A 2004-es cunami a Dél-Ázsiai régióban körülbelül negyed millió ember halálát okozta, mert a hatóságok nem jelezték előre a katasztrófát. Ugyanakkor viszonylag ismert tény, hogy rengeteg állat a veszélyt előre megérezte és magasabban fekvő területekre menekült. A bbc.com-on megjelent cikk azt vizsgálja, hogy az állatok valóban előre megérzik-e a természeti katasztrófákat és ha igen, akkor lehetne-e őket használni a természeti katasztrófák előrejelzésében.
2004-ben míg az emberek többsége a parton figyelte, ahogy egy hatalmas hullám tartott feléjük, az állatok teljesen máshogy viselkedtek. Szemtanúk beszámolói szerint az elefántok magasabban fekvő területek felé rohantak, a tengerparton egy bivalycsorda legelészett, de néhány perccel a katasztrófa előtt előbb a füleiket hegyezték, majd őrült tempóban a magasabb dombok felé vették az irányt.
Viszonylag nagy visszhangot kapott annak a teknősnek is az esete, aki a pár hónapja bekövetkezett tongai tenger alatti vulkánkitörést jelezte előre. Az állatot Ausztráliában engedtek szabadon, de nyomon követték mozgását. Hetekig úszott egyenesen a nyílt tengerben Tonga irányába, de néhány nappal a tongai vulkánkitörés előtt 180 fokos fordulót tett és az ellenkező irányba kezdett el úszni.
Hasonló beszámolókat olvashatunk már a régebbi korokból is, amik szintén azt támasztják alá, hogy az állatok megváltoztatják a viselkedésüket a természeti katasztrófák előtt. Thukükidész, görög történetíró jegyezte fel, hogy Kr.e 373-ban a görög Helice városából kutyák, patkányok és menyétek tömegesen menekültek el. Pár nappal később a várost egy földrengés porig rombolta.
Az egyik legnagyobb tanulmányt, ami ezt a jelenséget vizsgálta, Olaszországban végezték. Egy földrengések által gyakran sújtott régióban a kutatók arra volt kíváncsiak, hogy az állatok valóban előre megérzik-e a földrengéseket. Az állatokra (tehenekre, bárányokra, kutyákra) mozgáskövető chipeket helyeztek el, így folyamatosan tudták követni az aktivitásukat. A fél éven át tartó vizsgálatok megerősítették a feltételezést, hogy az állatok viselkedése megváltozik a földrengések előtt. Ezeket a változásokat átlagosan 20 órával a rengések előtt már érzékelni lehetett, és 8 alkalomból 7-szer, ezek alapján, előre is tudták jelezni a veszélyt. Az állatok minél közelebb voltak az epicentrumhoz, annál korábban változott meg a viselkedésük.
Arra is van példa, hogy a hatóságok, hallgatva az állatok furcsa viselkedésére, hatalmas katasztrófát tudtak megelőzni. 1975-ben Kínában, a Haicheng város környékén dolgozó parasztok arra lettek figyelmesek, hogy a földeken kígyók százai jönnek elő a lyukaikból, ahol télire hibernálódtak, majd a januári fagynak köszönhetően meg is fagytak. Azonban nem csak a kígyók viselkedtek szokatlanul. A tyúkok hetek óta nem tojtak, és a fúrt kutakban a vízszint is megemelkedett. A hatóságok a sok szokatlan jel hatására úgy döntöttek, hogy evakuálják a nagyvárost. A lépést pont időben tették meg, így a földrengésnek, ami hatalmas károkat okozott a városban, viszonylag kevés áldozata volt.
Hogy mi lehet a tudományos oka az állatok megváltozott viselkedésének, még nem teljesen tisztázott, de több elmélet is létezik. Egyik teória szerint az állatok kiszagolják a fenyegető veszélyt.
Indiában egy földrengés epicentrumának 100 kilométeres körzetében megemelkedett mennyiségű szén-monoxidot mértek, ami lehetséges, hogy a földrengést megelőzően a sziklák nyomása által tört elő. Szintén bizonyított, hogy a földrengést megelőző hetekben, a mélyben zajló egyre fokozódó nyomásnak köszönhetően „pozitív töltésű lyukak” jönnek létre. Ezek gyorsan mozognak a negatív töltésű földfelszín irányába, sőt ki is jutnak a felszínre, ahol a levegővel kölcsönhatásba lépve ionizálják azt.
Egy másik teória szerint az állatok sokkal jobban érzékelik a mágneses és elektromos mezőkben a változásokat, mert testükben viszonylag magas a vastartalom.
Bár perdöntő bizonyítékaink nincsenek, és sok tudós erősen szkeptikus az „állati” előrejelzéssel kapcsolatban, jól tennénk, ha a természet hangjaira jobban figyelnénk és a tudományos módszerek mellett ezekre is hallgatnánk a természeti katasztrófák előrejelzésekor.
Az eredeti cikk itt olvasható.
A szemlét készítette: Papp Gergely
