Új bizonyítékok a torinói lepelről

A hagyomány szerint Jézus testét kereszthalála után Arimatheai József lepelbe csomagolva helyezte el egy sírboltban. Ma Olaszországban a torinói Keresztelő Szent János székesegyházban őriznek egy 436 centiméter hosszú és 110 centiméter széles leplet, amely egy emberi test anatómiai szempontból pontos negatív képét jeleníti meg. A torinói leplen a 120 korbácsütés ejthette seb és számos, a szentírásból ismert elem azonosítható.  A lenyomat keletkezésére nincs tudományos magyarázat, nem ismert olyan XXI. századi technológia, amellyel hasonló fizikai tulajdonságú kép reprodukálható lenne. A relikvia középkori története kalandos: különböző európai dinasztiák tulajdona volt, majd 1453-ban az olasz királyi ház birtokába került, amikor megvásárolták egy volt keresztes lovag unokájától. Tulajdonjoga 1946-ban, a királyság megszűntével, a Szentszékre szállt.

A torinói lepel a Keresztelő Szent János katedrálisban. Eredetije legutóbb 2015-ben, legközelebb a tervek szerint 2025-ben lesz kiállítva. (A kép forrása itt)

A keresztények által Krisztus szenvedésének becses emlékeként számon tartott darabot több alkalommal vizsgálták már a modern tudomány eszközeivel. 1978-as átfogó elemzése során például 31 tudós kísérelt meg magyarázatot találni a rajta lévő kép eredetét illetően, de csupán annyit tudtak megállapítani, hogy az nem festés, nyomdai eljárás, vagy hő hatására keletkezett. Az elszíneződés ismeretlen folyamat eredője. A közelmúltban, ki tudja hányadik alkalommal, újabb kutatás indult, eredményeit a közelmúltban publikálták. A vizsgálatot az elekronmikroszkópia terén elért új lehetőségek tették indokolttá. Az anyagon található részecskék elemzése ezúttal már az 1-100 nanométeres tartományban zajlott. (A nanométer a méter milliárdodrésze (1 × 10−9 m).)

Ferenc pápa a torinói lepelnél 2015-ben (A kép forrása itt

A lepel hitelessége körül régóta folyik a tudományos vita. A hitelességében kétkedők kiindulásként arra hivatkoznak, hogy létezéséről a legkorábbi rendelkezésre álló írásos forrás Krisztus koránál jóval későbbre datálható. 1988-ban kormeghatározása céljából a katolikus egyház hozzájárulását adta a radiokarbon vizsgálathoz, amelyet három különböző független laboratóriumban végeztek el. Ezek szerint keletkezése 1200 és 1300 közé – tehát jóval Jézus kora utánra – tehető. Tény viszont az is, hogy az ilyen elemzések kormeghatározási bizonytalanok, a lepelből történt mintavétel helyességét többen vitatják, és egyéb sok más bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy a relikvia kora jóval magasabb, mint amit a radiokarbon vizsgálatok kimutattak. Nem beszélve arról, hogy más vizsgálati módszerekkel jóval korábbi keletkezési időpontok is születtek eredményként. 2013-ban jelent meg például a „Lepel titka” című könyv, amely a padovai egyetemen végzett mechanikai és kémiai tesztek alapján a kormeghatározást Kr.e 700 és Kr.u. 800 közé teszi. Az alkalmazott három különböző megközelítési mód (Raman spektroszkópia, többparaméteres mechanikai vizsgálat, FTIR spektroszkópia) eredményeinek intervallumába beleesik az a dátum, amikor Jézust megfeszítették. Mindez a hitelesség mellett szól, csakúgy mint a korábban lezajlott pollenvizsgálati eredmények is. A leplen olyan növények pollenjeit találták, amelyek csak a Jeruzsálem-Hebron régióban fordulnak elő. Az egyik ezek közül a Gundelia tournefontii, amelyből a hipotézisek szerint Jézus töviskoszorúját fonták. Jeruzsálemi eredetre utalnak továbbá a szöveten talált kosznyomok is. Az ottani mészkőbe vájt sziklasírok anyaga azonosságot mutatott a műtárgyon talált maradványokkal. Az eredet ezek alapján a Közel-Keleti térséghez köthető. A mostani hír előtt legutóbb 2016-ban hallhattunk a torinói lepelről. Tavaly publikálták azt az összehasonlító kutatási eredményt, mely szerint a torinói lepel és egy Oviedóban őrzött másik relikvia, egy orcatakaró (sudarium) ugyanannak az embernek a holttestét takarta. A két műtárgyat az igazságügyi orvostan és a geometria módszereivel vizsgálva 20 egybeesést találtak, messze meghaladva azt a számot (8-12), amit ma az igazságügyben szükséges bizonyítéknak tekintenek.

Sudarium, Oviedó (A kép forrása itt)

A katolikus egyház hivatalosan nem foglalt állást az immár lassan évszázados tudományos vitában, de II. János Pál pápa már 1989-ben ereklyeként beszélt róla, 2010-ben Benedek pápa a leplet „krisztus szenvedése és feltámadása ikonjának” nevezte, 2015-ben pedig – amikor a lepel eredetije utoljára volt megtekinthető – Ferenc pápa is imádkozott előtte.

A Torinói lepel eredetivel mindenben megegyező másolata a lajosmizsei templomban. (A kép forrása a templom honlapja). Hiteles másolat látható továbbá Győrben a Szent Kamillus plébánia templomban is.   

A hitelesség körül született pro és kontra hipotézisek sorában sokáig tartotta magát az a mára már megdőlt teória is, mely szerint a leplen található arcképet Leonardo készíthette „camera obscura” segítségével. Tudományos megerősítést nyert, hogy a keresztények által évszázadok óta tiszteletben tartott Torinói lepel nem lehet sem középkori festett hamisítvány, sem kezdetleges fénykép ugyanis emberi vért mutattak ki a szövetén, mi több, magát a vércsoportot is sikerült meghatározni. A most publikált kutatás tovább haladva a vérvizsgálatok vonalán ehhez annyit tett hozzá, hogy beazonosította a vérben bizonyos esetekben előforduló kreatinin és ferritin nevű anyagokat. A tudósok korábbi empirikus kutatások eredményeire támaszkodva kijelentették, hogy ezek az anyagok nem jellemzőek az egészséges ember vérére, de keletkezhetnek a szervezetben traumák, kínzások hatására. Következésképp a leplen található nanorészecskék annak az erőszakos halálára utalnak, aki a halotti lepelbe volt csomagolva.

KMR

Források:

New research: Shroud of Turin bears blood of a torture victim

CRUX 
Új vizsgálatok igazolják a torinói lepel eredetét 
Újabb ötéves vizsgálat eredménye: nem lehet hamisítvány a torinói lepel. 
Torinói lepel pro és kontra 
Mégis hiteles lehet a torinói lepel 
Leonardo hamisíthatta a Torinói leplet