Egy családi nyaralás során a Colorado Rockies-ban található Stagecoach-víztározónál a szerző a természet, a test és a Buddhizmus összefüggéseire derített fényt. Egy régi, porban heverő kólás üveg és a benne sípoló szél inspirálta a gondolatokat, amelyek az elme és a test egységére világítottak rá.
A buddhizmusban az elme tanulmányozása mellett a test jelentőségét is hangsúlyozzuk, hiszen az elme állapotát a test állapotai is befolyásolják. A test nem csupán passzív fogadója a különböző ingereknek; aktív tanítóként is funkcionál, ahol az érzetek vezető szerepet töltenek be. Ezek az érzések segítenek a Buddha-tudat elérésében, ami alapvető a tudatosság és a jelenlét megélésében.
A természet és a test közötti kapcsolatot kihangsúlyozva, a szerző arra a következtetésre jut, hogy a testünket nem csupán stimulációk fogadására tervezték, hanem azok feldolgozására is, így tanítva meg minket a környezetünkkel való interakcióra. A természet adta ingerek, mint a szél zúgása vagy a víz csobogása, kiemelten fontosak lehetnek a tudatosság és az öröm élményének elérésében.
A testi tapasztalatok és a természetes környezetünkkel való kapcsolatunk mélyebb megértése nem csak a buddhizmusban, hanem a modern tudományban is egyre inkább előtérbe kerül. A testünk és az elme egységének felismerése lehetővé teszi számunkra, hogy teljesebben éljünk a világban, és hogy a mindennapokban megtapasztaljuk az élet apró csodáit.
