Pedagógus portré: Filep Otília

Jövőidő

A Barankovics István Alapítvány Tanári Kerekasztalának tagjait bemutató pedagógus portré sorozatunkban ezúttal Filep Otíliát, a Megyaszói Körzeti Általános Iskola igazgató helyettesét, fizika tanárát mutatjuk be, aki már több alkalommal vett részt és nyert díjat „Így tanítom” tanári módszertani pályázatainkon, s szinte állandó szerzőként köszönthetjük módszertani köteteinkben. Otíliát olyan pedagógusként ismertük meg, aki évről-évre nyertes pályázatok során keresztül szerez hírnevet magának és munkahelyének, s ami ennél fontosabb: a fizika, a kémia és a tanulás szeretete felé tereli a hátrányos, sokszor halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket.  

Az interjút Filep Otíliával Kiss Mária Rita készítette.

KMR: Már régóta érdeklődéssel figyelem azt az aktivitást, amit különböző pályázatok kapcsán kifejtesz. És mindegyiken elismerést szerzel magadnak és az iskolának. A megyaszói általános iskola már nemcsak országos, hanem nemzetközi hírnévre is szert tett. Kérek, mesélj nekünk ezekről a pályázatokról és arról, mi motivál egy pedagógust, hogy ennyi pályázatban szerepeljen! 

FO: Főleg az utóbbi öt évben számos országos és európai pályázatban, versenyen vettünk részt diákjaimmal. Többek között megemlíteném a GoLab projektet, melyben pilot iskola voltunk a projekt három fázisában. A GoLab projekt keretén belül lehetőség nyílik távoli laboratóriumok és online modellek széleskörű használatára a természettudomány oktatásában. A technikai keretrendszer lehetőséget biztosít személyre szabott tudományos kísérletek elvégzésére. Ugyanakkor megosztja a jó gyakorlatokat és egy web-alapú pedagógiai közösség lehetőségét kínálja a tanároknak és diákjaiknak. A Space Awareness projekt keretében bemutatott órai munkánk elnyerte az európai űrkutatási szervezet (ESA) oktatási részlegének az elismerését. Ez a projekt az Űr tudatosságra nevelés jegyében zajlott az ESA közreműködésével. A múlt évben csatlakoztunk az Europeana által hirdetett projekthez: Teaching with Europeana. Az Europeana Gyűjteménye összesen több mint 50 millió digitalizált műhöz (könyv, zenemű, műalkotás stb.) biztosít hozzáférést. Az általunk megvalósított tevékenységeken a mindennapok fizikáját próbáltuk megtalálni a művészetben (festmény, grafika, fotó). A tanulók nagyon lelkesek voltak. A csoportok próbálták egymást túllicitálni. A magyarországi kezdeményezéseken elért eredményeink közül megemlíteném a Digitális témahét tevékenységeit, a kódolás hetét, a Fenntarthatósági témahetet, a Kutatók Éjszakáján a Tudás Expón való részvételt; a MABISZ által meghirdetett pályázatot, ahol a bemutatott órai tevékenységeink elnyerték az országos első helyezést.

Mindezen tevékenységek fontos célja, a tanulók érdeklődésének a felkeltése, motiválása. Mindezek mellett a kihívás és a megvalósítás utáni sikerélmény; és persze a folyamatos szakmai megújulás, tapasztalatcsere. Ugyanis a projektekben résztvevő pedagógusoknak műhelymunkákat szerveznek Európa különböző országaiban. Itt alkalom nyílik a tapasztalatok megosztására, újabb projektekhez való csatlakozásra.

KMR: Ehhez a kitartó munkához csak gratulálni tudunk!  Azt szeretnénk, ha szélesebb körben is megismernénk pedagógusi szerepfelfogásod. Milyen a tanítványaidhoz fűződő viszonyod, milyen célokkal mégy be az osztályterembe?

A tanítványaimhoz fűződő viszonyomat a megértés és a jó hangulat jellemezi. Soha nem tudok rájuk nyomást gyakorolni vagy haragudni. Ha mégis szükséges újra kezdeni, mindig tiszta lappal kezdhetnek; lehetőséget adok egy újabb feladattal, egy megértő megszólítással. A tanított osztályokban különböző képességű, különböző családi háttérrel rendelkező gyerekek vannak. Lényegesnek tartom képességeik szerint követelni, szervezni a tanórák tevékenységeit. Véleményem szerint általános iskolában még nem kis tudósokat kell „faragni” a gyerekekből, hanem a tantárgyakat kell megszerettetni, megőrizni az érdeklődést, a kíváncsiságot, ami övezi a természettudományokat hetedik osztály elején. Célom a diákok által tapasztaltak, előzetes ismereteik feltárása és „természettudományos” közegbe való elhelyezése. Úgy gondolom, ha a tanult fogalmakat, folyamatokat el tudják helyezni közvetlen környezetükben, sokkal jobban megértik és megjegyzik ezeket.

Az elmúlt évek sikeres tevékenységei bizonyítják, hogy a hátrányos helytetű régiók iskoláiban is számos lehetőség adódik a tanulók motiválására, fejlesztésére, a pedagógusok érvényesülésére.

KMR: Tanári Kerekasztalunknak azon tagjai közé tartozol, akik óráikon már régóta és előszeretettel használnak digitális eszközöket. Mi motivál erre, milyen tapasztalataid vannak?

Mindent megteszek, hogy a diákjaim megszeressék a természettudományokat. A módszereim között szerepelnek a felfedező tanulás, a játékos módszerek, a fizikát leginkább jellemző kísérletezés, a digitális eszközök és az IKT (információs és kommunikációs technológiai) eszközök használata. Nagyon sok hasznos alkalmazással ismertettem meg a diákokat, melyeket rendszeresen használunk fizika órán. A tanulók nagyon szeretik, amikor a különböző tanult témákhoz kapcsolódó szórejtvényt, puzzlét vagy feladatsort készítünk, képeket gyűjtünk egy adott témakörhöz kapcsolódva és plakátot, rövid videókat készíthetnek.

Szeretném a diákjaimat időszerű, hasznos információkkal ellátni, megtanítani őket tanulni. Ebben a feladatban a hagyományos módszerek mellett, elengedhetetlen a digitális eszközök alkalmazása. Tapasztalataim szerint, a változatos eszközök és információ források használata motiváló hatással van a tanulói tevékenységre és ez által a tanulási célokat is könnyebben elérhetjük.

KMR: Reál szakos tanárként csatlakoztál hozzánk, akik a fiatalok társadalmi szerepekre való felkészítésének programját képviseljük. Hogyan lehet ezt a témát integrálni a te tantárgyaidba?

Úgy gondolom, hogy reálszakos tanárként is szerepet kell vállalni ebben a fontos feladatban. A témát számtalan módon lehet integrálni a fizika, kémia, informatika tantárgyakba. Többek között- az alkalmazott módszertan, például a kooperatív és az önálló tevékenységeken alapuló tanulási módszerek; a 21. század képességeinek a fejlesztése; ami a tematikát illeti akár a tudósok életrajza- a kitartó tanulás és munka eredményessége, a felfedezésekhez kapcsolódó szellemi tulajdonvédelem, a fenntartható fejlődés, napjaink környezetvédelmi kérdései, a technika vívmányainak megfelelő módon és célra való használata.

KMR: Honnan származik az módszertani tudás, amit minden kétséget kizáróan bizonyítottál a pályázatodban? Milyen irányokban képezed tovább magad? Mi az, amiben fejlődni szeretnél?

Nagyon sok továbbképzésen és szakmai rendezvényen vettem részt, legtöbb módszertani képzés volt. Mindig szerettem innovatív módszertani megoldásokat keresni és kipróbálni a különböző témakörök tanításában. Ezek a gyerekeket is motiválják, és ezáltal élményalapú tanulásban vehetnek részt. Örülök, hogy számos iskolai és iskolán kívüli tevékenység által új élményekkel gazdagíthattam tanulóimat.

Nyitott vagyok a módszertani fejlesztéseket megcélzó lehetőségekre. A számtalan képzésen elsajátított módszertani tudással és új ötletekkel próbálok megoldásokat keresni az új helyzetekre, elvárásokra, innovatív oktatási tevékenységeket tervezni és megvalósítani. Minden tanulási környezet, minden osztály, sőt minden tanuló más. Ezért, a különböző oktatási helyzetekben fontos, hogy eltudjam tudni dönteni milyen módszertani megoldásokat használok az éppen adódó helyzet megoldására. Az Ericsson Magyarország „Egy álom megvalósul” pályázaton elnyert támogatásnak köszönhetően, idéntől egy úgynevezett „FizInfo TanTeret” hozunk létre iskolánkban, olyan elemekkel felszerelve, melyek megismerésével, diákjaink felkészülhetnek a jövő eszközeinek a használatára, a jövő – ma nem létező – munkahelyek követelményeire, megalapozhatják a jövőbeli karrierjüket. A tervezett tevékenységekben szeretnénk egymásba ágyazni a fizika, informatika, környezetismeret, angol nyelv tantárgyakhoz kapcsolódó ismereteket. A programozás és a robotika terén szeretnék fejlődni.

KMR: Szerinted mi az iskola ismeretátadáson túlmutató feladata a XXI. század elején?  Milyen – a diákok nevelési szükségleteiből származó – kihívásokra kell különösen odafigyelnünk?

Az iskolában az ismeretátadás mellett jelen kell lennie az éppen adódó, bármelyik tantárgyhoz kapcsolódó, példák érzelmi hatásának is. Szerintem, az iskola egyik fontos szerepe az életre nevelés, a kitartás és a problémamegoldó képesség fejlesztése; a közösségépítés, a közösséget összetartó alapelvek átadása, a másság elfogadása és tisztelete.

Fontos minél több diák motiváltságának, érdeklődésének a felkeltése és fenntartása a tanulás iránt.

Véleményem szerint az iskolának egyre inkább ellensúlyozni kell a mindennapokban tapasztalható értékzavarokat: szélsőség, türelmetlenség, tiszteletlenség és még sorolhatnám. Fontos feladatunk a szociális kompetenciák fejlesztése, támogatnunk kell diákjainkat a társadalmi kérdésekben való és társadalmi szerepek közötti eligazodásban.

2020. március 5.