Barangolások a „kék zónák” világában

Egy bizonyos életkor betöltése után az emberek többségét olyan kérdések foglalkoztatják, amelyekre a tudománynak mindmáig nem sikerült választ adnia. Mit tehetünk, hogy legalább száz évig éljünk? A föld mely részén élnek az emberek a legtovább? A több mint egy évszázadot megélő embereknek hogyan sikerült ilyen életkort elérniük? Mik is azok a „kék zónák”?

A kifejezés megalkotója Dan Buettner, aki hosszú kutatóútjai során szerzett tapasztalatairól könyvet is írt „A hosszú élet oázisai – Földünk kék zónái[1] címmel, de a közbeszédbe nem is a könyvével, hanem „A hosszú élet titkai  (The Secrets of a Long Life)[2] című 2005-ös írásával került be. Írásában részletesen foglalkozott a szerinte a hosszú életkorra ideális helyszínekkel és az itt élő emberek életkörülményeivel.

A hosszú élet környezetére vonatkozó kutatásai során Beuttner öt olyan helyszínt talált, amely a világviszonylatban kiugróan magas átlagéletkor miatt ideális lehet a több mint egy évszázados kor megélésére. Ezek a területek a következők: Szardínia szigete, Olaszország (Nuoro és Cagliari megyék), Okinava-szigetek (Japán legdélibb csücskében), Nicoya-félsziget, Costa Rica, Ikária szigete, Görögország, A Hetednapi Adventista közösség központja Loma Lindában (USA, Kalifornia).[3]

A „szuperszeniorok” hosszú életének titkai

 

 

 

A kutatások kiindulópontja Szardínia volt, ahol a világon itt éli meg a legtöbb ember a százéves kort. Ezt követően következett a már említett másik négy helyszín is.

 

 

A világ leghosszabb életkorú közössége az Okinava-szigeteki nőké, az ő átlagéletkoruk kilencven év körül mozog. Ikária szigetén is hasonló a helyzet, a kilencven évet háromból egy ember biztos megéri, de ami különösképpen figyelemre méltó az nem más, mint hogy Ikária szigetén 20%-al alacsonyabb a rákos és 50%-al a szív- és érrendszeri megbetegedések aránya, az európai időseket sújtó demencia pedig szinte ismeretlen fogalom.

A középkorúak halálozási rátája mindemellett rendkívül alacsony. A Hetednapi Adventistáknál sem sokban különbözik a helyzet, hiszen ők átlagosan egy évtizeddel tovább élnek, mint az amerikaiak. Ezeket a régiókat tehát joggal nevezik szenior szuperzónáknak.[4] De mik a titkaik ezeknek a zónáknak? Mi teszi lehetővé az ilyen hosszú életet?

Az étrend

Buettner szerint a hosszú élet nem véletlen következménye. Minden a jó génekkel kezdődik, de az életmód is meghatározó tényező. Érdemes megvizsgálni az említett régiók sajátosságait, hiszen bár területileg távol vannak egymástól, a lakosság életmódjában mégis felfedezhetők bizonyos hasonlóságok. Talán fontos lehet, hogy az itt élők étrendje gazdag a tápláló, egészséges és nem feldolgozott ételekben, az állati eredetű táplálékban pedig szegény.[5]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A szardíniaiak többségében fava babot, gyümölcsöt fogyasztanak, húst csak vasárnap és ünnepnapok alkalmával, vörös bort, valamint kecske- és birka tejet, tejtermékeket készítenek, zöldségeket és teljes gabonát esznek.[6]

Az okinawaiak leginkább barna rizst, szója termékeket (misót, tofut), zöldségeket, édesburgonyát és halat fogyasztanak, de kiemelendő, hogy szerintük csak addig ehetnek, amíg 80%-ban telítettnek nem érzik magukat, ezzel gyakorlatilag a kalóriaszámlálásnak megfelelő étrendet követnek, ami csökkenti az elhízás veszélyét.[7]

Nicoya Peninsula lakossága viszont inkább gyümölcsöket és zöldségeket fogyaszt, tehát általában narancs, mangó, papaya, a kukorica, a bab, rizs, squash, de az állati eredetű táplálékot sem törlik el teljesen étrendjükből, hiszen tojást előszeretettel fogyasztanak. Mindemelett említésre méltó, hogy az általuk fogyasztott víz magas ásványi anyag tartalmú, kalciumban és magnéziumban gazdag.[8]

Családi kötelékek és testmozgás

 

 

 

 

Az egészséges táplálkozás bár fontos, de nem egyedüli üdvözítő a „kék zónák” lakóinak hosszú életében.

 

 

 

Az említett országokban az emberek nagyon közel állnak egymáshoz, s minden gondjukat-bajukat, örömüket megosztják egymással, köztudott, hogy, ha az ember nem tartja magában gondjait, hanem megbeszéli azokat, barátaival, családtagjaival, az stresszcsökkentő hatással bírhat.

Ami a vallásos embereket illeti, meggyőződésük céltudatosságot is ad nekik, ami sokszor aktív életmódot követel meg. A „kék zónák” lakói esetében kivétel nélkül igaz, hogy az emberek idős korukban is fizikai munkát végeznek, hiszen halászokról, farmerekről van szó, akik idősebb korukban sem hagytak fel munkájukkal.[9] Ugyanakkor a sporttevékenységek folytatásának itt az öreg kor sem szab gátat. Ezt bizonyítja a loma linda-i adventista közösség társadalma is, hiszen az itt élő emberek idős korukban is bicikliznek, futnak, súlyt emelnek, esetleg szobai kondigépeken edzenek.[10]

Mindemellett azonban az sem elhanyagolható, hogy az említett öt régió lakóira kivétel nélkül igaz, az a tény, hogy nem dohányoznak, szociálisan aktívak maradnak életük végéig, megbecsülik a családot és növényi alapú étrendet követnek.[11]

A Föld, mint egy óriási „kék zóna”?

Dan Buettner jelenlegi tevékenysége abban fogható meg, hogy kísérletet tesz minél több „kék zóna” létrehozására, hiszen a világ össznépessége értelemszerűen nem költözhet az említett öt régióba. Ezért a szerző az általa elmondott konferenciaelőadásokon igyekszik meggyőzni a hallgatóságot arról, hogy vegyenek példát az említett népekről, és változtassanak életmódjukon. Szerinte, ha egy baráti körben a többség sportol, akkor ez idővel ragályossá válik és megfertőzi a baráti kör többségét, de sajnos ennek az ellenkezője is igaz. Eszerint tehát, együttes erővel, egymást motiválva képesek lennénk az életmódunk megváltoztatására. A társadalom szerepe sem elhanyagolható, hiszen  mindaddig, amíg a többség mentalitásában nem áll be változás, nem lesz követendő minta, húzóerő.

 „Kék zónák” Magyarországon?

Magyarországon a népességnyilvántartási adatok szerint sajnos egy olyan ember sem él, aki még a tizenkilencedik században született volna. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nincsenek százévesnél idősebb honfitársaink, hiszen az ország legidősebb nője százkilenc éves, míg a legidősebb férfi 106, s ami nem is olyannyira meglepő, egyikük sem budapesti. Érdekességként azonban kiemelhető, hogy az emigrált magyarok körében elég gyakran előfordul, hogy száztíz évet is megélnek, de kivétel nélkül mindegyikük nő.[12]  Ezek szerint tehát a magyar társadalom életmódbeli gondolkodásában egyenlőre jelentős változásról nem beszélhetünk, továbbra is magas a dohányzók, az alkoholfogyasztók, és az egészségtelen ételeket fogyasztók valamint a keveset mozgó, sportoló lakosok száma. Sosem késő az életmódváltás, tegyünk érte, hogy láthassuk az unokáinkat felnőni.

Nemes Alexa


[1] Buettner, Dan: A hosszú élet oázisai - Földünk Kék Zónái - A legidősebbek tanai a hosszú életről. Geographia Kiadó, 2009.

[2] Buettner, Dan: Longevity, The secrets of Long Life. (http://ngm.nationalgeographic.com/features/world/europe/italy/longevity-text )

[4] Uo.      

[7] Uo.

[8] Uo.

[10] Mi az egészséges? A világlegidősebb embereit vizsgáljuk! http://naturportal.hu/eletmod/vilag_legidosebb_emberei

[11] Who’s best at living longest? The secrets of longevity. https://www.bluezones.com/wp-content/uploads/2011/02/Nat_Geo_Longevity.pdf