A népi bölcsességbe sokféle egészséggel kapcsolatos hit és gyakorlat tartozik, amelyek nem feltétlenül rendelkeznek tudományos alappal. Ezek az elképzelések sokaknak vonzóak lehetnek és generációkon keresztül terjednek szóbeszéddel. A népi bölcsesség sokszor szembemegy a tudományos ismeretekkel, és bár ez nem feltétlenül jelenti, hogy valaki ellenzi a tudományos alapokon fekvő praktikákat, mégis veszélyeztetheti az egészséget.
Például sokan hisznek abban, hogy nem szabad enni úszás előtt, mert az veszélyes, de ennek nincs tudományos alapja. Egyes népi bölcsességek, mint például hogy „éheztessük ki a lázat”, nem olyan károsak, mint hogy bizonyos ételek növelik az immunitást, hiszen ezek a tévhitek elterelhetik az emberek figyelmét a tudományosan igazolt oltásokról.
A közösségi média is fontos szerepet játszik, mivel gyorsan terjeszti ezeket az információkat. 2020-ban például az Egyesült Királyságban a gőzinhalálás miatti égési sérülések száma harmincszorosára nőtt, mert az emberek azt hitték, hogy a gőz belégzése megelőzi vagy kezeli a légúti tüneteket, annak ellenére, hogy ez a gyakorlat valójában veszélyes.
Előfordulnak olyan népi bölcsességek, mint a „minden nap egy alma az orvost a háztól távol tartja”, amelyek valószínűsíthető biológiai alapokon nyugszanak, de ez nem jelenti azt, hogy tudományosan bizonyítottak lennének. Mivel a népi bölcsesség valószínűleg még sokáig lesz széles körben elterjedt, fontos megérteni, miért hisznek benne az emberek, és milyen hatással van ez a tudományos meggyőződéseikre.

