A foci világbajnokság a világ egyik legnézettebb eseménye, így azok az országok, akik kijutnak, és még jól is teljesítenek, rövidebb-hosszabb időre a reflektorfénybe kerülnek. A foci-vébék sporton túlmutató jelentőségét jól mutatja, hogy a fontos mérkőzéseken, például a megnyitón, vagy a döntőn, számos politikai vezető teszi tiszteletét, de a katari döntőn ott volt például Elon Musk, vagy Novak Djokovics is. Az, hogy egy adott ország ott tud-e lenni egy ilyen eseményen, és amennyiben kijut, ott hogy szerepel, az a sporteredményen túlmutatva az ország ismertségét és népszerűségét, akár vonzerejét is nagyban befolyásolhatja. Ezek a tényezők pedig az országok „soft power”-jét, azaz finom befolyásoló erejét is alakíthatják.
A „soft power” fogalmát Joseph Nye alkotta meg a 80-as években. Érvelése szerint a hatalom az a képesség, ami által másokat úgy tudunk befolyásolni, hogy a nekünk megfelelő eredmény szülessen. Ezt el lehet érni fenyegetéssel, pénz ígéretével, vagy azáltal, hogy vonzóvá tesszük magunkat. Az első kettő a „hard power” kategóriába tartozik, míg az utolsó a soft power, ami Nye szerint három dolgon alapul: a kultúra, a politikai értékek és a külpolitika. A sport, és azon belül legfőképpen a labdarúgás, a kultúra kategóriába tartozik. A sportsikerek vonzóvá tehetnek egy országot, de a szurkolók viselkedése, egy-egy játékos alakítása, a csapategység, vagy egy sportrendezvény sikeres megrendezése is növelheti egy ország soft-power-jét.
Nézzünk egy példát, hogy világosak legyenek a soft-power előnyei. Katar egy profi módon megrendezett világbajnoksággal emberek milliárdjainak a fejében alakít ki egy pozitív képet az országról, aminek köszönhetően a jövőben még nagyobb eséllyel tud odacsábítani üzleti partnereket, vagy kiváló elméket. Emellett a profi rendezésnek köszönhetően az arab világon belül is megnő az ázsiója és ezzel együtt a befolyása. Az ismertség és a vonzerő pedig a nemzetközi közvélemény támogatását is jelentheti bizonyos vitás ügyekben.
Lássuk, hogy a katari foci-vébén melyik országok tudták magukat a legvonzóbbá tenni a theconversation.com összeállítása alapján! Előre szólunk, hogy az aktuális világbajnok, Argentína nem került be a válogatásba.
Katar
A katariak fejében valószínűleg még élénken él, ahogy Irak egy pillanat alatt lerohanta Kuvaitot néhány évtizeddel ezelőtt. Katar Kuvaithoz hasonlóan egy kis területű állam, ami két régiós nagyhatalom, Szaúd-Arábia és Irán között fekszik, és hiába van rengeteg pénze, katonai erővel nem tudná megvédeni magát egy támadással szemben. Ennek megfelelően a katariak olyan politikát folytatnak, ami által a soft power-jük, azaz ismertségük és vonzerejük nő a nemzetközi közösségben. Ez az érdekérvényesítő erejüket is növeli, de csökkenti a kockázatát egy külső támadásnak is. A foci-vébé rendezése tehát nem felesleges pénzégetés volt, hanem ennek a politikának a kicsúcsosodása.
A nyugati sajtóban sok támadás érte Katart az időponttól kezdve az emberi jogok helyzetéig, tehát ott nem biztos, hogy sikerült a presztízsét megerősíteni az emírségnek. Ha azonban ennél tovább tekintünk, akkor azt láthatjuk, hogy a világ többi része sokkal kevésbé volt finnyás. Nagy számban érkeztek szurkolók a világ számos országból, és Katar az arab világban hatalmas büszkeséget okozott, azzal, hogy sikeresen megrendezte a foci-vébét.
Marokkó
Marokkó negyedik helye nem csak az ország és a kontinens számára történelmi siker, hanem az egész arab világ számára is. Nem tűnik túlzásnak az az állítás, hogy Katar a rendezéssel és Marokkó a jó szerepléssel egyesítette az arab országokat Észak-Afrikától a Perzsa-öbölig. A világbajnokság helyszínén sétálva az újságírók különböző arab országokból jövő emberekkel találkoztak, akik mind marokkói zászlókat lobogtattak. Egy olyan sportágban, amiben az arab országok ezidáig nemigen jeleskedtek, Katarnak és Marokkónak köszönhetően arabok millióit töltötte el a büszkeség. Ezen túlmenőleg, a figyelmet már politikai üzenetek eljuttatására is fel tudták használni, amikor is a marokkói játékosok palesztin zászlót is lobogtattak egy-egy győztes találkozó után.
Franciaország
A soft-power meghatározása igen nehézkes, számszerűsíteni sem könnyű, ennek ellenére számos intézmény állít fel soft-power ranglistát minden évben. Az egyik ilyen listán Franciaország az előző vébé győzelme után az élre is ugrott. A francia csapat a népszerűségét az elegancia és a hatékonyság megfelelő kombinációjának köszönheti. És hogy a foci mennyire fontos része a soft-power-nek, azt jól bizonyítja a francia válogatott Mbappé esete is, akit személyesen a francia elnök, Emmanuel Macron győzködött hosszú időn keresztül, hogy ne hagyja el a jelenlegi párizsi csapatát a Real Madrid kedvéért.
Az eredeti cikk itt olvasható.
Kapcsolódó anyagunk: A Nagy Kínai Foci Álom – Barankovics Alapítvány
A szemlét készítette: Papp Gergely
