Az amerikai Foreign Affairs-ben megjelent cikk szerint Kína, a saját mobilfizetési applikációk nemzetközi elterjedését arra akarja használni, hogy a kínai valuta, a yuan, váljon a világon a legelterjedtebb tartalékvalutává.
Donald Trump, leköszönő amerikai elnök, egyik utolsó elnöki rendeletében nyolc kínai alkalmazást tiltott be, többek között az Alipay-t, a világ legnagyobb mobilfizetési applikációját. Az elnöki rendelet egyik célja az volt, hogy megelőzze, hogy a kínai állam, az fizetési appok segítségével, amerikai állampolgárok személyes adataihoz férjen hozzá. Nem csak az USA-ban, hanem más országokban, például Indiában is, aggodalommal figyelik a kínai pénzügyi technológiai (fintech) cégek nyomulását.
Az Alipay, a másik nagy kínai mobil fizetési alkalmazással, a WeChat Pay-jel együtt, rendkívüli népszerűségnek örvend Kínában, felhasználóik száma majdnem eléri az egy milliárdot. A kínaiak mobil fizetést használnak szinte minden pénzügyi tranzakcióhoz, a közüzemi számlák kiegyenlítésétől a vásárlásokig, a luxusboltokban, de még az utcai ételárusoknál is. Kína egyszerűen átugrotta a kártyás fizetési korszakot, és egyből a mobil fizetés terjedt el, jelenleg az éves digitális fizetés összege meghaladja a 42 billió dollárt (42 000 000 000 000 USD). Az Alipay és a Wechat Pay, Kínán kívül, még körülbelül 110 országban van jelen, de súlyuk egyelőre messze nem olyan nagy, mint Kínában.
A digitális fizetés népszerűsége három szempontból is előnyös a kínai államnak. Először is, a digitális pénzmozgás lehetővé teszi a kormány számára, hogy még több adatot gyűjtsön az állampolgáraikról. Ezeknek az információknak a birtokában az állam nagyon hatékonyan tudja megfigyelni és szükség esetén korlátozni egyes egyének, vagy közösségek tevékenységeit. Másodszor, a kínai fintech cégek terjeszkedésével a kínai gazdaság fokozatosan be tud épülni más országok gazdaságába. A mobil fizetési applikációkon keresztül a gazdaság egyéb területeire is be tudnak hatolni, mint például az online biztosítások, digitális mindennapi bankolás vagy akár a kölcsönök piacára is. Ezáltal a kínai cégek kikerülhetetlenek lesznek a helyi gazdaságokban.
Harmadszor, Kína talán legfontosabb ambíciója, hogy a digitális yuan (a bitcoin-hoz hasonló kínai digitális valuta) a dollár kihívója legyen, mint a világ tartalékvalutája. A mobilfizetési appok segítségével elsőként a fogyasztók és a kereskedők fogják használni a digitális yuant, de ahogy elterjed, úgy lesz egyre hatékonyabb módja a kínai cégekkel való üzletelésnek. A hagyományos kínai yuan szerepének erősödése már most jól látszik az ázsiai régióban. Indonézia kereskedelme Kínával tízszeresére nőtt az elmúlt 20 évben, így egyre vonzóbb, hogy a kínai yuanban számoljanak el dollár helyett. Oroszország Központi Bankja pedig 2 %-ról 14 %-ra növelte a yuanban tartott valutatartalékát, míg ezzel egy időben az amerikai dollár részesedése 30 %-ról 10 %-ra esett vissza. Ha az amerikai és európai fintech cégek nem szedik össze magukat és nem aktivizálódnak az ázsiai piacokon, a tendenciák azt mutatják, hogy a jövő pénzügyi piacait könnyen lehet, hogy a kínai valuta fogja dominálni.
Az eredeti cikk itt olvasható.
A cikket szemlézte: Papp Gergely
