2021. december 7-én a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben helyezték magyar földbe Slachta Margit földi maradványait. A Szociális Testvérek Társaságának alapítója, az első női országgyűlési képviselő 1949-es kényszerű emigrációja után az Egyesült Államokban, a Szociális Testvérek egyik rendházában, Buffaloban hunyt el 1974-ben. Földi maradványainak hazahozatalát és újratemetését a Barankovics István Alapítvány kezdeményezte és vele együttműködésben a Szociális Testvérek Társasága, valamint a Nemzeti Örökség Intézete szervezte.
A gyászszertartást Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-Budapesti érsek celebrálta. Az eseményen emlékbeszédet mondott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke, köszöntötte a hazatérőt Mátrai Márta az Országgyűlés háznagya, valamint a rend nevében Kővári Magdolna a Szociális Testvérek Társaságának általános elöljárója és Dr. Németh Emma magyarországi elöljáró.
Erdő Péter beszédében kiemelte, hogy az újratemetés nemcsak arra alkalom, hogy átgondoljuk Slachta Margit életművének mai üzenetét, de arra is, hogy elmélkedjünk mai valóságunkon. Kiemelte, a rendalapító a keresztény szeretet eszményét életében mindvégig cselekvő módon képviselte: a szegények támogatása és az üldözöttek mentése érdekében átgondolt szervezőmunkát végzett. „Margit testvér életében felvillantak olyan fények is, amelyek csak igazi szentek útját szokták kísérni. Ő volt talán a legelső, aki kezdődő háború kegyetlenségei között észrevette a tervszerű népirtás programját. (…) A szentek tekintete prófétai látással veszi észre az idők jelei mögött a mélyebb történéseket.(…) Legyen számunkra Margit testvér példája ösztönző erő és bátorítás korunk küzdelmei során.” – mondta.
„Újratemetni megnyugvás, újratemeti elégtétel és kétszeresen is kötelesség” – kezdte beszédét Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, majd röviden utalt azokra a magyar közéleti személyiségekre – köztük Barankovics Istvánra – akiknek a történelem viharai miatt a magyar állam csak a rendszerváltás után adhatta meg azt a végtisztességet. Slachta Margit jelentős alkotásokban bővelkedő életútjából a hazai katolikus nőmozgalom elindítását emelte ki. Hangsúlyozta: a politikusnő keresztény feminizmusa abban különbözött korának radikális feminizmusától, hogy „a nők sajátos értékét és érdekét nem szakította ki sem a természet rendjéből, sem a családból sem a társadalomból.”
Kővári Magdolna a Szociális Testvérek Társaságának általános elöljárója a rendi közösség nevében tartotta meg Slachta Margit lelkisége előtt tisztelgő emlékbeszédét. „Számunkra, Szociális Testvérek számára Margit testvér elsősorban rendünk megalapítója. Annak az isteni ajándéknak, karizmának a megtestesítője, amely az ősi szerzetesi eszmét a puszták rejtekéből az élet centrumába hozta. Azzal a céllal, hogy a közélet porondjára állítson hivatásos és képzett munkásokat, akik modern eszközökkel, a beszéd erejével, megelőző tevékenységgel, törvényhozói működéssel állnak ki az egyház érdekei, a nő, a család, a gyermek jogai mellett.”- hangsúlyozta a rendalapítónak szociális munka terén elért elméleti és gyakorlati eredményeit és egyben rámutatva a társaságnak az egyház szociális küldetésében való munkájára.
Mátrai Márta az Országgyűlés háznagya Slachta Margit politikával kapcsolatos gondolatait, a nők politikában játszott szerepét, a női választójogért való küzdelmébe nyújtott bepillantást. Kitért arra is, hogy nő létére az őt ért támadások ellenére a lehető legtovább tartott ki a kommunisták által egyre inkább uralt Országgyűlésben. „Élete olyan példa és olyan emberi siker, aminek értékét csak 1956, 1990 fényében, végső soron pedig az örökkévalósághoz mérten érthetjük meg.(…) Az Országgyűlésben sokan dolgoztak és sokan dolgoznak. Slachta Margit azok közé tartozott, akik hitük szerint szolgálták a nemzetet.” – méltatta az életművet.
Dr. Németh Emma köszönetet mondott a Barankovics István Alapítványnak és a Nemzeti Örökség Intézetének Slachta Margit földi maradványainak hazahozataláért és a búcsúztatás megszervezéséért. Slachta Margit jelennek is szóló iránymutatásaiból idézett, majd beszédét a következőkkel zárta: „Slachta Margit hazajövetelével ma is kötelességet teljesít: állásfoglalásra, a korszellemtől való függetlenségre és cselekvésre szólít mindannyiunkat.”
A búcsúztatás Sík Sándor, Slachta Margit intranzigenciáját és következetes elvhűségét idéző versével és a gyászszertartással fejeződött be.
„Testvér – mondja az acélpillanat –
Tudom: gyengének lenni nem szabad.
Tudom, a mi törvényünk állani:
Mi vagyunk a Vezeték várai.
Nem tudjuk honnan, nem tudjuk kinek,
De rajtunk megyen át az Üzenet.
Az ismeretlen Igét hordja vállunk.
Bennünket ideállítottak. Állunk.”
(Részlet Sík Sándor: Az acélember c. verséből)
