalmazott egy alkalommal:

„Hosszú utat tettünk meg, de még nagyon hosszú út áll előttünk.”