Digitális jólét 2.0

Ma már közhelynek számít, hogy egy ország teljesítőképessége és versenyképessége, az ott élők jóléte szoros összefüggésben áll az információs társadalom fejlettségével. Az Európai Unió minden évben közzéteszi a tagországok digitális társadalmi és fejlettségi szintjére vonatkozó rangsorát.  Az Európai Bizottság idén márciusban publikálta a DESI statisztikákat, amely szerint Magyarország a 21. helyen áll az unióban. Ez a mérőszám több részadatból tevődik össze. Például Facebook-ozásban az elsők vagyunk, a szélessávú internethasználat adatai is sokat javultak a megelőző évhez képest. Jó hír továbbá, hogy már a magyar emberek 78%-a használ internetet, de a pohár egyben félig üres is: másfél millió ember még mindig nincs a világhálón. Utolsók vagyunk a mobilnet elterjedtsége terén és igen alacsony, mindössze 55%-os az alapfokú digitális műveltséggel rendelkezők aránya.

Az uniós országok 2017-es  rangsora

A kép forrása: az Európai Bizottság sajtóközleménye

Az állam szerepe és felelőssége a fejlesztésekben minden vitán felül áll. Az infokommunikációs szektor fejlesztésének irányait – összhangban az uniós elvárásokkal – a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia határozta meg 2020-ig. Célja minden olyan akadály lebontása, amely megakadályozza az információs társadalomba való bekapcsolódást. Ez négy pilléren nyugszik:

1.) A szupergyors internet biztosítása, ami ergy olyan infrastruktúra kiépítését jelenti, ami lehetővé teszi a háztartásoknak, hogy 30 Mbps-os sebességgel csatlakozzanak a világhálóra. Várható eredményként javulhat mind az egyéni versenyképesség, mind az életminőség.

2.) A digitális közösség és gazdaság pillér elsősorban a közép és kisvállalkozásokra, a regionális gazdaságfejlesztési programokra koncentrál, de fontosnak tartja a teljes magyar közösség összetartozásának erősítését is.

3.) A kormány célkitűzése, hogy fejleszti az e-közigazgatást, biztosítja az állami szolgáltatások teljes körű digitális hozzáférését, csökkentve az ügyintézésre (utazásra, sorban állásra) fordított időt.

4.) Végül a 4. pillér a digitális írástudás fejlesztése különös tekintettel a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatására.

(A kép forrása: Pixabay)

A Digitális Jólét Program eddigi céljai között az oktatás és exportfejlesztés, a gyermekvédelem és a stratup-ok támogatása állt. Komoly fejlesztések történtek az állami egészségügy digitalizációs átalakítása terén, de számos tennivaló akad még mind itt, mind pedig az állami közigazgatás, vagy például a kibervédelem terén.  Több mint tízezer hazai kis- és középvállalkozás (kkv) vett részt a Modern Vállalkozások Program képzésein, amely a szektor digitalizációját segítette.

Idén kezdődik a Digitális Jólét Program második szakasza a DJP 2.0.  A kibővített program keretében 2018-ban 18%-ról 5%-ra csökken az internet szolgáltatás áfája, ami így az unióban a legalacsonyabb lesz. Az internet szolgáltatások díjainak további csökkentését ösztönzi a Digitális Jólét Alapcsomag terve, amiről részben most folynak tárgyalások az internetszolgáltatókkal, részben már kaphatók az UPC-nél, a Telenornál, az Invitelnél  és a Telekomnál.  Várhatóan akár 30-40%-kal lesz olcsóbb az alap internet előfizetés, amely az eddig anyagi okokból internetet nem használók bekapcsolódását ösztönzi az információs társadalomba.   A jövő év végére minden magyar településen legalább két, szélessávú hozzáférést nyújtó wifi-állomás lesz ingyen hozzáférhető. Fontos eleme lesz a fejlesztésnek a smart city programelem, a közeljövőben öt kísérleti projekt indul vidéki városok bevonásával, majd egy következő lépésben ezeket a fejlesztéséket kiterjesztenék a határon túli, többségében magyar lakta városokra is.   Detch Tamás miniszteri biztos egy nyár eleji konferencián bejelentette, hogy az év végére a jelenleg 935-os 4G lefedettség 100%-os lesz és már indulnak az adatátviteli sebességet jelentősen megnövelő 5G fejlesztések, amelyben Magyarország regionális fejlesztési központtá szeretne válni. Folytatódik a digitális kompetenciafejlesztés, már most látszik, hogy a digitálisan képzett munkaerő hiánya komoly akadálya tud lenni a továbblépésnek. Az iskolákba a most kezdődött tanévben ismét több tízezer számítógép kerül és mire véget ér az oktatási ciklus, a kormány ígérete szerint minden oktatási intézmény szupergyors internet eléréssel rendelkezik majd. A digitális kompetenciafejesztésben résztvevő mintegy 40  ezer pedagógus munkaeszközként laptopot fog kapni. Az egészségfejlesztés terén olyan alkalmazások, pl. okosórák terjesztése a cél, amelyek hozzá képesek járulni a betegségek megelőzéséhez. Készül Magyarország digitális agrár- és sportstratégiája is. A kormány keresi a további lehetőségeket arra, hogy a határon túli magyar közösségek miként tudnak bekapcsolódni a digitális jólét programba.

Ma már ingyenes oktatást kínáló pályázati lehetőségek tömegével találkozhatunk, amelyek célja a digitális analfabétizmus felszámolása, a digitális szakadék csökkentése. Valóban nagyon fontos a munkaképes lakosság körében a digitális kompetenciák fejlesztése, ami hovatovább már a munkavállalás egyik alapvető feltételévé válik. Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni arról, hogy az informatika oktatásnak nemcsak az internethasználók és a világhághálóba még be nem kapcsolódottak közti távolságot kell leküzdenie. Legalább ilyen nagy jelentősége lehet a versenyképesség szempontjából az internethasználat eltérő minőségéből eredő szakadéknak is. Az információs társadalomba való bekapcsolódás ugyanis nem csak, sőt nem elsősorban a Facebookozást, you tube-on való filmnézést jelent. Mindenekelőtt nem szórakozást, hanem olyan információk fellelésének és felhasználásának képességét, ami döntően hozzájárulhat a sikeres egyéni életstratégiák kialakításához. A digitális jólét fontos, de a végső cél digitális jól-létünk, amihez képesnek kell lennünk nemcsak a megszerzett információ tudássá, méghozzá cselekvőképes tudássá formálására, de arra is, hogy kivédjük a virtuális világban ránk leselkedő veszélyeket. Ehhez pedig nemcsak azt kell tudnunk, miként csatlakozzunk az internetre.

KMR