Semjén Zsolt “A józan ész ellenforradalma” című könyve kereszténydemokrata értékek talaján állva szemléli a világ eseményeit és nyújt útbaigazítást az olvasók számára. Nem csupán az aktuálpolitikai események szerteágazó elemzését kínálja, hanem mélyebb, történelmi és filozófiai kontextusba helyezi a kortárs magyar és európai társadalmi tényeket, miközben rámutat az európai kultúra mélyrétegeire, valamint a keresztény értékek modern társadalomban játszott szerepére.

A kötet interjúk, média megjelenések, konferenciákon elmondott beszédek, parlamenti felszólalások gyűjteménye, amelyből kibontakozik Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes politikusi habitusa. A könyv 22 válogatott megszólalást tartalmaz a politikus elmúlt szűk 4 évének közéleti szerepléseiből. Az első 2021 októberében jelent meg, míg a kötet utolsó beszéde 2024 májusában hangzott el. Megnyilvánulásai különböző bel-és külpolitikai események apropójához kapcsolódnak, de összeköti őket, hogy mindegyik kereszténydemokrata értelmezési keretet kínál közelmúltunk eseményeihez. A katolikus egyház társadalmi tanításának talaján állva reflektorfénybe állítja a magyarországi kereszténydemokrácia releváns témáit. A megszólalások ötvözik a filozófiai, politikai és spirituális szemléletet, megvilágítva azokat a fundamentális kérdéseket, amelyek nemcsak Magyarországon, hanem globális szinten is jelentőséggel bírnak. Ahogy a Kereszténydemokrata beszélgetésekben olvashatjuk: „stílusa Szent Tamás és Rejtő Jenő keverék”, amelyet „ingerküszöböt átütő nyelvi megfogalmazás” jellemez.
“A józan ész ellenforradalma” címadó fejezete Valdimir Palko egyik könyvének bemutatóján, a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2021-ben elmondott beszéd. A kereszténység üldözése és a „téboly forradalmát” szimbolizáló „LMBTQ mozgalom abszurditásainak” kontrasztjára épül. Bemutatja, hogy a józan ész és hagyományos értékek hogyan szolgálhatnak védőbástyaként a modern kor szélsőségeivel szemben, amelyek ma már alapjaiban fenyegetik a társadalmi rendet és a kulturális integritást. Hasonló témát feszeget a “A pápáról és a prideról” fejezet, ahol az eucharisztikus kongresszuson történt pápalátogatás kapcsán fejti ki véleményét az egyre agresszívabb woke ideológia elleni védekezés stratégiájáról. A politikus úgy véli egyes emberek politikai aktivistákká válva „a saját, deviáns élethelyzetükből csinálnak politikai ideológiát.” A Mandinernek 2021-ben adott interjújában kifejti: „Keresztény vagyok és történetesen politikus is. Jogom és kötelességem értékrendemet lelkiismeretem és legjobb tudásom szerint megjeleníteni a politikában. (…) Az állam nem azért támogatja a házasságot, hogy az állampolgárok szexuális önmegvalósítását finanszírozza, hanem mert a gyermek családban születik, nevelkedik, biztosítva ezzel a társadalom és a nemzet fennmaradását.”
A radikális zöld mainstream ideológiával szembeni keresztény álláspontot mutatja be a Teremtésvédelmi Konferencián elmondott beszéd, és a „Vadászat választott engem” címet viselő fejezet. „Két tévedés van, két bűn a kerttel – pontosabban a kert Alkotójával – szemben: az egyik a gátlástalan ipari lobby profitéhsége, akik ipari parkká és nyersanyag-kitermeléssé tennék a világot; a másik pedig az, ha nem törődnek vele és sorsára hagyják.” Mint Semjén Zsolt kifejti, a zöld ideológia a természet rendjére hivatkozik, míg a gender ideológiája teljes mértékben negligálja azt. A kereszténydemokraták ezzel szemben a teremtés rendjét védik az ember és a társadalom vonatkozásában is.
A belpolitika aktuális kérdései kerülnek elő a KDNP elnökének a 2022-es parlamenti választások után a Demokrata számára adott interjújában. „Isten a történelem ura, a sok imádság meghallgattatott, a konzervatív oldal nyert ismét a választásokon.” –jelentette ki Semjén Zsolt, majd az interjút készítő Szalma György kérdésére kifejtette a baloldal kudarcának tényezőit. A beszélgetésben számos fontos témát érintett, többek között az Európai Néppárthoz való viszonyt, a FIDESZ-KDNP szövetség alapjául szolgáló felismeréseket, az orosz-ukrán háborút és a migráció kormányzati megítélését. A pápa és a magyar kormány migrációval kapcsolatos álláspontjának különbségeiről szólva elmondta: „A pápa a világegyházat képviseli, és így az egyetemes emberiség szempontját nézi. Mi pedig Magyarország, a magyar nemzet érdekeit és csak utána lehetnek más szempontok. Jogunkban áll megvédeni például az identitásunkat, sőt, nemzeti identitásunk megvédése kötelességünk. más nézőpontból mérlegeljük a migráció kérdését. (…) Hit és erkölcs kérdésében a római pápa álláspontja a katolikusok számára normatív. Bizonyos világi kérdéseket illetően pedig tisztelettel meghallgatjuk a véleményét. (…) Mi ezzel összhangban azt valljuk: karitáció a migránsok felé, de önvédelem a migrációval szemben.(…) Egy szuverén országnak joga van dönteni abban, hogy beenged valakit a területére, vagy sem.”
Nem maradhattak ki a gyűjteményből a Szentatya 2023. évi magyarországi látogatásához kapcsolódó gondolatok sem. Az “Isten hozta a Szentatyát!”, és a “Történelmi, sőt üdvtörténeti látogatás” címet viselő beszédek az esemény összenemzeti jelentőségét méltatják, majd Semjén Zsolt köszönetet mond a politikai paletta minden oldalának, hogy méltó módon tudta az ország fogadni a pápát.
A kötetben helyet kaptak az ukrajnai eseményeket értékelő fejezetek is. A kormánynak a béke és stabilitás megőrzésére törekvő álláspontját a miniszterelnök-helyettes több alkalommal kifejtette a nyilvánosság előtt, így például Kazincbarcikán elmondott beszédében, valamint a Hír TV-nek 2023 szeptemberében adott interjújában is. Egyrészt a keresztény értékrendből, másrészt a kárpátaljai magyar kisebbség jogfosztásából vezette le, amiért Magyarország nem küld fegyvereket a konfliktus zónába, nem támogatja Ukrajna NATO felvételét, de ugyanakkor miért adott otthont a háború elől menekülőknek, akár a hadifoglyoknak is. A geopolitikai feszültségek korában a megfontolt magatartás mellett érvelve, a szélsőséges cselekedetekből eredő veszélyekre utalva kijelentette: “Ha Miskolcról kilőnének egy rakétát, lehet, hogy fél óra múlva nem lenne Miskolc.”
A nemzetpolitikai megközelítés az egész kötet szemléletmódját meghatározza. A határon túli magyarsággal való kapcsolatok erősítésével foglalkozik a „nemzeti virtuális tér” megteremtése mellett érvelő “Digitális állampolgárság” címet viselő fejezetben is. „Mi ezt valljuk” címmel a VERITAS Történetkutató Intézetben elmondott beszédében Antall Józsefet méltatva kiemelte, hogy a magyar demokrácia fundamentumait „karizmájának és államférfiúi nagyságának köszönhetően” ő rakta le, ő volt az, aki először merte kimondani, hogy „lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke” akar lenni és ezzel elindította a nemzet mára kiteljesedett közjogi egyesítését.
A történelmi pártként számon tartott Kereszténydemokrata Néppárt elnökeként Semjén Zsolt feladatának tekinti az irányzat elődei előtti tiszteletadást. Jelen kötetben több ilyen emlékbeszédet olvashatunk. Semjén Zsolt parlamenti napirend előtti felszólalásaiban méltatta többek között halálának huszadik évfordulóján Varga Lászlót, emigrációba kényszerülésének 50. évfordulóján Barankovics Istvánt, szentté avatásának 10. évfordulóján, a kelet-európai rendszerváltások pápájaként tisztelt II. János Pált.
Semjén Zsolt kötete látlelet és terápia is egyben. Reakció, kereszténydemokrata immunválasz a természet rendjét veszélyeztető XXI. századi trendekre. Különlegessége abban rejlik, hogy a szerző nem pusztán beszél a kereszténydemokrata értékek fontosságáról, hanem meg is mutatja, hogyan lehet a gyakorlatban védelmezni őket. Stílusa egyensúlyt teremt a szakmai alaposság és az olvasmányos, közérthető nyelvezet között, így a mű nem csak a politikai elemzők és szakértők, hanem a szélesebb olvasóközönség számára is befogadható.
Érdekfeszítő olvasmány lehet mindazok számára, akik szeretnék megérteni, milyen erők formálják mai világunkat és gyermekeink jövőjét.
A kötethez előszót fr Kálmán Peregrin ferences szerzetes írt. Szerkesztette: Dr. Szényei Gábor András. Az Antológia Kiadónál jelent meg Lakitelken, 2024-ben.
