28. Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia

2017. augusztus 28–30. között került megrendezésre a szegedi dóm altemplomában található konferenciaközpontban a 28. Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia.  Témája ezúttal a „Római levél értelmezése az ortodox teológiában, a reneszánszban, a reformáció korában és a mai bibliatudományban” volt.

Dr. Benyik György professzor úr áldozatos munkájának köszönhetően idén is neves biblikus kutatók előadásait hallgathattuk meg a 3 nap folyamán. A Konferencia védnökei Dr. Jakubinyi György érsek, Dr. Kiss-Rigó László megyéspüspök, Dr. Joachim Gnilka, Dr. Szuromi Szabolcs Anzelm rektor (PPKE), Dr. Martos Levente Balázs voltak. A korai kereszténység egyik legnagyobb hatású személyiségének Szent Pálnak a tevékenységét az i.sz. 80 körül keletkezett Apostolok Cselekedetei alapján rekonstruálhatjuk i.sz 62-ig, de haláláról viszonylag keveset lehet tudni. Az egymásnak ellentmondó elméletek egyike szerint a Néró féle keresztényüldözés idején fejezték le Pál apostolt, aminek idén éppen 1950 éve. A biblikus konferencia azonban nem történeti témákkal foglalkozott. Pál apostol életművének, hatásának, azon belül is a Római levélnek a biblikus teológiai megközelítését állította a fókuszba.  A konferencia több kérdéskör megvilágítására vállalkozott:

1. A Római levél helye az exegézistörténetben – ókeresztény, ortodox, katolikus és protestáns szerzőknél.

2. A konfesszionálisan vitatott szakaszok értelmezése a Római levében.

3. A Római levél szövegének megközelítése a biblikus teológiai módszerekkel, a teológiai és morális fogalmak értelmezése a levélirodalom a hellenisztikus irodalom és a szisztematikus teológia fényében.

A szegedi dóm altemplomának konferencia központjában (A szerző felvétele)

A kiváló előadók között szerepelt többek között Czire Szabolcs A megigazulás mint kulcsfogalom a reformáció történetében és hatása a történeti Jézuskutatásra c. előadásával. Csernai Balázs Szent Pált és a rómaiakhoz írt levelét állította fókuszba „Pál, Krisztus Jézus szolgája” (Róm 1,1) című előadásában; Kocsis Imre a Római levél karizmáról beszélt,  Kókai Nagy Viktor a predestinációról. További érdekes előadások hangzottak el Kovács F. Zsolttól A jót követni akaró, de nem tudó (keresztény?) ember a Róm 7,14–25 alapján összkeresztényi probléma címmel, Kránitz Mihály Pál köszöntései és kapcsolatrendszere (Róm 16, 1–24,) Marjovszky Tibor A közös szimbólumok nyomában:az olajfa metaforikus értelmezése, részletek a hagyományos zsidó irodalomból; Martos Levente Balázs A teológiai ökológia alapítása a Róm 8-ban. Isten gyermekeinek szolidaritása a teremtéssel címmel. A nemzetközi előadások között kell megemlítenünk Akijama Manabu János (Tsukubai egyetem, Japán) Az „értelmes istentisztelet” (Róm 12,1) összevetése a „felszentelés”-sel (Jak 2,21);  Meiser, Martin (Wuppertal–Saarbrücken) Antropológia a Galata és a Római levélben; Schimanowski, Gottfried (Tübingen) „Sola fides” – a Róm 3,28 és a reformációs gondolat 2017-ben exegetikai szempontból című előadásokat.

Az előadások szünetében (A szerző felvétele)

Az előadásokban Pál apostol Római levelével kapcsolatos legfrissebb tudományos kutatások állásáról kaphattunk ízelítőt. Pál tanítását legteljesebben a Római levél foglalja össze, függetlenül attól, hogy az a római közösségeknek íródott vagy más közösségeknek is.  A más levelekben megtalálható témák itt összegyűjtve, sokkal bővebben kerülnek kifejtésre. A levél legkarakteresebb tanítása a hit által történő megigazulás. A legkorábbi időktől kezdve magyarázták a levelet, de kétségtelen hogy Órigenész és Augustinus írta róla a leghatásosabb kommentárokat. Luther igen sokat merített Augustinusból, ennek ellenére az ő kommentárja vált legismertebbé nemcsak protestáns, hanem - különböző okok miatt - katolikus környezetben is.

Pál ebben a levélben leszögezte, hogy a megigazulás kizárólag a hit által lehetséges és nem a törvény műve alapján (3,28), sőt ezt (a törvényt) le is értékeli (3,21; 5,1), sőt ajándékba kapjuk (3,24), és a kevésbé jámborok is megigazulnak (4,5). Ezzel függ össze az újabb hitértelmezés. A hit lemond a dicsőségről (3,27), lemond a hasznosságról és a jutalmazásról (4,1 vö. 1Kor 9,18), hűséges (1,5), új életformával ajándékoz meg (6,11; Fil 3,7sköv; 14,23) a hit átjárja az egész életet.

Jótékonysági koncert a Dómban (A szerző felvétele)

A konferencia keddi estéjén jótékonysági koncertre került sor a szegedi Dómban, melynek a szervezők a „Felekezetek zenéje” címet adták. Ezen a nagy történelmi egyházak jellemző zenedarabjait adta elő a Vaszy Viktor Kórus, a Szegedi Ökumenikus Kórus, a Szegedi Szimfonikus Zenekar és Simon Bálint orgonaművész Gyüdi Sándor Liszt-díjas karmester, valamint Nagy-Szabó Kornélia karmester vezényletével. A repertoárban J. S. Bach: Nyitókórus a János-passiója, Kodály: 121. genfi zsoltár, Liszt: Tu es Petrus a Krisztus-oratóriuma, G. F. Händel: Halleluja-kórus A Messiás c. oratórium hangzott fel.

A zenedarabok között olvasták fel Fabiny Tamás evangélikus és Fekete Károly református püspöknek és Bábel Balázs Kalocsa-kecskeméti érsek üdvözletét, valamint Dr. Szuromi Szabolcs Anzelm szavait. A kalocsai érsek konferencia résztvevőihez írt levelét Kocsi György, a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola docense tolmácsolta. A koncerten adta át Jakubinyi György gyulafehérvári érsek Fröhlich Ida egyetemi tanárnak a Joachim Gnilka német katolikus teológusról elnevezett díjat. Az esemény végén Benyik György, a konferencia igazgatója és Ioan Chirilla, a Babeş–Bolyai Egyetem (Kolozsvár) szenátusának elnöke írt alá közös megállapodást a jövőbeni ortodox-katolikus biblikus együttműködésről.    

Vesztróczi Luca