A mesterséges intelligenciával működő algoritmusok, amennyiben nagy mennyiségű adat áll a rendelkezésükre, egészen pontos következtetésekre juthatnak a felhasználóról. Erre jó példa egy online szupermarket esete, amikor is, az üzlet által termékek ajánlására használt algoritmus – kizárólag a vevő megváltozott vásárlási szokásainak alapján – előbb következtetett arra, hogy a vásárlójuk terhes, minthogy ő azt elmondhatta volna a szüleinek. A wired.com tudományos magazin cikke szerint egy algoritmus most a Facebook aktivitás alapján volt képes mentális betegségeket előrejelezni.
A kutatást 223 önkéntes bevonásával végezték, akik engedélyt adtak a kutatóknak, hogy azok hozzáférjenek a Facebook adataikhoz, beleértve a személyes üzeneteiket is (messenger).
A mesterséges intelligencia az üzenetek és a fotók alapján előre tudta jelezni – akár másfél évvel – az olyan mentális betegségek megjelenését és diagnosztizálását, mint a bipoláris depresszió, vagy a skizofrénia. A kutatás szerint mentális betegségeket jelezhet a gyakori káromkodás, az érzékelést kifejező igék (lát, érez, hall) és a negatív érzelmekkel kapcsolatos szavak a skizofréniával lehetnek kapcsolatban, míg a fényképeken a kékes színek gyakorisága a hangulatingadozásra utalhat.
Michael Birnbaum, a kutatás vezetője, azt gondolja, hogy az eredményeik hatalmas hatással lesznek a mentális betegségek gyógyítására. A kutató szavai szerint: „a ráknál már tisztában vagyunk azzal, hogy a betegségnek különböző szakaszai vannak, és amennyiben valakit az első szakaszban diagnosztizálunk, és nem akkor, amikor a daganat áttételeket képzett, akkor a gyógyulás esélyei sokkal jobbak. A pszichiátriában eddig akkor kezdtünk el foglalkozni a páciensekkel, amikor már súlyos volt a baj, de remélhetőleg a jövőben az előrejelzéses módszer segítségével már korábban elkezdhetjük a gyógyítást.”
Mások úgy gondolják, hogy még messze van az az idő, hogy a közösségi médiában használt adatok alapján lehessen diagnosztizálni valakit, de a módszer segítséget nyújthat az orvosoknak, hogy kikre érdemes odafigyelni, ugyanis a mentális betegségek diagnosztizálása nem egy pontos tudomány. Ugyanakkor a hosszú időn keresztül követett közösségi média aktivitás jól ki tudja majd egészíteni a mindössze egy órás klinikai vizsgálatokat, amik alapján jelenleg diagnosztizálnak. Az interjú során a páciensek sokszor azt mondják, amit szerintük az orvos hallani szeretne, ezért a gondolataikról egy objektívabb képet adhatnak a közösségi médiából gyűjtött adatok.
Michael Birnbaum szerint nem csak az előrejelzésben lenne nagy szerepe ennek a módszernek, hanem a terápia során is. Az orvosok gyakran csak havonta egyszer látják a pácienseiket, így nem kapnak átfogó képet arról, hogy az előző harminc napban mik jártak a beteg fejében, csak egy pillanatfelvételt látnak a páciens mentális állapotáról.
Egyes orvosok azt vizionálják, hogy a közösségi médiában lesz egy opcionális alkalmazás, amit ha engedélyezünk, akkor az figyelmeztethet bennünket, ha mentális betegség kockázata merül fel. Ugyanakkor, egy ilyen alkalmazás rengeteg adatvédelmi aggályra adhat okot. Például a biztosító társaságok, vagy akár a munkaadók is visszaélhetnek – amennyiben hozzájutnak – ezekkel az adatokkal.
Az eredeti cikk itt olvasható.
A cikket szemlézte: Papp Gergely
