Cserkészet, mint társadalmi szerepvállalás

"Isten megadott nekünk mindent ezen a világon, hogy az életet széppé tehessük, de rajtunk múlik, hogy jól használjuk-e adományait. Igyekezzél hasznára lenni másoknak!"[1] –Lord Baden-Powell of Gilwell a cserkészet atyjának és megalapítójának szavai méltón tükrözik a cserkészet jelentőségét és fontosságát. Manapság sokhelyütt olvashatunk fontos társadalmi csoportokról, szervezetekről, amelyek a társadalom legalsóbb szintjeiről szerveződve igyekeznek céljaikat megvalósítani, alulról építkezve hatékonyan tudják befolyásolni a társadalmi élet irányát, a cserkészetről, mely Magyarországon és a Kárpát- medencében is jelentős bázissal bír, azonban keveset.

A cserkészet eredete egészen az 1900-as évek elejéig nyúlik vissza. 1907-ben Robert Baden-Powell, aki akkoriban a brit hadsereg tábornoka volt, szervezte meg az első cserkésztábort Angliában. Baden-Powell tábornok katonai szolgálatának kezdetén több ízben elhagyta Angliát és Indiában, valamint Afganisztánban teljesített szolgálatot. Már ebben az időszakban rendkívül jó megfigyelőkészségéről, valamint mérhetetlen természetszeretetéről tett tanúbizonyságot. A máltai kormányzó segédjeként számos felfedező és kutató expedíciót vezetett Afrikába, 1899-ben a fekete kontinensen azonban háborús szolgálatot kellett teljesítenie. Feladata volt egy az angolok számára stratégiailag kulcsfontosságú település védelme. A cserkészet ötletének csírái ekkor mutatkoznak meg elsőként. 1900-ban egy fiatalokból álló csoportot szervezett, akiket csomagszállítással, hírszerzéssel és hírtovábbítással bízott meg a háború idejére. A dél-afrikai lovas őrség megszervezése is a nevéhez fűződik.  Érdekesség, hogy az általa megszervezett őrség egyenruhája képezi majd később az alapját a mai cserkészegyenruhának, mely egyébként fél civil jellegű, hiszen csupán csak egy inget tartalmaz. Az egyenruha Baden- Powell szerint a társadalmi különbségek háttérbe szorítására szolgál, annak viselésekor mindenki egyenlőnek számít. Angliába való hazatérésekor megtapasztalta a rendkívül erős különbséget a gyarmatokon élő fiatalok, valamint az otthon „semmittevő” ifjúság között. Angliában nem érezte a fejlődés lehetőségét, azonban mindig is bízott benne, hogy mindez megváltoztatható. Az 1907-ben megszervezett első tábor rádöbbenti arra, hogy a fiatalságban és a fiatalokban mily erős tettrekészség és elhivatottság lakozik. 1908-ra kiadja második könyvét, melyben az ifjúságnak a társadalmi életre, a jó állampolgári neveltetésére vonatkozó gondolatait rögzíti, valamint kifejti cserkészettel kapcsolatos koncepcióját. A könyv óriási mértékű hatást gyakorol az angliai fiatalokra, hatására pedig sorban, szinte egy időben alakulnak meg az első cserkészcsapatok. Ekkor indul a folyamat, melynek eredményeképp a cserkészet mára már szinte az egész világot behálózta, sőt a világ legnagyobb ifjúsági mozgalmává nőtte ki magát. Jelenleg megközelítőleg kétszáz különböző országban 38 millió aktív taggal rendelkezik. 1908-ban Baden-Powell tábornok lefektette a cserkészet alapvető célkitűzéseit és a mozgalom irányát: „A cserkészet önkéntes, politikamentes, vallásos ifjúságnevelő mozgalom, mely mindenki számára nyitott, származásra, és emberfajtára való tekintet nélkül.”[2], valamint még ebben az évben január 24-én hivatalosan bejelenti a cserkészmozgalom megalakulását is. Már a kezdetektől világossá vált, hogy Baden- Powell egy olyan nemzetek feletti mozgalmat hozott létre, mely tömöríti a világ fiatalságát, és politikamentesen ugyan, de igyekszik jobbá tenni környezetét, és segíteni a társadalom fejlődését. Baden-Powell egészen haláláig a cserkészetnek szentelte életét, és sok esetben világkörüli útjai során látogatta meg az általa megalapított, valamint a több száz országban megalakult cserkészcsapatokat. Az, hogy mily erős kötelékek kötötték személyét a cserkészethez, leginkább közvetlenül a halála előtt megírt üzenete bizonyítja.[3]

Mi is vajon a cserkészet?

A cserkészet ötvöz minden olyan fontos tulajdonságot, mely a fiatal jellem fejlődését elősegíti. A cserkészet tehát pedagógia, csoportélmény, erkölcsi tőke és iránymutatás is. A vallás, a nemzet-, a hazaszeretet minden esetben alapját képezi, mellyel a társadalmi szerepvállalás fontossága kerül előtérbe. Az állam által biztosított intézményi formák figyelmen kívül hagyása teszi érdekessé a mozgalmat. Iskolán, politikán s minden politikai tevékenységen kívül eső területre kiterjedő sajátos nevelését az önkéntes tagosodás teszi teljessé. A cserkészet természetesen minden országban különböző módon jelentkezik, más és más társadalmi problémákkal néz szembe, elvei és irányvonalai azonban minden esetben megegyeznek. A cserkészet egy sajátos létforma is, hiszen szerteágazó bensőséges világgal rendelkezik, a sajátos egyenruha, vagy a cserkészetet jelképező liliom a mozgalom résztvevőnek rendkívüli fontossággal bíró szimbólum. A cserkészotthon lokális szinten minden településen megtalálható, és második otthont biztosít minden lelkes cserkésztagnak. Helyszínéül szolgál a foglalkozásoknak, az önfeledt kikapcsolódásnak, és az otthoni semmittevéséből való kiszakadásnak. A sajátos létformát a cserkésztörvények teszik teljessé. A tíz törvény megában foglalja a mozgalomban résztvevő ifjak helyes magatartását. „A cserkész egyenes lelkű és feltétlen igazat mond”- szól az első törvény, mely a cserkészi létforma alapját képezi, hiszen nem ok nélkül került a tíz törvény első helyére, mely törvények egyébként fontossági és prioritásbeli sorrendben állnak egymás mögött. „A cserkész híven teljesíti kötelességeit, amelyekkel Istennek, Hazájának és embertársainak tartozik”- a második törvény a haza és Isten fontosságát hangsúlyozza, mely egy sajátos társadalmi iránymutatást feltételez, míg a harmadik „A cserkész ahol tud, segít” a második törvénnyel karöltve teljesíti ki a szociális érzékenység lényegét. Isten és a vallás fontossága számos esetben megjelenik e különleges világ esetében, hiszen a cserkészeknek sajátos cserkészimáik is vannak, melyekkel egyedi módon éltetik a Mindenhatót.[4]A cserkész minden cserkészt testvérének tekint” törvény a felebaráti szeretetet és a mozgalmon belüli egymás iránti tiszteletet jelöli ki, míg az ötödik törvény a cserkész az önmagával és a másokkal való bánásmód irányát határozza meg („A cserkész magával szemben szigorú, másokkal szemben gyöngéd.”). Az első öt törvény jellemzően a cserkész környezetére vonatkozó kitételeket tartalmazza, mely a társadalmi élet minden szegmensében hasznos iránymutató, ám a második öt törvény jellemzően a cserkészvilág belső értékeire vonatkozó gondolatokat tartalmazza. „A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz, kíméli a növényeket.”- így szól a hatodik törvény, mely a környezet fontosságára, valamint a cserkészek által kedvelt természet értékeire hívja fel a figyelmet. A hetedik törvény a mozgalom belső hierarchiájára vonatkozó iránymutatás, melynek értelmében „A cserkész feljebbvalóinak jólélekkel és készségesen engedelmeskedik.” Magától értetődő, hogy a belső rend a hatékony nevelés kulcsa, ennek fényében a hetedik törvény a cserkész mozgalmon belüli, a „ranglétrán” magasabb helyet elfoglalók közötti viszonyt határozza meg. A nyolcadik, kilencedik és tízedik iránymutatás meghatározza, melyek azok a magatartásformák, melyek magát a cserkészmozgalmat, a cserkészt és az egész értékvilágot élteti és továbbörökíti: „A cserkész vidám és meggondolt.” „A cserkész takarékos.” ”A cserkész testben és lélekben tiszta.

A cserkészek sajátos világát tevékenységi körük teljesíti ki leginkább. A cserkészfoglalkozások fontos részét képezi a különféle nevelő jellegű csapatjáték. Ilyen sajátos tevékenység például a méta, mely egy tradicionális labdajáték, de ebbe a feladatkörbe tartoznak más hagyományos, ismeretterjesztő, honismereti, környezetismereti szabadidős tevékenységként szolgáló csapatépítő foglalkozások is. „A cserkész igazi otthona a természet”- szokták mondani, e kijelentés pedig táborokat, különböző erdei túrákat és portyákat feltételez, melyek a csapatfoglalkozások mellett kitöltik a cserkésztevékenység nagy részét. A cserkészek sajátos nyelvezettel és szóhasználattal rendelkeznek,[5] sőt, a természetben sokszor használatos síprendszerük ismeretével szavak nélkül is könnyedén megértik egymást. Saját cserkészhimnuszukat minden fiatal illetve idősebb tag kívülről ismeri, s mely hasonlóan a cserkésztörvényekhez, vidám, fiatalos és társadalmilag fontos irányt határoz meg a mozgalom résztvevőinek.

Cserkészet a Kárpát- medencében

A magyar cserkészet a gyerekek korának és nemének megfelelő foglalkozás. Legfőbb célja emberebb embert és a magyarabb magyart nevelni, miközben szolgálja az Istent, a hazát (mindkettőt), embertársait és a magyarságot.[6] A darabjaira hullott történelmi Magyarország magyarságát a cserkészet a saját módszereivel ugyan, de igyekszik összekötni. Tette ezt a békediktátum megkötése után közvetlenül, de teszi ezt manapság is. A magyar cserkészet kezdetei a ma már Szerbiában található Nagybecskerekre vezethetők vissza. Klárik László, a helyi gimnázium oktatója fordította le elsőként a Baden- Powell által írt könyv egy részét, és szorgalmazta a cserkészet magyarországi meghonosítását. Az első néhány évben a cserkészkezdeményezések különváltak katolikus valamint protestáns irányzatra, ám 1913-ra e két irányzat Cserkész- Őrszem Szövetség néven egyesült, s az első világháború kezdetére megközelítőleg már 3-4 ezer taggal rendelkezett. A toborzás fontosságát hirdetve a magyarországi cserkészmozgalom létszáma 1930-ra már közel harmincezer főre nőtt. A cserkészetet, mint minden társadalmi csoportosulást kettévágott a Trianoni békeszerződés, s válaszreakcióra késztetett. A cserkészek is véleményt formáltak az ország szétdarabolását illetően, ám a korszellemmel való azonosulás hiányát is tapasztalhatjuk esetükben. Elítélték a náci fajelmélet térhódítását, és nem tartottak célravezetőnek semmilyen irredenta megmozdulást, ehelyett minden esetben az 1933-ban megrendezett cserkész- világtalálkozó alkalmával legtisztábban kinyilatkoztatott elvet követték, mely szerint „Magad soha elő ne hozd Trianont, de ha megkérdeznek, mindent kell, hogy tudj róla!”. 1940-re már megközelítőleg hatvanezerre tehető a cserkészek száma Magyarországon, s az sem elhanyagolható tény, hogy ebben az időszakban Teleki Pál volt a miniszterelnök, aki hivatalosan is főcserkészi ranggal, amolyan összetartó szereppel rendelkezett. A második világháború a többi társadalmi szervezethez hasonlóan, a cserkész mozgalmat is jelentősen érintette. A bombatámadások eredményeként cserkészotthonok váltak használhatatlanná, sok esetben a fiatal cserkészek nagy részét katonai szolgálatra sorozták be. Ám a cserkészmozgalom tagjai kivették részüket a háborús helyzetben való teendőkből. Az óvóhelyeken való segítségnyújtással, útépítéssel és a sérültek ellátásával igyekeztek a társadalom hasznára lenni. Szálasi Ferenc nem sokkal a hatalomátvételt követően beszüntette a cserkészmozgalmat, ezzel gátat szabva működésének. A szervezet azonban nem hivatalosan ugyan, de folytatta tevékenységét. A világháború után berendezkedő szocializmus, hasonlóan a nyilasokhoz, nem kedvezett a különböző társadalmi önszerveződéseknek. A cserkészetet Rákosi Mátyás betiltotta, hiszen a rendszer nem engedélyezett semmilyen hatókörén kívül álló szerveződést, mely veszélyeztethette hatalmát. A cserkészcsoportok tehát feloszlottak, sok tag emigrációba kényszerült, s a hivatalos cserkészmozgalom ezzel megszűnt létezni Magyarországon. Mindez azonban azt eredményezte, hogy külföldön szerveződhettek újjá a magyar cserkészcsapatok. Sok esetben már a menekülttáborokban és az emigráció első állomásain összetartóan és célratörően igyekeztek újjászervezni a mozgalmat. A magyar cserkészek szétszóródtak ugyan a nagyvilágban, ám számos esetben egy-egy földrészen önszerveződésbe kezdve folytatták tovább a Magyarországon egykor elkezdett tevékenységet. Amerikában például a cserkészet az ott élő magyar közösség esetében a megmaradást, a hagyományok ápolását és a kulturális értékek megőrzését jelenti, vagyis egyebek mellett amolyan „magyarságmegtartó” erővel bír.

A rendszerváltással Magyarországon is újjászerveződött a mozgalom. A demokratizálódással együtt létrejött tehát a Magyar Cserkészszövetség, melynek vezető tisztségét a rendszerváltáskor Surján László kereszténydemokrata politikus töltötte be. A Szövetség ténylegesen aktív tagjainak száma 2009-ben megközelítőleg hétezer fő volt, a cserkészesküt azonban ennél jóval többen tették le.  Jelenleg a magyar cserkészmozgalom 300 csapatában közel tízezer cserkész tevékenykedik. A mozgalom magyar fejezete csak egy apró szelete a cserkészet nemzetközi történetének. Mára a legnagyobb gyermek- és ifjúsági szervezetté nőtte ki magát, és tanácsadóként tevékeny szerepet vállal az ENSZ ifjúságpolitikai munkájában. A világ több mint 200 országában 38 millió cserkész dolgozik azért, hogy a fiatalok aktív és elkötelezett felnőttekké váljanak. A cserkészet valóban társadalmi szerepvállalás, egy sajátos világ, melynek két pillére a haza és az Isten szolgálata. A cserkészek hisznek egy toleráns, megkülönböztetés nélküli jövőben, melynek érdekében nap mind nap tesznek és cselekszenek.  

Bálint Csaba 

Felhasznált irodalom:

Idézetek Baden-Powelltől

Mi a cserkészet

Baden-Powell utolsó levele

Cserkészimák

Mi a cserkészet

A cserkészetről

A cserkész jellem és magatartás

Cserkészet, azaz társadalmi élet

Hagyományőrzés és hagyományápolás

Zsombori István (1989): Magyar cserkészet – Világcserkészet. Trogmayer Ottó Kiadó. Szeged.

A kép forrása: Nagyboldogasszony Plébánia- Cserkészet

 


[3] Kedves cserkészek! Ha valaha láttátok már a Peter Pan című filmet, emlékeztek, hogyan mondta el a főkalóz búcsúbeszédét minden alkalommal, attól tartva, hogy amikor eljön a halál órája, nem lesz már ideje a búcsúra. Így áll a helyzet velem is, és - bár nem haldoklom - most én is búcsúüzenetemet akarom elküldeni nektek. Emlékezzetek arra, hogy ez az utolsó üzenet, amelyet tőlem valaha kaptok, véssétek hát jól emlékezetetekbe. Nagyon boldog életem volt és azt akarom, hogy a tiétek is az legyen. Hiszem, hogy Isten azért teremtett bennünket ebbe a szép világba, hogy boldogok legyünk és élvezzük az életet. Csakhogy a boldogság nem a gazdagságból ered, nem a sikeres karrierből és nem saját vágyaink kielégítéséből. A boldogsághoz vezető út ott kezdődik, hogy fiú korotokban egészségessé és kitartóvá fejlesszétek magatokat, hogy felnőttként hasznosak lehessetek és élvezni tudjátok az életet. A természet ismeret megmutatja számotokra, hogy mennyi teljes szépségű és különleges dologgal látta el Isten boldogításunkra a földet. Legyetek elégedettek azzal, amit kaptatok és használjátok föl a lehető legjobban. Nézzétek a dolgok derűs oldalát, ne az borúsat. Ám az igazi boldogságot csak a másoknak nyújtott boldogság által érhetitek el. Igyekezzetek ezt a világot egy kicsit jobb állapotban magatok mögött hagyni, mint a hogy találtátok: úgy amikor eljön halálotok órája, boldogan halhattok meg abban a tudatban, hogy nem vesztegettétek el az időtöket, megtettétek, amit tőletek telt. Legyetek készen a boldog életre és a boldog halálra. Ragaszkodjatok mindig a fogadalmatokhoz - akkor is, ha már nem vagytok gyerekek. Isten segítsen ebben benneteket.
Barátotok: Robert Baden-Powell
(Forrás: https://sites.google.com/site/acserkeszetrol/az-alapito)    

[4]  Mindenható Úristen! Alázatos szívvel fordulok Tehozzád munkám kezdetén. Nagyratörők céljaim, de gyarló az én erőm. Kérlek ezért minden erőnek forrása, támaszd meg az én gyengeségemet és tedd eredményessé munkámat, hogy azzal, amit tanulok, a Te dicsőségedet növeljem. Hazámnak és embertársaimnak javára lehessek. Add, hogy jellemem épületét mennél magasabbra emeljem, s szent igazságodtól és a becsülettől soha el ne tántorodjam. Amen.
(Forrás:  http://baranyors.mindenkilapja.hu/html/17802878/render/cserkesz-imak)

[5] Egymás üdvözléseként a „jó munkát” kifejezést használják, míg zárásként, amolyan elköszönés gyanánt pedig a „légy résen”