Az Eucharisztikus Élet Mozgalom

2020. szeptember 13-20. között Magyarországon kerül megrendezésre az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus, amelyre a felkészülés már most megkezdődött. Az előkészületek komoly szervezőmunkát igényelnek, de ami ennél fontosabb, lelki felkészülést is. Cikkünkben egy a lelki ráhangolódást segítő egyik mozgalmat mutatjuk be Versegi Beáta nővér segítségével, amely a budapesti Örökimádás templom Központi Oltáregyesületéhez és a 8 Boldogság Közösséghez kapcsolódik.

Az Eucharisztikus Élet Mozgalom az Oltáregyesületekből nőtt ki, amelyeket az Oltáriszentség imádására és a templomok anyagi megsegítésére hoztak létre. Az első ilyen civil szervezetet az 1848-ban létrejött brüsszeli volt. A társadalmi szervezetek mellett született meg 1872-ben az Örökimádásról elnevezett nővérek rendje. Az első oltáregyesület Bécsben 1857-ben, Budapesten pedig 1859-ben jött létre. Feladatának az oltáriszentség imádásán túl a szegény templomok liturgikus eszközökkel való ellátását tekintette. 1893-tól Kanter Károly belvárosi káplán lett az egyesület igazgatója, elnöke pedig Pallavicini Edéné. Az ő nevükhöz fűződik a Ferenc József támogatásával és a hívek adományaiból az Örökimádás templomának és székházának felépíttetése 1908-ra. A Maria Reparatix Társaság Magyarországra telepítésével – akiket nálunk Örökimádó nővérekként ismernek – valósult meg Kanter Károly törekvése, az Oltáriszentség örök imádása. 1900-ban indult az egyesület folyóirata az Örökimádás, amelynek szerkesztője volt többek között Glattfelder Gyula és Prohászka Ottokár is. A kommunizmus évei alatt az Oltáregyesület működése megszakadt, azt csak 1989-től kezdték újraéleszteni.

A Központi Oltáregyesület célja és feladatai[1]

a) A Legszentebb Eucharisztia engesztelésének szervezése folyamatosan beosztott imádási órákkal. Buzdítás a Szentségi Jézus imádására.

b) A Legszentebb Eucharisztia tiszteletére és őrzésére szolgáló szent helyek, művészeti alkotások és más eszközök gondozásának, karbantartásának, restaurálásnak előmozdítása.

c) A katolikus hívek lelki megújulásának előmozdítása.

d) Az egyes plébániákon a helyi oltáregyesületek megalakításának előmozdítása.

e) A Legszentebb Eucharisztia tiszteletével, és az oltáregyesületekkel kapcsolatos kiadványok szerkesztése és kiadása.

f) Határon túli és nemzetközi kapcsolatok ápolása hasonló tevékenységet folytató szervezetekkel, az illetékes egyházi hatóság útmutatása alapján.

Jelenleg a Központi Oltáregyesület az MKPK fennhatósága alá tartozik, igazgatója Ft. Szeidel Péter CB, az Örökimádás-templom templomigazgatója, elnöke: Dr. Versegi Beáta-Mária CB.  Utóbbi a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola adjunktusa, keresztény antropológia szakirányon szerezte teológiai doktorátusát. A Nyolc Boldogság Közösség tagja, amely 2006-ban költözött Budapestre, az Örökimádás Templomba, ahol több mint száz éve folyik az Oltáriszentség imádata.  Versegi Beáta nővér a „Rendben vagyok” szerzetesek évének egyik kampányarca volt. Vele beszélgettünk elsősorban arra keresve a választ, hogy az eucharisztia tiszteletét hogyan lehet a XXI. században megélhetővé tenni, mi dolgunk a világban és az életben.

A nővér kérésünkre saját példájával személyes és közösségi elhivatottságával indítja a beszélgetést: „Eleve van egy személyes meghívásom, egyéni elhivatottságom a szerzetesi életforma iránt, most meg egy olyan hazatalálásom az Eucharisztia szolgálatában, ahol nem magamért vagyok, hanem a több mint 100 éves Örökimádás templom országos küldetésének kiteljesedését segítem. Itt működik ugyanis a Központi Oltáregyesület. Az Oltáregyesületek az  élő gyökér, létező gyökér,  ebből szökkent szárba szökkent az Eucharisztikus Élet Mozgalma.

VL:Mi az Eucharisztikus Élet Mozgalom?

Egy olyan felekezetek közötti csoport, ami nem arra hív, hogy  lépjél át, és hogy hagyd ott a plébániádat, közösségedet, a szerzetesrendedet, ahol elköteleződtél. A mozgalom alapelve, hogy mindenki ott tevékenykedjen ahol van: plébánosként a plébániánkon, hívőként ahol éppen élünk, mindenki a saját közösségében. Célunk annak a közös többszörösnek a hangsúlyozása, amiből mi mindannyian, katolikusok élünk és ez az Eucharisztia.  3 alappillért szeretnék kiemelni, a lelkiségnek az alappillérei, az egyik az imádság, második a felajánlás, harmadik az apostolkodás.”

A mozgalom küldetései közé tartozik értelemszerűen a 2020-as budapesti Eucharisztikus Kongresszusra való felkészülés, de nyilvánvalóan az is, hogy előtte és utána továbbélhessük azt, amit kegyelmi ajándékként kaptunk. 3 kulcsszó van az élethez, ez kapcsolódik a szentmiséhez, a szentségimádáshoz, és az életünk bármely területéhez. Legyünk jelen, legyünk jelen ott ahol vagyunk, a szentmisén, legyünk jelen az imáink idején, legyünk jelen az embertársainkkal a családunkban, a munkahelyünkön.  Lássuk meg Őt, lássuk meg embertársunkban, szolgáljuk Őt az embertársunkban. Ugyanis felfedezhetjük az ő vonásait a másikban. Ha jelen vagyok, akkor felfedezhetem megláthatom az Úr vonásait a másikban, még olyanokban is akik nem pont úgy gondolkodnak, mint mi. Ha jelen vagyok, meglátom, eszembe jut, hogy mit is kéne tenni.

Idézünk az Eucharisztikus Élet Mozgalom célkitűzéseiből:

Az Eucharisztikus Élet Mozgalom lelkiségének alappillérei: imádság, felajánlás, apostolkodás."

Imádság: az eucharisztikus lelkiséget mindenekelőtt az imádság által formálhatjuk magunkban. Az imádságnak számunkra különösen is kiemelt módjai a szentséglátogatás, a szentségimádás, a szentmise megünneplése, valamint a rendszeres szentáldozás.

A mozgalomhoz csatlakozók elkötelezik magukat arra, hogy rendszeres szentségi életet élnek, naponta imádkoznak és havonta legalább félórányi szentséglátogatást végeznek, és egy kijelölt másik tagért közbenjárnak. Minden tagért imádkozunk különösen a Budapesti Örökimádás-templomban.

Felajánlás: Jézus felajánlását követve, önmagam és szolgálataim felajánlása. Jézus az utolsó vacsorán ránk hagyta az Eucharisztia titkát. A kereszten egészen értünk adta magát. A szentmisében megünnepeljük Jézus teljes felajánlását, és bekapcsolódunk az ő áldozatába. Szolgálataink által pedig emberi erőnket, képességeinket ajánljuk fel az ő dicsőségére és mások javára.

A mozgalom tagjai képességeik és a helyi egyházi szükségletek figyelembe vételével felajánlják tevékeny szolgálatukat plébániájukon, templomi közösségükben, vagy valamely egyházi közösségben, mozgalomban.

Apostolkodás: az Eucharisztiából fakadó élet gyümölcseinek megosztása, és mások meghívása az eucharisztikus életre.

VL: Mit szimbolizál az Eucharisztikus Élet Mozgalmának a logója?

 

 

 

 

 

 

Eucharisztia nem csupán egy kenyér, a logóban ott van egy arc, a kenyérből Jézus arca rajzolódik ki. Aztán, ott vannak ezek a különböző kis alakok fiatalok, öregek, férfiak, nők, gyerekek, akik nyújtóznak, akik ettől a naptól kapják az erejüket. Az éltető nap besugározza az egész lényüket. Fontos az összeköttetés, hogy egy vérkeringésben vannak kapcsolva. Az emberi alakok színvilága a pirosnak és a sárgának a vegyülete, ezzel is azt szeretnénk üzenni, hogy Krisztus vére, és Krisztus teste, ami összekapcsol, egy vérkeringésbe kapcsol bennünket. Ez a vér áramlik, és éltet mindannyiunkat.”   

VL: Mit jelent az imádság a mozgalomban?

Az imádság szimbóluma összetett kéz, de nyilván másmilyen kéz is lehet az imádságban. Imádság az, ami alapvetően párbeszéd, beszélgetés Istennel. Ő szól hozzám, én szólók hozzá, vannak szavak, és van csend ebben a beszélgetésben. A szentmisén párbeszédbe kerülünk Istennel.  Tehát az imádsághoz mindenek előtt keresnünk kell a párbeszéd lehetőségét a Jóistennel. Amikor magunkhoz vesszük a szent ostyát, élünk ennek a találkozásnak a lehetőségével. A szentségimádás során is időzünk az Úrral, engedjük, hogy megszólaljon.  Mikor oda kerültem az Örökimádás templomba akkor a hagyományos Szentségimádási órák fogadtak hosszú litániákkal, sőt volt olyan idő, egész nap végig imádkoztunk. Nekem meg kellet tanulnom egy nyelvet, ami nem a saját lelkiségi nyelvem, én nem így szoktam imádkozni, hogy egész nap imákat mondok. Azt is ajánlottuk már a kezdetektől a híveknek, hogy maradjuk egy kicsit csendben, halljuk meg azt, hogy a szó, az ima, az ige, hogy visszhangzik a szívünkben. Legyen idő arra, hogy vízhangozzék, ne vágjunk egymás szavába az ima alatt, higgyük el azt, hogy nem csak nekünk van mondani valónk. A Jóisten azért szeretne velünk találkozni, hogy ő önmagát megossza. Isten szeretne velünk kommunikálni, üzenete van számunkra. Ez az üzenet nagyon izgalmas, érdemes keresni, kutatni, hallgatni. Amit a szentmisében megélünk, hogy szétosztja magát nekünk, az megtörténik a szívünk mélyén, a vele való időzésben, az együtt töltött időben, van neki mondani valója számunkra. Csak időt kell hagyni neki. A Szentségimádási módszerekből sokféle van, és lehet találékonynak lenni.

VL: Mit jelent a felajánlás az Eucharisztikus Élet Mozgalom célkitűzései között?

Jézus önmagát ajánlja, az egész életé ajánlja értünk, életét, halálát, feltámadását. Ebben az ajándékozásban ebben a felajánlásban szeretnénk őt követni. A szentmisének arra a részére, fókuszálunk ezen a ponton, ami a felajánlással kezdődik. Megtörténik az átváltoztatás, az amit felajánlunk, más lesz mint annak előtte, a kenyér Krisztus teste lesz, a bor Krisztus vére lesz, és a mi életünk Krisztus élete lesz. Az eucharisztikus élet arról szól, hogy nem csak ünnepelünk, nem csak tiszteljük, hanem bennünk el kezd történni az a valóság, akit tisztelünk. A felajánlással az átváltoztatással, ami megtörténik a szentmisében az a vágyunk, hogy velünk történjen meg, hogy nem vagyunk idegenek és jövevények hanem Krisztuséi vagyunk, és ez történhet velünk, valamennyiünkkel. Amikor felajánlunk, akkor felajánljuk önmagunkat kenyérrel és borral, felajánljuk az emberi erőnket képességeinket, örömeinket, szenvedéseinket. Mindenki meg van hívva arra, hogy átalakuljon, hogy Krisztusévá legyen.   Az Ő dicsőségére és mások javára tesszük ez a felajánlást. Ez a felajánlás továbbra is a Jóistenhez kapcsol, de hogy megengedi, hogy találkozzunk önmagunkkal. Valamiképpen a saját valóságunkkal találkozzunk, a képességeinkkel, örömeinkkel, a vágyaikkal, a szenvedésünkkel. Átvitt értelemben az Eucharisztikus Élet azt jelenti: Krisztus teljes Istenségével és emberségével odaadja magát nekünk, mi meg teljes emberségünkkel odaadjuk magunkat Ö neki. Nem kell kint hagyni semmit a templom kapu előtt önmagammal találkozom ezen a ponton, és önmagamat ajándékozom oda a Jóistennek.

VL: Mi az apostolkodás?

Az apostolkodás, másokhoz kapcsol bennünket, meghívhatunk másokat, arra a jóra, ami velünk megtörténik megosztani másokkal az Eucharisztikus Életből fajakó gyümölcsöket. Meghívni mindenkit Isten szeretetének asztalához.

VL: Milyen formában tud ez működni?

Van olyan hívő, aki eljárkált vasárnap misére, mert szokott. Hallotta, hogy templomtakarítás lesz, azt mondta, ehhez tudok kapcsolódni. Nincsenek nagyon magasztos gondolataim. Én ezt tudom. Nekem ez belefér, én ehhez értek, szívesen. Az jutott eszembe, miért ne hívhatnánk akárkit azzal a képességgel tudással, ami éppen az övé? Egy adventi koszorú kötésre, a szomszédunkat, bárkit, oda Isten házába.   Rengeteg jó van, amit meg tudunk osztani. Ezeket az emberi képességeket bele tudjuk tenni az apostoli küldetésünkbe. A cél körül venni az Eucharisztiát megfelelő szépséggel, tisztelettel, ápolni a templomainkat. Ez lehet a liturgiának a szépsége, a méltó ünneplése, a templomaink környezetének ápolása.  

VL: Milyen a jó Szentségimádás?

Szentségimádásban, meghosszabbítjuk azt az időt amit, megünnepeltünk a Szentáldozásban, a Szentmisének van egy kerete, nem tudunk időzni végteleségig, viszont nagyon fontos az, hogy Istennel időzzünk. Magunkhoz vesszük, amikor őt magunkhoz vettük akkor utána legyen idő, legyen alkalom arra, hogy együtt legyünk. Kicsit kitágul az a tér, a találkozásnak a tere, ezért is mondjuk, hogy a communió az, ami elvezet az apostolkodásra, szentáldozás az ami küld bennünket azt tanuljuk pontosan a csendes időben odahallgatunk az Úrra.

 

Vesztróczi Luca