Pláza Hungária

November második hetében  a budapesti Várkert Bazár két fontos, a határon túli magyarság ügyeit tárgyaló rendezvénynek adott otthont. Ott tartotta évi rendes ülését a Magyar Diaszpóra Tanács, majd másnap a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT). A világban szétszórtságban élő magyar szervezeteket összefogó 2011-ben létrehozott Magyar Diaszóra Tanácsnak a mostani volt a VII. plenáris ülése.  Megalakulása óta örvendetesen bővült a tagok köre. Míg kezdetben közel 50 szervezet képviseltette magát, 2013-ra ezek száma 74-re bővült, idén pedig már 93 külhoni magyar szervezet vezetője és képviselője vett részt a rendezvényen.  

 Az 1999-ben alakult, így  hosszabb múltra visszatekintő MÁÉRT immár a 18. alkalommal tanácskozott. A szervezet annak idején fontos szerepet játszott a státusztörvény létrehozásában. A MÁÉRT működése 2004 végén szakadt meg, amikor a határon túli szervezetek és a Gyurcsány-kormány között konfliktus alakult ki a kettős állampolgárság ügyében, ami elől a szocialista kormány elzárkózott. A második Orbán-kormány újraindította a fórum működését. 2010 és 2016 között minden év novemberében, vagy decemberében sor került a szervezet plenáris ülésére és közös zárónyilatkozatok kiadására. A MÁÉRT 2011-ben fogadta el a „Magyar nemzetpolitika – a nemzetpolitika stratégiai kerete” c. dokumentumot. A két, külhoni magyarok ügyeivel foglalkozó szervezet karaktere eltér abban, hogy míg a MÁÉRT résztvevőinek legitimitását a parlamenti és helyi önkormányzati választásokon való szereplés és támogatottság adja, tehát parlamenti, vagy tartományi képviselettel rendelkeznek, addig az MDT szervezeteinek a súlyát a tagság száma és a kifejtett aktivitás határozza meg. A Magyar Állandó Értekezleten a diaszpóra magyarságát az MDT kétévente megválasztott vezetői képviselik.

Mindkét rendezvényen részt vett Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára is. Orbán Viktor beszédében a magyar nemzetet világnemzetnek nevezte és a diaszpóra tanács legfontosabb feladatát abban jelölte meg, hogy a Kárpát-medencei magyarok mellett  reprezentálja a világ más részein élő magyarok véleményét, az aktuális teendőkre vonatkozó elképzeléseit, mert mint mondta csak ezzel együtt fejezhető ki a teljes magyar nemzet akarata. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a diaszpóra tanács  rendezvényének szünetében tartott sajtótájékoztatón beszámolt a diaszpóra magyarság körében végzett munka eredményeiről, többek között arról, hogy „megvan az egymilliomodik magyar állampolgár”, majd kiemelte „bármely magyarnak, éljen a világ bármely részén, mindig van hová hazajönnie.”  

A rendezvény végén az MDT képviselők zárónyilatkozatot fogadtak el. A nyilatkozat többek között szolidaritásáról biztosította a kárpátaljai magyarságot, zárásul pedig leszögezte: „minden magyar felelős minden magyarért”.  A résztvevők arra buzdítják a külhoni magyarságot, hogy éljen alkotmányos jogaival és vegyen részt a 2018-as országgyűlési választásokon.

A Nemzetpolitikai Államtitkárság 2016-ban dolgozta ki a Magyar diaszpórapolitika stratégia irányelveit. A dokumentum első része érdemi áttekintést ad a világ országainak diaszpóra stratégiájáról, majd ennek keretébe helyezi a magyar irányelveket. Az alábbiakban – megmutatva ami a hírek mögött van – ebből emelünk ki néhány magyar szempontból is releváns gondolatot.  

Szinte minden nemzetnek vannak határon kívülre került tagjai

A világban számos nemzet polgárait sodorta el a történelem, vagy az élet a nemzet határain túlra. Minden ország kézenfekvő feladatának tekinti az elszakadt honfitársakkal való kapcsolatok építését, bár ennek súlya időről-időre változik az egymást követő különböző irányultságú kormányok prioritásainak függvényében.

Az egyik legnagyobb diaszpórát az írek tudhatják magukénak, ennek létszámát világszerte körülbelül 70 millió főre becsülik. A határon túl élő török állampolgárok száma 6 és fél millió körül mozog, de a közös török gyökerekkel rendelkezők kb. 200 milliónyian vannak.  Az indiai eredetű személyek számát 30 millióra becsülik. Sajátos helyzete van Izraelnek, ahol a zsidóság kisebbsége, kb. egyharmada, azaz 6 millió fő él, szemben a diaszpóra 12 millió zsidójával.

A magyar diaszpóra kialakulása több hullámban ment végbe. Az 1870-es évektől az első világháború kitöréséig közel 2 millió magyar állampolgár – háromnegyedük nemzetiségi illetőségű, döntően fiatal és férfi – vándorolt ki a szegénység elől a tengerentúlra. A második hullám a trianoni békeszerződés miatt határon kívül került magyarok Amerikába vándorlása volt. A második világháború után elsősorban politikai okok motiválták a kivándorlást (45-ös, 47-es, 56-os emigráció). 

Az 1956-os forradalom 50. évfordulóján állított „Talpra magyar” emlékmű,
a Florida állambeli Naples város Szabadság parkjában
(A kép forrása: Julianus Program)

A Kárpát-medencén kívül diaszpórában élő magyarok létszámának pontos megállapítását számos tényező nehezíti, a becsült adatok szerint nagysága kb. 2.5 millió főre tehető. Közülük legtöbben – mintegy 1.4 millióan – az USA-ban, 267 ezer és 316 ezer közötti lehet a száma a Kanadában élőknek. Az amerikai kontinensen harmadik helyen Brazília áll az MTA által becsült 75 ezres adattal. A napjainkban gyakran emlegetett, és a politikai válság miatt egyre kaotikusabb helyzetbe süllyedő Venezuelában mintegy 4000 magyar lehet. Izrael államban a magyarok becsült létszáma 200 ezer. A 2011. évi ausztrál népszámlálási adatok alapján az ottani magyar kolónia létszáma 69 167 fő.

Forrás: Kőrösi Csoma Sándor Program honlapja (https://www.korosiprogram.hu/diaszpora)

Nemzetpolitikai stratégiák a világban

A nemzetpolitikai stratégiák tartalmát általában meghatározza az is, hogy a határokon kívülre került nemzettagok egy tömbben, vagy szétszórva élnek-e, hiszen helyzettől függően eltérő szükségletek és elvárások fogalmazódhatnak meg az anyaország felé.  A nemzetközi gyakorlat sokszínű, de általában elmondható, hogy különbséget tesznek azok között a külföldön élő nemzettársak között, akik mások döntései (pl. egy békeszerződés) következtében kerültek a határon túlra – ilyenek a Kárpát-medencei határon túli magyarok – és azok között, akik saját döntésük következtében kerültek külföldre vagy épp már ott is születtek. Számos országban külön kormányzati szerv felelős a  határon túl élők  ügyeinek intézéséért, több helyen az állami szervezetek NGO-kkal együttműködve valósítják meg a nemzetpolitikai célokat.

Az anyaországon kívül élők irányába tett egyik legmagasabb szintű intézkedésként az állampolgárság és a szavazati jog megadását tartják számon.  Az International Institute for Democracy and Electoral Assistance adatai szerint a világon jelenleg 144 ország teszi ezt lehetővé számukra. Egyes országokban ezen túl, a külhoni közösségek képviselőket is delegálhatnak a parlamentbe. (Pl. Franciaországban 11, Olaszországban 12, Portugáliában 4 helyet tartanak fenn számukra.) A kettős, vagy többes állampolgárságot a világ országainak fele ismeri el. Egy másik lehetőség az állampolgárság nélküli kedvezményes státusz, ami a kettős állampolgárságot el nem ismerő országok kisebbségeinek nyújthat anyaállamuk. Ilyen kedvezményes státusza van a külföldön élő horvátoknak, kék kártyát igényelhetnek Törökországban például a német állampolgárságot megkapott törökök.  

Az anyaországból finanszírozott programok többsége általában a külhonban élők nemzeti identitásának erősítését tűzi ki célul. Ezek keretében például az anyaországi fiatalok kapnak lehetőséget külhoni közösségekhez történő látogatásra, és jellemzően a diaszpóra fiataljai látogathatnak tanulmányutak keretében az anyaországba. Több ország (pl. a csehek cseh iskola határok nélkül programja) komoly anyagi eszközöket fordít a külföldön munkát vállalók identitásának ápolására, a leszármazottak honismereti és nyelvi képzésének megszervezésére. Szerbia a külföldi elitegyetemeken tanuló fiataloknak biztosít ingyenes szakmai gyakorlatot a szerb kormányzati szerveknél és közigazgatási intézményekben, az írek Szent Patrik napokat rendeznek nemcsak otthon, hanem a külföldi közösségek számára is. Nálunk is közismert a Goethe-Institut, a British Council, az Alliance Française, amelyek feladata az anyaországi kultúra és nyelv ápolása és terjesztése külföldön. A diaszpórával való kapcsolattartás fontos eszközei az intézményesített fórumok, konferenciák, ahol a külhoni közösségek vezetői lehetőséget kapnak az anyaország felé kéréseik megfogalmazására. 1999 óta minden évben ülésezik például a Külföldi Szlovákok Állandó Konferenciája, de jó példa erre a kapcsolattartási módra a múlt heti MÁÉRT és a Magyar Diaszpóra Tanács is.  Szinte minden államban vannak a Magyarok Világszövetségéhez hasonló szervezetek. Az Ukrán Világkongresszusnak mintegy 300, a világ különböző helyein található ukrán civil szervezet a tagja. Az ausztrál intellektuális és pénzügyi elitet összefogó Connecting Australians Globally is egy határokon átívelő nemzetpolitikai program terméke.  

Külön kell szólni a külhoniakkal való együttműködés gazdasági vonatkozásairól. A diaszpórában élők a világon a hazautalt pénzekkel, a gazdasági kapcsolatok építésével, befektetések kezdeményezésével, vagy akár adományokkal segíthetik az anyaországok fejlődését.  Ugyanígy a diaszpóra közvetítő szerepet játszhat a diplomáciai kapcsolatok építésében is. Az örmény diaszpórának például igen fontos szerepe volt abban, hogy Franciaország és az USA elismerte az örmény népirtás tényét.

A magyar diaszpóra stratégia az identitás erősítéséért

A kormány felfogása szerint minden magyar – éljen az a világban bárhol – a magyar nemzettest része. Ennek jegyében 2010 óta törekszik a világban található magyarok határokon átívelő összetartozásának erősítésére az anyaország, a Kárpát-medence és a diaszpóra magyarsága között. Erejéhez mérten támogatja a kisebbségi magyarok közösségi jogainak érvényesítését, magyar identitásuk erősítését, az anyanyelv használat feltételeinek megteremtését.  A határon túli magyarsággal való kapcsolatok erősítési szándékát jelezte többek között az is, hogy 2011 elején létrehozták a nemzetpolitika képviseletére az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságát, felállították a miniszterelnök-helyettes politikai felügyelete alatt működő Nemzetpolitikai Államtitkárságot. A Nemzetpolitikai Államtitkárság a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. közreműködésével támogatja a diaszpórában élő magyarság szervezeteit.  

A Miskolci utca a magyarok által alapított Petah Tikwa településen, Izraelben, Tel Avivtól nem messze.
(A kép forrása: Julianus Program)

A magyar diaszpóra szervezetek a közösségi élet szervezői, legfontosabb funkciójuk az identitás erősítése, az asszimiláció megakadályozása, a többségi társadalommal a magyar kultúra megismertetése. Különösen Észak-Amerikában fontos szerepet játszottak az identitás fenntartásában a különböző felekezeteket összefogó egyházak is.  Külföldi Magyar Cserkészszövetség jelenleg a világ négy földrészén több ezer diaszpórában élő magyar cserkészt fog össze, a hétvégi iskolák pedig a már sokadgenerációs magyarokat ismertetik meg az anyaország kultúrájának alapjaival. (2016-os adatok szerint 211 magyar iskola működik: 135 Európában, 49 Észak-Amerikában, 17 Ausztráliában, 7 Latin-Amerikában, Izraelben, a Dél-Afrikai Köztársaságban és az Egyesült Arab Emírségekben pedig 1-1).

A Magyar Milleniumi Park bejárata Wellingtonban, Új Zélandon
(A kép forrása: Julianus Program)

A hétvégi magyar iskolákkal a mára már megszűnt Balassi Intézet tartotta a kapcsolatot. (Funkcióját a Külgazdasági és Külügyminisztérium Külföldi Magyar Intézetekért és Nemzetközi Oktatási Kapcsolatokért Felelős Helyettes Államtitkársága vette át. ) 2011-16 között a hétvégi magyar iskolák számára magyarországi és külföldön szervezett továbbképzéseken mintegy 200 pedagógus vett részt. Magyarságismereti oktatási programok futottak a Cserkész Szövetséggel való együttműködésben is. A Magyarországra utazást támogató ReConnect Hungary program amerikai és kanadai sokadik generációs magyar fiataloknak szól, akik érdeklődnek őseik szülőhazája iránt és erősíteni kívánják magyar identitásukat. Több mint 10 ezer fiatalt mozgatott meg eddig a „Vendégségben Magyarországon" egyhetes tábor sorozat, hasonlóan a Rákóczi Szövetség programjához.

2011 óta működik magyar és angol nyelven a Nemzeti Regiszter honlap és Facebook profil, hogy közvetlen információkat szolgáltasson a világ bármely pontján élő magyar számára. Eseménynaptárában megtalálhatjuk a diaszpóra magyar szervezetei által hirdetett programokat, csakúgy, mint a kormány projektjeinek megvalósulásáról szóló beszámolókat. Közös kulturális teret jelent továbbá a Duna és a Duna Word TV csatorna, vagy például az M1 Kárpát–express című műsora is.  

A kép forrása: http://www.nemzetiregiszter.hu/

A 2013-ban indult Kőrösi Csoma Sándor Program keretében magyarországi fiatalok utaznak a diaszpóra közösségekhez, hogy támogassák azok identitás fenntartó, hagyományőrző programjait. A kényszerűen kisebbséggé vált etnikai közösség azon csoportjai körében végzett munka, amely az asszimiláció hatására folyamatosan apad, szintén kiemelt jelentőséggel bír az identitás erősítése, ezért 2015-től a Petőfi Sándor Program kifejezetten a közép-európai régió szórvány magyarsága körében tölti be ugyanazt  a funkciót, mint a Körösi Csoma Sándor Program.  A két projekt 2016-ig közel 200 magyarországi fiatal kiutazását tette lehetővé. 

2012. október 11-én az iráni Jazdban állították fel a Jászberény által adományozott Lehel kürtje emlékművet
(A kép forrása: Julianus Program)

A Mikes Kelemen Program az Országos Széchenyi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Levéltár szakembereinek közreműködésével a külföldön fellelhető magyar vonatkozású könyvtári és levéltári örökség digitalizálását célozza. Azokat az anyagokat, amelyek tárolását helyben nem tudják megoldani, haza is szállítják. A Julianus Program magyar kötődésű emlékhelyeket, tárgyi örökségeket, épületeket, magyar alapítási oktatási intézményeket, templomokat, utcákat, tereket leltároz gyarapítva ezzel az egyetemes magyar kultúrát.

Magyar címer a pretoriai Krüger Múzeumban.
A címer egy album borítója, amelyben a magyar egyetemisták Küger elnöknek 1900-ban írott levele olvasható.
(A kép forrása: Julianus Program)

A már említett nemzeti regiszter honlapjáról elérhető google maps segítségével több mint 400 magyar helyet tekinthetünk meg szerte a világban.

A Julianus Program eddigi eredményeit összefoglaló térkép
(A kép forrása: http://www.nemzetiregiszter.hu/julianus-program-leiras)

A téma természetesen soha nem kerülhet le a napirendről. A nemzetpolitikai hét után a napokban a szórványban élő magyarság kerül fókuszba. 2015-ben a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma javaslatára a magyar kormány november 15-ét, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésnapját a Magyar Szórvány Napjává nyilvánította.

KMR