Segítség helyben

A menekültválságot hajlamosak vagyunk csak európai perspektívából nézni és azonosítani a kontinensünkre vándorlók sorsával, elfeledkezve a térségben maradók helyzetéről.  Az elmúlt időben egyre gyakrabban kerül szóba az európai sajtóban is, hogy a sokszor nemzetközivé szélesedett polgárháborúk elől menekülőknek elsősorban a térségben kell segítséget nyújtani, de ez nem új ötlet. A hányatatott sorsú régióban évek óta komoly humanitárius munka folyik, amelynek – összhangban a Közel-Kelet kulturális jellemzőivel – kiemelt szereplői az úgynevezett FBO-k, a vallási gyökerű szervezetek. Cikkünkben a teljesség igénye nélkül betekintünk ebbe a kevéssé vizsgált, ám a helyi viszonyok között nagy jelentőséggel bíró munkába.   

Vitathatatlan, hogy a különféle humanitárius szervezetek nap, mint nap embert próbáló küldetést hajtanak végre azokon a háborús területeken, ahol az emberi élet, a környezet és az infrakstruktúra pusztulása az állandósult állapot. Eme szervezeteknek a munkájuk elvégzéséhez kapcsolatot kell fenntartani az adott területen regnáló politikai hatalommal, ismerniük kell a járható ellenőrzőpontokat, s számos esetben konkrétan a harci események halálos ölelésében dolgoznak azon, hogy minél több emberi életet tudjanak megmenteni.[1] Napjainkban a humanitárius mozgalmak mezején egyre jelentősebbé kezdenek válni a(z adott válságövezetben szolgálatot teljesítő) vallási gyökerű szervezetek (Faith-based Organizations, rövidítve: FBO), mivel a szükséget szenvedők lokális körülményeinek ismeretében stabil érzelmi-lelki támaszt is tudnak nyújtani, sokszor kisegítve vagy éppen átvállalva az állam munkáját.[2] Joey Ager szerint „a lokális vallási közösségek...az esetek többségében rendelkeznek azokkal a forrásokkal (például védelmet nyújtó épületek) és hálózattal (önkéntesek, szakemberek), amelyek szükségesek ahhoz, hogy eme közösségek érdemben tudják kivenni a részüket a válságok kezeléséből.[3] Ugyanakkor rendszeresen visszatérő polémia tárgyát képezi az FBO-k helyének és szerepének megítélése, így például a rászorulók ellátásának esetenkénti felekezeti hovatartozáshoz kötött szelekciója vagy éppen az adott szervezetnek egy-egy politikai aktorhoz fűződő szorosabb kapcsolata.[4]

Az iraki Caritas

A lokális szervezetek között mintegy két évtizedes múltra visszatekintő és jelentős társadalmi támogatottsággal bíró iraki Caritas 2014 júniusától fokozott aktivitással dolgozik az „ISIS” (pontosabban: Dāʻish, ejtsd: dá’eis) pusztításai elől menekülő civilek ellátásán. A szimbolikus és stratégiai jelentőséggel is rendelkező Moszul felszabadításáért 2017 tavaszán és kora nyarán vívott harcok menekültek tízezreit indították útra, s rengetegen voltak, akik a város falai között ragadtak. Az iraki Caritas a harcok megindultát követően 2000 kelet-moszuli lakost látott el élelemmel, s 2017 áprilisában további 2500 elsősegélyes csomagot tudtak biztosítani a város nyugati felén rekedt civileknek is.[5] A Caritas lokális vezetője Nabil Nissan a következőket nyilatkozta: „A háború nagyon meggyötörte az embereket, az arcuk mély kiábrándultságról árulkodik, a gyermekek szüleik óvó ölelését keresik s félnek, mindeki fél. Az emberek a segítségnyújtás bármilyen formáját, a szolidaritás jelének akármilyen megmutatkozását is kiugró örömmel fogadják, s pontosan emiatt kötelességünk az, hogy lehetőségeink tükrében, mindent megtegyünk, hogy segíteni tudjunk ezeken a szerencsétlen embereken.[6] Moszul visszafoglalása előtt megközelítőleg egy évvel sikerüt Faludzsa városát is felszabadítania a szír kormányerőknek és szövetségeseiknek. Az akkori csaták megindulása előtt is több tízezer civil kényszerült menekülni különféle táborokba, mivel a kormányzat nem engedélyezte számukra a Bagdadba történő belépést. Az iraki Caritas (öt menekülttáborban dolgozván) mintegy 2600 faludzsai családnak biztosított élelmet, egészségügyi ellátást és védelmet az igen változékony éghajlati körülményektől.[7]

Az Iraki Caritas hivatalos logója. (A kép forrása: http://www.caritas.org.)

A tradicionális humanitárius segítségnyújtás mellett a szervezet fontos feladatának tekinti – ahogy fentebb Nissam szavai is bizonyítják – hogy a menekültlét leginkább kiszolgáltatottabbjainak tekinthető gyermekeknek s nőknek pszichológiai-szociális támaszt is biztosítson. Az észak-iraki kurd Zakho területén például mintegy 600 édesanya és 1500 gyermek részesült ilyen jellegű támogatásban, amelyek között oktatási, szabadidős foglalkozások, konzultációk, nemi higiéniai, táplálkozási, egészségügyi és gyermekjogi kérdések megtárgyalása egyaránt terítékre került.[8] A foglalkozásokon számos szociális munkás, pszichológus és önkéntes is részt vett. Kiemelt figyelmet fordítottak a háborúba születő, vagy hadi események között szocializálódó gyermekek körében gyakran fellépő poszt traumatikus stressz szindróma kezelésének, amelynek az elhanyagolása a (sikeres) felnőtté válás folyamatának súlyos gátló tényezője lehet.

Az Iraki Caritas és a Catholic Relief Services által létrehozott gyermekközpont az iraki Kurdisztánban.

(A kép forrása: https://www.crs.org/)

Humanitárius szervezetek Libanonban és Jordániában

A szíriai krízis kialakulása és permanens súlyosbodása igen nagy terheket helyezett a szíriai-libanoni határon fekvő s igen kérdéses státusszal rendelkező Arsal lakóira. A gyakorlatban Szíriához sem és Libanonhoz sem tartózó, ráadásul viszonylag alacsony büdzséből gazdálkodó Arsalnak megközelítőleg 35 ezer lakosa van, s 2014 után az északi szomszédságból meginduló menekülthullámok tranzitpontjává vált. Az UNHCR adatai szerint legalább 40 ezer szíriai menekült tartózkodik a városban, míg a helyi hatóságok 135 ezerre becsülik ezt a létszámot.[9] Már a puszta adatok is jelzik, Arsal súlyos humanitárius és biztonságpolitikai gondokkal küzd, amelyet csak súlyosbít, hogy Libanon kormányzata gyakorlatilag egyáltalán nem nyújt érdemi támogatást a szélsőségesek rajtaütésének[10] is gyakran kiszolgáltatott városnak. Ebben a helyzetben a helyi civil szervezetek szerepe is roppant mód felértékelődött.[11] A libanoni vallási és felekezeti sokszínűség igen aktív civil tevékenységet eredményez.[12]  

A szír-libanoni határ mentén elhelyezkedő Arsal (A kép forrása: https://www.thestar.com/ )

Libanonban a politikai hatalmat és befolyást a vallási és felekezeti közösségek részben az egymás közötti megegyezésekkel, részben permanens lobbizással tudják kivívni, s az utóbbiban igen jelentékeny szerepet vállalnak a civil társadalom képviselői, mint ahogy a menekültekkel járó terhek s kötelezettségek ellátásában is. Ez a folyamat leginkább abban érhető tetten, hogy az évek során egyre inkább eszkalálódó szíriai krízis következtében Libanonba (is) menekülni kényszerült emberek fogadásában és territoriális elosztásában szignifikáns szerepet vállaltak (és vállalnak) a különféle karitatív szervek.  Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy Libanon igen korlátozott lehetőségekkel bír, hiszen a kicsiny arab országban megközelítőleg 1.5 millió menekült él – tehát a lakosságnak körülbelül az ¼ része.[13] Ez a krízishelyzet hívta életre az (észak-libanoni) akkari központú Ittilaf, majd a bejrúti Ittihad[14] nevet viselő muszlim humanitárius szervezeteket, amelyek munkájukkal jelentős méretekben segítik az ENSZ helyi tevékenységét. A menekültügyi főbiztossággal, az UNHCR-el kooperálva részt vesznek a menekült státuszhoz szükséges procedurák lefolytatásában, de tevékenységi körükbe tartozik például a legalapvetőbb szükségletek kielégítése, illetve speciális orvosi ellátások biztosítása is.   

Az alulról szerveződő, kisebb és nagyobb muszlim karitatív szervezetek mellett érdemes arra is kitérni, hogy a legjelentősebb vallási tekintéllyel rendelkező Dar al-Fatwa intézménye is aktívan kiveszi a részét a Libanonba érkezett menekültek ellátásában. A rászorulók támogatásában nagy tapasztalattal rendelkező Dar al-Fatwa lényegében egy ernyőszervezet, kapcsolatban áll a legtöbb libanoni muszlim karitatív szervezettel, de nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkezik. 2016 tavaszán a Katari Vörös Félhold Társasággal (Qatar Red Crescent Society) két együttműködési megállapodást is kötött a szír menekültek ellátására.  A megállapodás vallási dimenziójával kapcsolatban a következő gondolatokat fogalmazta meg sejk Abdel-Latif Derian, aki Libanon elsőszámú szunnita vallási vezetője (muftī-ja): „A menekültek mindenkori megsegítése mindannyiunk  legelementárisabb vallási kötelessége.[15]

Munkában a Katari Vörös Félhold (A kép forrása: http://www.elanthemag.com)

Az öböl-menti arab országok által finanszírozott fontosabb humanitárius muszlim szervezetek közé kell sorolnunk a már évtizedek óta a Jordán Királyságban tevékenykedő al-Kitab wal-Sunna-t és az al-Markaz al-Islami-t, míg például a Takaful nevű szervezetet közvetlenül a szíriai krízis nyomán hívták életre.   Az öböl-menti adományokból elsősorban védelmet biztosító menedéket, illetve élelmet, egészségügyi szolgáltatásokat, oktatást, anyagi támogatást és árva ellátást biztosítanak.[16] Általánosságban megállapítható, hogy az öböl-menti országok által nyújtott támogatások[17] és a vallási alapú humanitárius szervezetek tevékenysége ha teljes mértékben kielégíteni nem is, enyhíteni mindenképp tudja a menekülni kényszerülők szükségleteit.[18] A médiának köszönhetően világszinten ismertté vált Zaatari „menekültváros” már kevéssé ismert környezetében is fontos feladatokat látnak el ezek a humanitárius szervezetek.[19]  Napjaink egyik legjelentősebb előrelépése, hogy Zaatariban megnyílhatott az első munkaközvetítő központ, ennél fogva a már menekültként regisztrált emberek munkaerő piaci becsatornázásának állami (értve ez alatt a jordániai kormányt) és nemzetközi (International Labour Organization, UNCHR) támogatása egy új – és már nagyon időszerű – szintre lépett. A menekültek munkához jutását megalapozó intézkedések fontos állomását jelentette, hogy Jordánia kormánya a 2016 elején megrendezett londoni konferenciát követően elkezdte kialakítani azokat a feltételeket, amelyek megkönnyítik a szíriai menekültek munkába állását, így például számos munkavállaláshoz szükséges költségektől és bürokratikus procedúrától mentesítette a menekülteket.[20]

Jordániának Kuwait, Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emirátusok és Katar által nyújtott

anyagi támogatások mértéke 2013-ban.

Forrás: UNHCR Gulf Report: Gulf donor and NGOs assistance to Syrian refugees in Jordan. June 2014: 17.

Az ammani központú al-Kitab wal-Sunna az egyik legaktívabb olyan jordániai szervezet, amely a szíriai menekültek támogatásával foglalkozik, 2013-ban mintegy 50 millió dollárnyi összeget különített el az ezzel kapcsolatos feladatok és szükségletek finanszírozására, a szíriai válság kezdete óta pedig a külső adományok jelentős része Szaúd-Arábiából (37%) illetve Katarból (37%) érkezett.[21] A szervezet adatbázisa szerint, csak 2013-ban mintegy 350 ezer (az UNCHR által is regisztrált) szíriai menekültet támogattak, elsősorban Amman, Irbid és Mafraq környezetében.[22] Az utóbbi város esetében érdemes megjegyezni, hogy az Emirátusi Vörös Félhold (UAE Red Crescent – Emirati Relief Team) ugyanebben az évben mintegy 15.7 millió dollárt fordított karitatív munkára, így például sátortáborokat hozott létre, élelemosztást, pénzügyi támogatást és egészségügyi ellátást is biztosított a rászorulóknak.[23] A menekültek minél gördülékenyebb megsegítése érdekében Ramtha városában az al-Kitab wal-Sunna együttműködik az al-Markaz al-Islami hasonlóan lokális gyökerekkel rendelkező humanitárius szervezettel, s mindketten egyaránt rendelkeznek az úgynevezett zakat (zakāt) bizottsággal,[24] amelyek fő profilja a rászorulók megsegítése. A zakāt arab szó, ami az iszlámban jótékonysági vagy alamizsna adót jelent, s vallási kötelezettségként van előírva, mint az iszlám egyik pillére. Egy muszlimnak az éves bevételének 2.5%-át kell jótékonysági ügyekre fordítania. A szunnita iszlámban a zakāt bizottságok többnyire mecsetekhez kapcsolódnak, ahol az adó összegyűjtése majd kiosztása kerül. Egyes muszlim többségű országokban (Pakisztán vagy Jemen) az állam gyűjti össze, míg például Jordániában vagy Libanonban ugyan az állam írja elő az adakozás milyenségét, de az egyén saját belátása szerint dönthet a jótékonysági hozzájárulás méretéről. A zakāt bizottságok kiemelten támogatják a fogyatékkal élőket, özvegyeket és a gyermekeket is. [25]

Szintén Ramtha városában található több olyan speciális épülete az al-Kitab wal-Sunna szervezetnek, amelyek óvó falai között a szíriai háborúban a rezsim ellen harcoló katonákhoz tartozó nők, özvegyek és gyermekek életkörülményeit biztosítják.[26] A zakāt rendszerére épül például az al-Markaz al-Islami adományozási mechanizmusa is. Éves büdzséje megközelítőleg 48 millió dollárt tesz ki, tehát igen nagy kiterjedésű és megfelelő adminisztrációs háttérrel rendelkező szervezetről van szó.[27]  A szervezetnél a menekülteknek regisztrálnia kell, hogy a disztribúciós folyamatok részévé válhasson. Az alapvető humanitárius támogatások mellett oktatási jellegű tevékenységet is folytatnak. Mint ahogy arról már szó volt, a szíriai válság több humanitárius szervezetet hívott életre, ekként tekinthetünk a 2010-ben a Szíriával szomszédos Ramtha városában megalapított Takaful szervezetre is. A 2013-as esztendőben körülbelül 20 ezer szíriai családnak egészségügyi ellátást, 5 ezer családnak anyagi támogatást és 10 ezer gyermeknek pedig oktatást tudott biztosítani az elsősorban kuwaiti adományozói hátérrel (név szerint: International Islamic Charitable Society és Islah Social Society) rendelkező Takaful.[28]

Annak érdekében, hogy a kortárs menekültválságokat enyhíteni és végső soron kezelni lehessen, a nemzetközi humanitárius szervezeteknek kooperálniuk kell a helyi vallásos szervezetekkel, ennek a bilaterális kapcsolatnak pedig előfeltétele a bizalom.   A különböző válsághelyzetek részleteinek feltárása globális perspektívából szinte lehetetlen.  Erre sokkal alkalmasabbak a lokális viszonyokat ismerő helyi szervezetek, csakúgy, mint ahogy helyismeret szükséges az optimális, realitásokat figyelembe vevő kezelési módok kidolgozásához is. A szoros együttműködés az adományozók, a nemzetközi és a helyi szervezetek között azért is elengedhetetlen, hogy a menekülteket távol tudják tartani a válságos helyzeteket kihasználni szándékozó radikális, szélsőséges vagy ultrakonzervatív csoportok befolyásától. Tehát összefoglalóan megállapítható, hogy saját erőből sem a nemzetközi közösség képviselői, sem a lokális szervezetek nem képesek megoldani egy adott – sokszor globális összefüggésekkel terhelt – krízist, így például a szíriait sem, ezért a felek közötti tényleges, tettekben megmutatkozó kooperáció és információcsere elengedhetetlen.[29]

Fodor István

 


[1] Ashmawey, Mohamed: What’s the role of faith-based NGOs in the Middle East? World Economic Forum, 2015.01.24. Online: https://www.weforum.org/agenda/2015/01/whats-the-role-of-faith-based-ngos-in-the-middle-east/; A szíriai Caritas vezetője, Ryad Sargi így nyilatkozott a frontvonalak közelségében folytatott munkáról: „Nincs igazán lehetőségünk arra, hogy a lázadók által uralt területeken is végezzük a dolgunkat, hiszen borzasztóan nagy az esélye annak, hogy vagy célzott támadás által vagy véletlenül [pl. becsapódó tüzérségi lövegek okán], de elvesztjük az embereinket.” Idézet forrása: Helping others in the midst of war. Cordaid, 2016.12.16. Online: https://www.cordaid.org/en/news/helping-others-midst-war/

[2] Schneitter, Andreas: Laurent Goetschel: «Absolut selbstlose Hilfe hat es nie gegeben». TagesWoche, 2016.08.11. Online: https://tageswoche.ch/form/interview/laurent-goetschel-absolut-selbstlos...

[3] Scott, Anna és Anyangwe, Eliza: Faith-based organisations: should dogma be left out of development? The Guardian, 2013.05.20. Online: https://www.theguardian.com/global-development-professionals-network/201...

[4] Dickinson, Elizabeth: In crisis zones, UN courts faith-based charities. Devex, 2016.06.07. Online: https://www.devex.com/news/in-crisis-zones-un-courts-faith-based-charities-88260; Az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés, hogy a politikai támogatottság esetenkénti megléte, milyen méretekben befolyásolja a civil szervezetek önálló tevékenységeit. Törökországi példák vizsgálatával kapcsolatban lásd: Cevik, Senem: The rise of NGOs: Islamic Faith Diplomacy. Center on Public Diplomacy, 2014.05.27. Online: https://uscpublicdiplomacy.org/blog/rise-ngos-islamic-faith-diplomacy; A svájci Swisspeace humanitárius szervezet vezetőjének, Laurent Goetschel-nek vonatkozó véleményét lásd: Schneitter: TagesWoche, 2016.08.11.

[5] Irak: Hilfe für die Opfer des Konflikts. Caritas-International, 2017.06.27. Online: http://www.caritas-international.de/hilfeweltweit/naherosten/irak/fluechtlinge; A Caritas a moszuli hadjárat megindulását megelőzően már igyekezett felkészülni a menekültek ellátására, a szervezet iraki kirendeltségének vezetője ekként nyilatkozott: „Az embereknek védelemre, élelemre, egészségügyi ellátásra, tiszta vízre és más alapvető segélyekre, mint például takarókra lesz szüksége [amire fel kell készülnünk].” Forrás: Nicholson, Patrick: Humanitarian Crisis looms as Mosul battle rages in Iraq.  Caritas, 2016.10.21. Online: http://www.caritas.org/2016/10/humanitarian-crisis-looms-as-mosul-battle...

[6] Caritas-International, 2017.06.27. A Caritas jordániai tevékenységeibe enged némi bepillantást a következő leírás, amelynek soraiban a Vatican Radio által megbízott újságírók testközelből tapasztalhatták meg azt, hogy az észak-jordániai Zarqa városában milyen humanitárius tevékenységeket folytatnak a helyi Caritas munkatársai. Lásd: Caritas gives hope to Syrian/Iraqi refugees in Jordan. Vatican Radio, 2014.12.04. Online: http://en.radiovaticana.va/news/2014/12/04/caritas_gives_hope_to_syrian_...

[7] Caritas-International, 2017.06.27.

[8] Caritas-International, 2017.06.27.

[9] Prati, Déborah: Les ONG locales libanaises comme facteur de stabilité: théorie(s) et application à Ersal. Civil Society Knowledge Center, October 2016. Online: http://civilsociety-centre.org/content/les-ong-locales-libanaises-comme-...

[10] Szemléltetésként lásd: Lebanon: Army raids Arsal refugee camps, one killed. Al Jazeera, 2017.06.30. Online: http://www.aljazeera.com/news/2017/06/lebanon-soldiers-wounded-arsal-ref...

[11] Prati: Civil Society Knowledge Center, October 2016.; A városban évekre megrekedt menekültek veszélyekkel és nehézségekkel telitett körülményeiről és Szíriába való visszatérésük lehetőségeiről lásd a következő beszámolót: Endres, David: Lebanese residents and Syrian refugees relieved after militants driven from Arsal. The National, 2017.08.20. Online: https://www.thenational.ae/world/mena/lebanese-residents-and-syrian-refu...

[12] Hasselbarth, Sarah: Islamic Charities in the Syrian Context in Jordan and Lebanon. Beirut, Friedrich Ebert Stiftung, 2014. 26.

[13] Franck Bousquet, a Világbanknak a MENA (Közel-Kelet és Észak-Afrika) térségére fókuszáló ágazatának vezetője az alábbi analógiával érzékeltette Libanon óriási részvállalását a menekültek ellátásában: Libanon populációjának 2 év alatt 30%-a szíriai menekült lett, ez olyan, mintha az USA 2 év alatt Mexikó teljes populációját fogadná be. Libanonban világszinten a legnagyobb az 1 főre jutó menekültek létszáma.  Forrás: Barbière, Cécile: Le Liban et la Jordanie se sont endettés pour accueillir les réfugiés. EurActiv, 2016.07.01. Online: https://www.euractiv.fr/section/aide-au-developpement/interview/le-liban...

[14] A menekültkrízis Észak-Libanonból a keleti Bekaa-völgy irányába, délen Saida/Sidon környékére, majd végül a Libanon-hegység vonalán Bejrút agglomerációját (Greater Beirut) érintve gyűrűzött be az ország területeire, amely folyamat által kialakult humanitárius válság kezelésének célzatával jött létre a mintegy 100 alegységet magába foglaló Ittihad. Hasselbarth, 2014: 32.

[15] QRCS Relief Pacts for Syrian Refugees in Lebanon. Qatar Red Crescent, 2016.04.25. Online: http://www.qrcs.org.qa/English/MediaCenter/News/Pages/2542016.aspx

[16] Az öböl-menti adományok négy módon juthatnak el Jordániába. (1.) Bilaterális egyezmény keretei által. (2.) Multilaterális kapcsolatokon keresztül számos ENSZ-el kapcsolatos szervezetek (UNICEF, UNHCR, WFP, WHO) közvetítésével. (3.) Közvetlen anyagi támogatás az esetek túlnyomórészében valamelyik jordániai muszlim NGO-nak. (4.) Magándonorok által, ugyanakkor az eme alternatíva keretei között folyósított anyagi támogatások nyomon követése a legnehezebb, hiszen ha nem valamelyik királyi/uralkodói családtagtól származik az adott összeg, eléggé képlékeny, hogy mennyire lehet nyomon követni, mivel hivatalos iratok nem születnek ezekről a tranzakciókról ellentétben a megelőző három variánssal. Erről lásd: UNHCR Gulf Report: Gulf donor and NGOs assistance to Syrian refugees in Jordan. June 2014: 20.

[17] 2013-ban a szíriai krízis enyhítése célzatával folyósított mintegy 908.7 millió dollár összértékű öböl-menti adományok egy része a következők szerint oszlottak el: Kuwait 325, Szaúd-Arábia 213, az Egyesült Arab Emirátusok 85.7, míg Katar 66.2 millió dollárt adományozott. További 219.5 millió dollár adományt különféle öböl-menti NGO-k és más állami humanitárius szervek különítettek el azon országok számára, amelyek szíriai menekülteket fogadtak be. Az adatok forrása: UNHCR Gulf Report, June 2014: 7, 15-16.

[18] A 2013-as naptári évben az öböl-menti NGO-k által Jordániának nyújtott humanitárius támogatás összege 139.8 millió dollár volt, amelyet 80 lokális karitatív szervezet között osztottak szét. Forrás: UNHCR Gulf Report, June 2014: 7. Az öböl-menti országok kormányai pedig további 166.9 millió dollárt folyósítottak Jordániának ebben az évben. UNHCR Gulf Report, June 2014: 11. Az összeg megoszlása a következők szerint alakult: Kuwait 80.7, Egyesült Arab Emirátusok 47.8, Szaúd-Arábia 35.2 és Katar 3.2 millió dollárt adományozott. Forrás: UNHCR Gulf Report, June 2014: 17.

[19] Hasselbarth, 2014: 8.; Eme körülményekről való leírásért lásd: Megaloudi, Fragkiska: The forgotten pocket of Syria's refugee crisis. Al Jazeera, 2016.01.09. Online: http://www.aljazeera.com/news/2016/01/forgotten-pocket-syria-refugee-cri...

[20] Korábban szinte lehetetlen volt a szíriai menekülteknek, hogy legális körülmények közepette munkába álljanak. Ouverture en Jordanie de la première agence pour l’emploi des refugiés syriens dans le camp de Zaatari. Organisation internationale du Travail, 2017.08.21. Online: http://www.ilo.org/global/about-the-ilo/newsroom/news/WCMS_570890/lang--fr/index.htm

[21] Ababsa, Myriam: Islamic NGOs assistance to Syrian refugees in Jordan and Gulf donors support. Lajeh: Migrations et Conflits au Moyen-Orient, 2017.01.21. Online: https://lajeh.hypotheses.org/723; UNHCR Gulf Report, June 2014: 27.

[22] Ababsa: Lajeh: Migrations et Conflits au Moyen-Orient, 2017.01.21.

[23] UNHCR Gulf Report, June 2014: 25.

[24]. Rahman, Mushfiqur: Zakāt Calculation: Based on Fiqh-uz-Zakat by Yusuf al-Qaradawi. Leicester, The Islamic Foundation, 2003. A zakāt megfizetése során az egyén meglévő vagyona (materiális dimenzió) és a lelke (spirituális dimenzió) is megtisztul. A zakāt szellemisége az iszlám által körvonalazott gazdasági és banki rendszernek – pl. kamatmentes banki szolgáltatásoknak – is szerves részét képezi. Abdul-Rahman, Yahia: The Art of Islamic Banking and Finance: Tools and Techniques for Community-Based Banking. New Jersey, John Wiley & Sons. 2010, 34-38. Továbbá: Brahimi, Abdelhamid: Justice sociale et développement en économie islamique. Paris, La Pensée Universelle. 1993; Galloux, Michel: Finance islamique et pouvoir politique: le cas de l’Egypte moderne. Paris, Presses Universitaires de France. 1997.

[25] Hasselbarth, 2014:12.

[26] Hasselbarth, 2014: 12.; A ramthai körülményekkel kapcsolatban lásd: Megaloudi: Al Jazeera, 2016.01.09. Ugyanakkor, ha lassan is, de némi előrelépés látszik kibontakozni Ramtha területén is, mivel több nemzetközi szervezet együttműködésével a térség fejlesztését célzó beruházások kezdődtek el ez év derekán, amelyek a helyi lakosok és a menekültek számára igyekeznek munkalehetőségeket teremteni. Erről lásd: Aid actors consult with Ramtha municipality over refugee response. The Jordanian Times, 2017.08.22. Online: http://jordantimes.com/news/local/aid-actors-consult-ramtha-municipality...

[27] Hasselbarth, 2014: 13.

[28] Ababsa: Lajeh: Migrations et Conflits au Moyen-Orient, 2017.01.21.

[29] Hasselbarth, 2014: 42-44.