A nyugati világ egyik fő problémája a születések számának csökkenése és ezzel a népesség fogyása. Sokan úgy gondolják, hogy a csökkenő gyermekszám a társadalmi és kulturális hanyatlás jele, és ez a trend végül ezeknek a kultúráknak az eljelentéktelenedéséhez fog vezetni. Amy Froide, a theconversation.com-on megjelent cikkében azt állítja, hogy a születések száma mindig is változott a történelem során. Példaként a 17.-18. század közötti Angliát és Franciaországot hozza fel. A két szuperbirodalom a 18. század alatt szinte végig háborúzott egymással, miközben gyarmati birodalmat is építettek a világban, így kiemelten fontos volt számukra, hogy az ország lakossága egészséges szerkezetű legyen, és megfelelő számú utánpótlásról tudjanak gondoskodni.
Anglia inkább büntetéssel motivált
Angliában ebben a korban a születések száma csökkent. Ezt elsősorban a házasságok számának csökkenésével indokolták, mivel házasság és a születések száma között szoros összefüggés volt. A házasságkötés ideje későbbre tolódott (nőknél 26, férfiaknál 28), míg azok aránya, akik sosem léptek frigyre 20 százalék körül alakult. Ennek megfelelően Angliában úgy gondolták, hogy a házasságkötést kell motiválni ahhoz, hogy több gyermek szülessen. Az 1695-ben elfogadott Házassági Kötelesség törvény két célból született. Egyrészt új adók bevezetésével pénzt próbált gyűjteni a háborúra, másrészt az agglegények, vagy a gyermektelen özvegyek megadóztatásával próbálta a születések számát növelni. A pénzbeli büntetés mellett, kulturális oldalról is támadás indult a gyermektelenekkel szemben. Ekkor jelent meg először irodalmi és vizuális ábrázolásban a „spiné”, egy gyermektelen, idősödő asszony nem túl hízelgő képe az újságokban és egyéb kiadványokban.
Franciaország inkább segítséggel motivált
Franciaországban úgy látták, hogy a születések alacsony számának fő oka elsősorban a halvaszületés. A kor egyik bábája, Madame du Coudray, ekkor felajánlotta segítségét XV. Lajosnak. Madame du Cuodray maga gyermektelen volt, de tevékenysége révén jelentősen hozzájárult a gyermekszületések számának növelésében. A bába újítása egy olyan próbababa volt, amin szülésznők ezrei tudták gyakorolni a veszélyes és nehéz szülések levezénylését.
Születés támogatás napjainkban
Helyettesítsük be a 18.században hadban álló Angliát és Franciaországot a 21. századi Kínával és Egyesült Államokkal, és azt látjuk, hogy a népesség alakulása ugyanennyire fontos ennél a két országnál is. Kína 2016-ban végleg felhagyott az „egy gyermek” stratégiával, sőt most már egyre jobban támogatja a háromgyermekes családmodellt. Mindeközben az USA-ban is egyre több szó esik a Kongresszusban a gyermekes családok támogatásáról. 2021 második felében az amerikai családok gyermekenként 250-300 dolláros havi hozzájárulást kapnak az államtól, amit ruházatra, élelmiszerre, vagy digitális eszközökre költhetnek.
A 21. században nagyobb esély van arra, hogy a gyermekszületést hozzájárulásokkal támogassák, mintsem büntetésekkel próbálják motiválni.
Az eredeti cikk itt olvasható.
A szemlét készítette: Papp Gergely
