Egy a BBC-n megjelent cikk, és a newlinesinstitute.org-on megjelent hosszabb tanulmány is arra következtetésre jutott, hogy a terrorizmus új melegágya az afrikai kontinens lehet. A Global Terrorism Index szerint az ISIS súlypontja a Közel-Keletről Afrikába helyeződik át, amit az is mutat, hogy a Szahara déli szegélyén fekvő országokban (Száhel-övezet) szinte mindenütt emelkedett a terrortámadások száma az elmúlt években. Maliban jelenleg 15 000 ENSZ katona harcol fegyveres terrorista csoportok ellen.
Afrika nem az elmúlt években vált a terrorizmus melegágyává. Oszama Bin Laden Szudánban tevékenykedett, mielőtt 1996-ban áttette a székhelyét Afganisztánba. Nigériában a Boko Haram terrorszervezet már 10 éve teszi pokollá az ország északkeleti területén élők életét.
Az ISIS-t a Közel-Keleten (Szíria, Irak) ugyan legyőzték, de nem semmisítették meg teljesen. A szervezet most arra törekszik, hogy Afrikában toborozzon harcosokat, vagy egész szervezetek fogadjanak nekik hűséget. Ily módon továbbra is fennmaradhat a szervezet, sőt azt a benyomást kelthetik, hogy egyre nagyobb területek felett szereznek hatalmat. Az ISIS valóban úgy működik, mint egy franchise-cég. Az új „fiókokszervezeteknek” eleinte anyagi támogatást nyújt, kiképzéseket szervez és teológiai útmutatásokat is ad. Afrikában az egyre több terrorszervezet közül sokan az ISIS-nek fogadtak hűséget, de az Al-Kaida is sok szervezettel jelen van a kontinensen.
Érdekes módon a harc nem kizárólag a kormányok és a dzsihadisták között zajlik, hanem élénk rivalizálás zajlik a két nagy terrorszervezet között, az ISIS és az Al-Kaida nagy ellenfelei egymásnak. Mindkét csoport természetesen engesztelhetetlen gyűlöletet táplál a Nyugat iránt, de több dologban markánsan különböznek egymástól. Az ISIS előszeretettel alkalmaz szélsőséges erőszakot, amiről hátborzongatóan látványos felvételeket készít (gondoljunk a hírhedt lefejezős videókra), amiket azután az internet segítségével próbál minél több emberhez eljuttatni. Ennek köszönhetően sok pszichopata és elítélt bűnöző csatlakozik a szervezethez. Az is jellemző az ISIS-re és a hozzájuk kapcsolódó szervezetekhez, hogy nem csak a más vallásúaknak, hanem a muszlim közösség nagy részének is pokollá teszik az életét. Ezzel szemben az Al-Kaida arra törekszik, hogy megszerezze a helyi lakosság bizalmát is támogatását.
A szegénység, a kilátástalanság és a nagyfokú korrupció mind kedveznek a terrorszervezetek létrejöttének. A fennmaradásukhoz azonban ugyanilyen fontos tényező, hogy folyamatosan tudjanak bevételi forráshoz is jutni. Észak-Nigériában, a Csád tó környékén a halkereskedelembe szálltak be a dzsihadisták, Mozambikban a gázmezők elfoglalása kecsegtet nagy bevételekkel, a túszejtés és a váltságdíj követelése pedig mindenhol nagy bevételeket hoz. Annak ellenére, hogy 2013-ban a legfejlettebb országok találkozóján, a G7 csúcson, mindegyik ország vezetője aláírta, hogy terrorista szervezeteknek nem fizetnek váltságdíjat, a valóságban továbbra is nagy összegekhez jutnak a dzsihadisták ily módon. Becslések szerint az elmúlt években 100 millió eurót fizettek ki váltságdíjként terroristáknak Afrikában. Az európai túszokért általában váltságdíjat kérnek, az amerikai és az angol túszokat azonban legtöbbször kivégzik.
A terrorista szervezeteknek jelenleg Afrika területének mintegy 1 százaléka felett van ellenőrzésük. Ettől függetlenül szinte mindegyik ország retteg a kontinensen, hogy a terrorizmus náluk is felüti a fejét. És erre jó okuk is van, mert számos példa bizonyítja, hogy az afrikai országhatárok nem sok védelmet nyújtanak.
Ez egy kétrészes szemle első része a terrorizmus terjedéséről Afrikában. A második részben, ezen a linken, arról olvashat, hogy mely területek és országok vannak jelenleg a legnagyobb terrorista veszélynek kitéve.
