Online kamaszok

A Duna Televízió 2013. május 27-én tűzte műsorára azt a sokakat foglalkoztató témát, mely a fiatalok internethasználattal kapcsolatos szokásairól szólt. A műsor során levetített kisfilmmel (mely megtekinthető, eredeti, angol nyelven itt) kapcsolatban Matusek Zsuzsa, az Országos Gyermekvédő Liga elnöke és Senkár Éva, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány pszichológusa beszélgetett a sokak által oly jól ismert és sokszor rettegett jelenségről, a fiatalok túlzott (?) internethasználatáról.

Mekkora gondot okoz az, hogy a fiatalok átlagosan napi 5 órát töltenek a számítógép előtt az internet „fogságában”? Túlzott-e azt állítani, hogy sok gyermek esetében konkrét addikcióról van szó, vagy a fiatalok is érzik ennek veszélyét és tudatosan figyelmet fordítanak a virtuális térben lévő életük és a valós életük kiegyensúlyozására? Túlreagálják-e a szülők és/vagy a pedagógusok ezt a jelenséget, ezáltal álcázva inkompetenciájukat a virtuális világban történő eligazodás terén? A film ugyan egy átlagos amerikai középiskoláról szól, mégis elmondhatjuk, hogy Magyarország e téren nincs lemaradva az angolszász országokhoz képest. Itthon is hasonló a helyzet, a fiatalok internethasználatát, a pedagógusok felkészületlenségét és a szülők tudatlanságát illetően.  Pedig a virtuális jelenlét nagymértékben megváltoztatja nem csak a kamaszok, hanem a családjaik és az összes többi szűkebb környezetük, nevezetesen a barátaik vagy éppen a tanáraik életét és életszemléletét is. Az internet ugyanis a digitális bennszülöttek számára nem egy olyan hely, ahova ellátogatnak, hanem a mindennapi életük szerves részét képezi, és ahol a legfontosabb tapasztalataikat is szerzik. Egy olyan online térben végbemenő szocializációs folyamatról van tehát szó, mely esetében akár a pedagógus, akár a szülő nagyon kevés kontrollal rendelkezik.

Folytassuk a gondolatmenetet a pedagógusok szemszögéből, akik akaratlanul is szembe kerülnek e korosztály életmódbeli sajátosságaival, és akiknek érdemi szinten kell reagálni ezekre mind a tanórák keretein belül, mind pedig azokon kívül. Hogyan?

A kisfilmben megszólaltatott pedagógusok egyike amellett érvel, hogy a digitális generáció számára kénytelenek olyan órákat tartani, ahol például interaktív táblák segítségével dolgozzák fel a tananyagot, hiszen a mai diákoktól nem lehet elvárni, hogy odafigyeljenek a monoton hangon beszélő, krétával író tanárokra. Véleménye szerint mivel a média és a reklámok is nagy hatással vannak a fiatalok életére, ezért a pedagógusoknak is szórakoztatniuk kell a gyerekeket.

Tény az, hogy a digitális tábla és a digitális tananyagok, illetve a hagyományos tananyag digitális részekkel való megtűzdelése sokat jelenthet a mai diákok figyelmének felkeltése szempontjából. Úgy gondolom azonban, hogy téves azt hinni, hogy  a digitális forradalom miatt és után a pedagógusnak az a feladata, hogy a tanórán szórakoztassa a diákot. Ha a tanóra célja a szórakoztatás, akkor az adott óra nem fogja elérni sem oktatási, sem nevelési célját. A diákokkal együtt a tanagyag feldolgozása történhet számukra szórakoztató formában, ám nem azzal a céllal, hogy őket szórakoztassa, hanem azzal a céllal, hogy a digitális eszközökön és azok használatán keresztül minél több diákot vonjunk be a közös munkába. Természetesen az nem baj, ha mellesleg mindezt szórakoztató módon élik meg. Oly módon, amely nem életidegen a számukra, melynek trükkjeit sokkal jobban ismerik az esetek nagy részében, mint maguk a pedagógusok. És mivel ez a helyzet, nem hiszem, hogy bármelyik tanár szegénységi bizonyítványt állítana ki magáról akkor, ha a diák segítségét kéri, vagy azt elfogadja egy számítógépes alkalmazással, programmal vagy internetes kérdéssel kapcsolatban. Ez is lehet a közös munka része. A mai egy olyan felgyorsult világban nőttek és nőnek fel, ahol természetes számukra hogy mindenre azonnal választ kapnak. Éppen ezért sokkal kifizetődőbb és praktikusabb néha félretenni a büszkeséget és elfogadni a diákok segítségét, mivel a digitális lét szinte minden területén sokkal fejlettebb készségekkel rendelkeznek az esetek nagy részében, mint az őket tanító pedagógusok.

A fent említettek igazak a mai fiatalok szüleire nézve is, ők is lépéshátrányban vannak gyermekeikkel szemben a digitális technológia terén. Azonban a filmben megszólaltatott szülők nem ezt érzik az egyik legsúlyosabb problémának: ők inkább az internetes zaklatás és a szexuális ragadozók miatt fejezik ki aggodalmukat. A téma nem ismeretlen a magyar szülők, fiatalok és tanárok számára sem, ahogyan azt a film utáni beszélgetés során Matusek Zsuzsa is megfogalmazta. Magyarországon jelentős a kortársi bántalmazás mind a valós, mind pedig a virtuális világban. A valós életben történő bántalmazás is sokszor átkerül a virtuális térbe: a fiatalok vagy felveszik ezt telefonjaikkal és kiposztolják. Utalhatnánk itt a média szerepére, az agresszióra vagy bármi másra a fiatalok mindennapi életével kapcsolatban, ezzel azonban túl sokat nem érnénk el. Érdemes lenne inkább hangsúlyt fektetni arra, hogyan tanítsuk meg gyermekeinket – bármilyen minőségben is, akár tanárként, akár szülőként – arra, hogyan lehet mind a valós életben, mind pedig a virtuális térben helyesen viselkedni, írott és íratlan szabályokat megismerni és betartani. Nem új keletű kifejezés már a netikett szó, amely a neten történő viselkedési normák alapjait foglalja össze, sem a cyberbullying, azaz az internetes zaklatás kifejezés. Számos olyan internetes oldal létezik már magyar nyelven is, melyek segítenek ezekben a témában eligazodni és figyelemfelkeltésnek is kiválóak. Bővebben

Mi is a tanulság a Dokureflexben bemutatott kisfilmmel és az előtte és utána hallható beszélgetéssel kapcsolatban? Ahogyan azt a beszélgetés egyik résztvevője is megfogalmazza: találjuk meg az egyensúlyt, ne essünk túlzásokba, egészséges közünk legyen a fiatalok valós és virtuális világához, ne akarjuk kisajátítani az online kamaszok intim szféráját. Kihívás elé nézünk tehát, a helyes egyensúly és a face-to-face kommunikáció azonban megoldás lehet.

A műsor teljes anyaga megtekinthető itt.

További hasznos linkek a témával kapcsolatban:

Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány

Országos Gyermekvédő Liga

Angol nyelvű linkek:

http://www.netsmartz.org/predators

http://www.trutv.com/library/crime/criminal_mind/sexual_assault/internet_predators/5.html

http://www.familysafecomputers.org/predators.htm

http://www.pbs.org/wgbh/pages/frontline/kidsonline/

http://www.pbs.org/wgbh/pages/frontline/teach/kidsonline/pguide.pdf

 

kép forrása: Wikimedia Commons / Snowmanradio