Keresztény civilek

A napokban a Barankovics István Alapítvány támogatásával tartották meg a Keresztény Civil Szervezetek immár XV. Országos Fórumát a Parlamentben „Emberi jogok a 21. században” címmel. A fórum résztvevőit Harrach Péter az MKDSZ elnöke köszöntötte. A KDNP frakcióvezetője megnyitójában utalt arra, hogy az emberi jogok keresztény értelmezése a keresztény társadalmi tanítás emberképén nyugszik, a keresztény civil szervezetek pedig ezen a világnézeti alapon tűznek ki társadalmi célokat és dolgoznak azok megvalósításáért. Az esemény apropóján készült keresztény civil körképünk, amelyben néhány fontos szervezetet és kezdeményezést mutatunk be a teljesség igénye nélkül.

A kereszténydemokrácia három legfontosabb alapelve a perszonalitás, szubszidiaritás és a szolidaritás. Az első az irányzat antropológiai alapállását, emberről vallott felfogását jelenti, mely szerint az ember nemcsak biológiai, hanem erkölcsi-spirituális lény is. Nemcsak individuum, hanem közösségi lény is, aki csak közösségben, a „mások által való létben” válhat igazán emberré. A szubszidiaritás elve az autonóm, öntevékeny közösségek létét feltételezi, míg a szolidaritás e közösség vállalásáról a mások iránti felelősségről szól. Akármelyikből is indulunk ki egy egészségesen működő társadalomban megkerülhetetlen a civilek öntevékenysége. Ugyanakkor közismert, hogy a magyar politikai kultúrának történetileg kialakult jellegzetessége e fontos társadalmi szereplő gyengesége, sok esetben a civil hagyományok  hiánya. További problémát jelent, hogy napjaink közéleti vitáiban a civilek kifejezés egybeforrni látszik egyetlen politikai értékorientációval, ami mindenképp eltorzítja a magyar civil összképet. Holott a keresztény és demokrata társadalmi mozgalmaknak is megvannak a maguk civil szervezetei, öntevékeny csoportjai még ha nem is kapnak  akkora politikai nyilvánosságot. E szervezetek, a katolikus közösségi hálózat egyik csomópontja, koordinálója a HÁLÓ

 

A HÁLÓ   

A Háló önmeghatározása szerint a „katolikus indíttatású keresztény mozgalom, mely nyitott minden jóakaratú ember felé. Küldetése, hogy evangéliumi gyökereket korszerűen, a mai világban megjelenítse. A Háló a keresztény társadalmi tanítás közösségi arca. A személyt alapvetően közösségben képzeli el, ezért az arra vágyókat segíti abban, hogy közösségre leljenek. Alapvető működése a közösségek közötti kapcsolatépítés.”[1] Feladatát az egymás iránti felelősségteljes személyes kapcsolatok erősítésében látja. Háló Közösségfejlesztő Katolikus Egyesület 1993 óta működik, az önszerveződő kisközösségeket támogatja Magyarországon és a határokon túl kisebbségi sorban élő magyarság körében.  A hálón beül több különböző csoport működik: gazdasági, kommunikációs, pedagógiai, zenei, pályázatíró, kulturális, külügyi, informatikai tevékenységgel.   


A kép forrása: www.halo.hu

A gazdasági munkacsoport Háló Gazdasági Tagozata (HGT) a Háló egyik legfontosabb munkacsoportja. Azzal a céllal jött létre, hogy segítséget nyújtson a határokon túli, főleg szórványban élő magyar keresztény közösségek gazdasági megerősítésében, a keresztény életet (is) tönkre tevő munkanélküliség enyhítésében, a munkahelyteremtésben. Első lépésként képzéseket szervez olyan témákban, amelyek hosszú távon megteremthetik a közösség tagjainak megélhetését. Pedagógus munkacsoportba a pedagógus, tanárok, gyógypedagógusok, hitoktatók, a nevelés iránt elkötelezett papok hozták létre azzal a céllal, hogy segítsék egymást hivatásukban, célirányos pedagógiai programokat szervezzenek. A Háló külkapcsolataival a külügyi munkacsoport foglalkozik, melynek hármas célkitűzése: kapcsolatot tartani a magyarországi nemzeti kisebbségekkel, a szomszédos országok többségi szervezeteivel és a nyugati magyarsággal.

Háló szeretné a sokféle, sokszínű, általában 8-15 fős kisközösségeket összekapcsolni, egymás felé megnyitni, értékeiket kifelé is láthatóvá, élővé tenni. A hálóban vannak úgynevezett „bogozók”, akik regionális, országos és kárpát-medencei szinten tartják a kapcsolatot egymással. Háló önmeghatározása szerint mozgalom; tevékenységének lényege az élő katolikus közösségek felkutatása, információs és baráti hálóba vonása – “bogozása” a közösségek között közvetlen és közvetett kapcsolatok teremtése. A Háló által felkínált szolgáltatások gyakorlati dolgoktól kezdve (pl. szálláslehetőség, segédeszközök, programok stb.) szellemi és elméleti támogatásig terjednek (pl. bármilyen témában előadások szervezése). Tevékenységének egyik fő célja, hogy a tagközösségek később önállóan találjanak egymásra és a környezetükben támogassák egymást.

A Háló teológiája

Nemeshegyi Péter jezsuita atya szavaival úgy lehetne összefoglalni, hogy a szentháromságos isteni Szeretetközösség említésével kezdtük gondolatainkat. Azért mert az Isten ilyen értelemben „szeretet”, teremtette meg ezt a világot, és küldi Jézust, hogy megmutassa, mi a szeretet, és a Szentlelket, hogy bennünk sajátos „gyümölcseként” a szeretetet hozza létre (Gal 5,22). Ezért igaz, hogy „csak a szeretet számít”. A szeretet és annak alkotása ugyanis örökre megmarad (1Kor 13,13; II. Vatikáni zsinat, Gaudium et Spes, 22). A Háló Társulás tagjai sorába vár minden katolikus közösséget, akik a szeretetnek – mindent megelőzően – elsőbbséget biztosítanak” Ez a követelmény érvényes nem csak a tag-közösségekre, hanem a Háló vezetőire, „bogozóira”, támogatóira is. Ez biztosítja a Háló fennmaradását, mert „szeretet az Isten, és aki a szeretetben marad, Istenben marad, és Isten őbenne.” (1Jn 4,16)

A Védő Háló programjukról említés kell tennünk, hogy a 12-29 éves gyermekeket és fiatalokat; ezen belül is kiemelt célcsoport a veszélyeztetett fiatalok, de minden fiatalt várnak, akik úgy érzik, hogy a programjaik számára érdekes és fontos lehetőséget nyújtanak önismereti kérdésekben, prevenciós felkészítésben. A Háló legnagyobb eredménye az a több mint tizenöt éves tevékenység, melyet a kezdetek óta végez. Háló legfontosabb terveit a következő három pontban fogalmazhatjuk meg:

Közösségfejlesztés

Az eddig is végzett munka mellett a Háló jelenleg dolgozik azon a stratégián, amelyhez illeszkedve a következő években öntudatosabban szeretne tevékenykedni a közösségfejlesztés következő területein: A Kárpát-medencében működő magyar katolikus kisközösségek feltérképezése. Az egyes közösségek megismerése és nyilvántartásba vétele. A közösségek átvilágítása. Ezeknek a közösségeknek a megismertetése egymással. Közösség-ambulancia működtetése. A közösség-kereső személyek elirányítása a közösségekhez. Az egyes közösségek nyitottabbá tételének elősegítése. A közösséghez tartozás iránti igény felébresztése azokban az emberekben, akik még nem tartoznak közösséghez. Új közösségek létrejöttének segítése.

Önkéntesség

A Háló egyik legfontosabb célkitűzése, hogy a keresztény társadalomban elősegítse a személyek öntudatos és felelősségteljes tevékenykedését az Egyházért. Ennek érdekében elhatározták egy saját önkéntes hálózat kiépítését.

Központ

Háló Közösségi Központ szélesebb körben történő megismertetése, a Központ látogató-körének kialakítása, a budapesti közösségek megszólítása. A jelenlegi évi 100-150 program bővítése mellett egy állandó nyitvatartással rendelkező teázót funkciót szeretnének összekapcsolni.[2]

Szervezetek, kezdeményezések

Nem maradhatnak le a katolikus közéleti és civil palettáról az olyan kisebb szervezetek sem, mint a KIFE, Ars Sacra, ÉrMe (Üzleti Hálózat), FÉSZ, PárKatt,vagy épp a 72 Tanítvány Mozgalom. Nézzünk meg párat ezek közül!

KIFE

Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Egyesület (KIFE) 31 tagszervezetet és 5 magánszemélyt tömörítő, országos hatókörű egyesület, melynek célja a magyarországi és határon túli katolikus ifjúsági és felnőttképző intézmények közötti összefogás, kapcsolattartás és szakmai testületekben való együtt munkálkodás. Szervezetük különösen törekszik a képzési tevékenység minőségének folyamatos fejlesztésére, a tagszervezetek munkájának támogatására és tagjainak hazai és külföldi érdekképviseletére. Céljai közé sorolhatók a tagszervezetek képzési programjainak szakmai és anyagi támogatásán keresztül a katolikus felnőttképzés társadalmi képviselete és fejlesztése, a tagszervezetek belső szakmai együttműködésének hatékonyabb előmozdítása, érdekképviseleti tevékenységük erősítése, hosszútávú fenntarthatóságának biztosítása, a tagságának és tagszervezeti rendszerének megújítása, a szolgáltatási rendszerének kialakítása és a meglévő szolgáltatások fejlesztése és a KIFE külső kommunikációjának fejlesztése. Olyan kiemelkedő projekteket tud felmutatni a szervezet, mint például „Vitalitás” helyi családokkal a vidéki települések életéért” címmel öt vidéki településen 2015-ben megkezdett programsorozata. Vagy a Nők a civil életben projektje keretében: "Társadalmi élet fejlesztése vidéken és városon" képzéssorozat. Vagy 2012-ben a„PONT Te kellesz! – Ifjúsági közösségfejlesztés programja.

Ars Sacra

Az Ars Sacra Fesztivál a 2007-es nemzetközi Városmissziós rendezvénysorozat gyümölcse. Céljuk a remény jeleinek felmutatása a kultúrában. A művészet eszközeivel kívánják segíteni Európát, hogy visszataláljon gyökereihez, a zsidó-keresztény értékekhez. Az Ars Sacra Fesztiválhoz évről évre önkéntesen csatlakoznak Magyarország legnagyobb múzeumai, kulturális központjai, számos galéria és művész. A fesztivál programjait – képző- és iparművészeti kiállításokat, különböző műfajú koncerteket, színházi és irodalmi előadásokat, tárlatvezetéseket, gyerekprogramokat – ingyenesen látogathatja a nagyközönség. A fesztivál első napja a Kulturális Örökség Napjaival együtt, a Nyitott Templomok Napja, amikor a templomok, zsinagógák megnyitják kapuikat, és a közösségek bemutatják templomaik művészeti értékeit, színes kulturális programokkal, helyenként toronymászással várják az érdeklődőket. Az Ars Sacra Fesztivál 2017/18-ra is elnyerte az EFFE (Europe for Festivals – Festivals for Europe) minősítést, így tagja lett a minősített európai fesztiválokat tömörítő EFFE Platformnak. Ars Sacra Fesztivál – 2017. szeptember 16-24. között lesz megrendezve[3].
Mottó: "Ne féljetek!" (Jer 42,11)

Dragonits Márta meglátása szerint, azoknak az embereknek a szívét is megérintheti a művészet, akik nem hisznek. Ezért nincs szükség direkt kommunikációra, hiszen az érintettség által kinyílik az ember szíve, és egyszerűen „belehullik az ige”. Vannak olyan műalkotások, amelyek a rácsodálkozás által, azáltal, hogy az emberek csak nézik és szemlélik az adott művet, valamiképpen a kereszténység üzenetét közvetítik, annak ellenére, hogy a kultúra már nem keresztény.
Az Ars Sacra eseményei egyre több emberhez jutnak el. Míg 2007-ben Budapesten 37 eseményt rendeztek, amelyen 4 ezer ember vett részt, addig 2015-re 110 település kapcsolódott be a fesztiválba, összesen 480 rendezvénnyel és 57 ezer látogatóval. „Fő támogatónk a Szentlélek.” Ez azt jelenti, hogy nem a pénztől függünk. Ahogyan az Ars Sacra Fesztivált szervezzük, az egyértelműen a vízen járáshoz hasonlítható emeli ki Dragonits Márta.

Jövőbeli tervek között szerepel Európa több országát, városát bevonni a fesztiválba, és megerősíteni kapcsolatainkat a határon túl élő magyar közösségekkel is. A szervezők szerint csak így lehet „visszaépíteni” a keresztény kultúrát az emberekbe.  A művészet egyetemes, éppen ezért a fesztivál lelkületében nyíltan hordozza a katolikus (egyetemes) hitet.

KATTÁRS

Kattárs (Katolikus Társadalmi Napok), azzal a nagyszabású rendezvénnyel, melyet 2013-ban és 2016-ban Budapesten, 2014-ben Miskolcon, 2015-en pedig Debrecenben tartottak. Ebben az éveben Győr városába várják az érdeklődőket. De mi is a Kattárs? A társadalom működésével, a közjóval kapcsolatos alapelvek, de a gyakorlati megvalósításban is hangsúlyos szerepet vállalnak a keresztények. munka az embertársakért, a rászorulókért, betegekért, idősekért, gyerekekért. A Katolikus Társadalmi Napok (a „KATTÁRS”) keretében a közjóval kapcsolatos alapelveket propagálják a szervezők, meg kívánják mutatni a keresztényeknek a rászorulókért (betegekért, idősekért, gyerekekért, fogyatékosokért) végzett társadalmi munkáját. A rendezvény így az egyház karitatív, oktatási, egészségügyi munkájában már elkötelezett emberek számára is találkozási fórum lehet, de azokat is inspirálhatja, akik most teszik fel maguknak a kérdést: „Mit tehetnék én magam a társadalmi bajok orvoslásáért? Hová fordulhatok, kikhez csatlakozhatok, ha látom a problémákat, de egyedül nem találom a megoldást?” Ezért is lett a rendezvény jelmondata: „Társak vagyunk!” A 2017-es Katolikus Társadalmi Napok kiemelt témája a család lesz.

Neked, nekem, mindenkinek, szól. Minden keresztény és nem keresztény, jó szándékú embernek, hogy e néhány nap keretében megismerje a Katolikus Egyház társadalomról szóló tanítását, felfedezze a tanítás időszerűségét, bölcsességét, benne egy másfajta életvezetés szépségét, lehetőségét. Rádöbbentse az érdeklődőket a fogyasztói társadalom ellentmondásaira, mutasson példát, segítse a zsákutcában lévőket a helyes irány megtalálásában. Szól azokhoz, akik szükségét érzik, hogy magunkon túl, másokért, a rászorulókért is tegyenek.

72 Tanítvány mozgalom

A régi zsidóság úgy vélte, hogy a földön 72 nép él, a 72 tanítvány így annak a szimbóluma, hogy a kereszténységet a világ minden népéhez el kell vinni, mindenkit meg kell szólítani. A mozgalom célja is ez: a világba kilépve vigyék el a keresztény civilek a kereszténység válaszait, üzenetét. Célja az is, hogy idővel létrehozzon egy keresztény társadalmi civil központot, amely helyet biztosít a keresztény szellemiségű szakmai találkozásoknak, de egyúttal keresztények és nem hívők, útkeresők találkozásának helyszíne is legyen. A Háló Mozgalommal együttműködve ennek a központnak egyelőre a Háló Közösségi és Kulturális Központ adna helyet Budapest belvárosában, hogy majd a későbbiekben saját otthonra találjon. Az evangelizáció, a preevangelizáció helyszíne is, hisz a közös gondolkodás, a jó célokért való együtt dolgozás, a munkába bekapcsolódás lehetősége megérintheti a vallásukat nem gyakorló, de jó szívvel megáldott, tenni kész embereket is, ezáltal vezetve el őket Jézushoz.

Nem elég „csendes kereszténynek” lenni. Úgy kell élni, meg, élni-le az életet, hogy átitassa a kereszténység, hogy mások megérezzék rólad, hogy több vagy, mint egy jó szakember az adott szakmai körből. Hogyan lehet a hivatás területén egymással együttműködni és hitünkről tanúságot tenni? II. János Pál szavait idézve: „Ne féljetek! Nyissátok ki, tárjátok szélesre a kapukat Krisztus előtt! Nyissátok ki a gazdasági és politikai rendszerek határait, a kultúra, a fejlődés, és a civilizáció széles világait! Ne féljetek! Krisztus tudja, mi lakik az emberben. Egyedül Ő tudja!”

Vesztróczi Luca
Katolikus Teológus PhD hallgató