A közösségi média negatív hatásairól gyakran hallani: szorongás, depresszió és az FOMO (fear of missing out = a kimaradástól való félelem) érzése mind kapcsolódnak hozzá. A Meta saját kutatásai is alátámasztják ezt. Ugyanakkor nehéz elképzelni a modern életet nélküle, hiszen a fiatalok 80%-a naponta használja, átlagosan három órát töltve az online térben. Bár a közösségi média képes kapcsolatokat teremteni, különösen marginalizált csoportok számára, a kérdés az: hogyan használhatjuk úgy, hogy az javítsa a jóllétünket?
Egy új kutatás, amelyet a Promoting Equitable, Affirming Relationships Lab végzett a Brit Columbiai Egyetemen, azt sugallja, hogy nemcsak lehetséges, de hasznos is lehet, ha tudatosan használjuk a közösségi médiát. A kutatás megmutatta, hogy ez az eszköz nemcsak stresszforrás, hanem a mentális egészség támogatójává is válhat.
A kutatásban 393 kanadai fiatal vett részt, akik valamilyen mentális egészségi problémával küzdöttek, és aggódtak a közösségi média hatásai miatt. A résztvevők három csoportba kerültek:
Az első csoport folytatta a szokásos online tevékenységeit.
A második csoport teljesen szüneteltette a közösségi média használatát.
A harmadik csoport egy oktatóprogramban vett részt, amely a tudatos, pozitív közösségi médiahasználatot tanította.
Az oktatóprogram arra fókuszált, hogyan kerülhetők el a negatív hatások, például az irigységet kiváltó tartalmak vagy az önértékelést romboló összehasonlítások. A résztvevők megtanulták, hogy inkább minőségi kapcsolatokat ápoljanak online: kövessék azok fiókjait, amelyek boldogságot hoznak számukra, és kerüljék a negatív hatású tartalmakat. Ezen kívül aktívabb interakciókat ösztönöztek, például kommentelést vagy üzenetküldést, ami mélyebb kapcsolatokhoz vezethet.
Az eredmények szerint mind az absztinencia, mind az oktatóprogram résztvevői javulást tapasztaltak mentális egészségükben. Azok, akik szünetet tartottak, kevesebb depressziót és szorongást éreztek. Az oktatóprogramot elvégzők pedig kevésbé voltak magányosak, és csökkent náluk az FOMO érzése.
Érdekes módon az oktatóprogram résztvevői ugyan nem csökkentették annyira a képernyőidőt, mint a szünetet tartók, mégis egészségesebb szokásokat alakítottak ki. Kevesebb időt töltöttek olyan tevékenységekkel, amelyek rossz érzéseket váltottak ki, és többet foglalkoztak olyan tartalmakkal, amelyek örömöt szereztek nekik. Mindkét csoport kevesebb önmagukat másokhoz hasonlító viselkedést mutatott, ami fontos lépés a közösségi média negatív hatásainak csökkentésében.
A kutatás rávilágít, hogy nem feltétlenül kell teljesen felhagynunk a közösségi média használatával. Ehelyett tanulhatunk meg tudatosan és szándékosan használni azt: kerüljük az önértékelést romboló tartalmakat, és helyezzük előtérbe az igazi, támogató kapcsolatokat. Ez nemcsak fenntarthatóbb, de hatékonyabb módja lehet a stressz csökkentésének, mint a teljes absztinencia.
A közösségi média szerves része a modern életnek, ezért kulcsfontosságú, hogy megtaláljuk a módját, hogyan tehetjük egészségesebbé és támogatóbbá az online jelenlétünket. Az ilyen tudatos megközelítés nemcsak mentális jóllétünket javíthatja, de segíthet abban is, hogy valódi kapcsolatokat építsünk ki a digitális világban.

