Gustav Theodor Fechner munkássága úttörő volt abban, hogy felvetette a növények tudatosságának lehetőségét, amit ma növényi érzékenységként ismerünk. Egykor orvosként kezdte pályafutását, de a természet iránti vonzalma végül a fizikai tudományok felé terelte. Fechner a 19. században „Nanna oder über das Seelenleben der Pflanzen” (Nanna, vagy a növények lelkivilágáról) című művében azt állította, hogy a növények képesek érzelmeket és érzékeléseket tapasztalni, hasonlóan az emberhez.
A növények tudatosságának gondolata azonban akkoriban és később is ellentmondásokat váltott ki. A 19. századi tudományos forradalom idején a pszichológia és az empirikus tudományok erősödése miatt sokan elvetették a filozófiai megközelítéseket. Fechner azonban hisz abban, hogy a tudományos megfigyelés és a metafizikai spekuláció együttesen képes mélyebb megértést nyújtani a természetről.
A 21. század kutatói, különösen a növényneurológia területén dolgozó tudósok, újra felfedezik és támogatják Fechner nézeteit. Ennek ellenére a növények tudatosságának kérdése továbbra is megosztja a tudományos közösséget.
Fechner munkássága ma is releváns, hiszen ösztönöz bennünket, hogy új szemmel nézzünk a természetre, felismerve, hogy a növények sokkal összetettebb lények, mint azt korábban gondoltuk.

