Az ember hajlamos úgy tekinteni Oroszországra, mint egy homogén tömbre, főleg miután Moszkva elvesztette a kelet-európai befolyását és 14 tagköztársasága függetlenné vált. Kevesen tudják, hogy amit ma Oroszországként ismerünk az még mindig rengeteg különböző népcsoport föderációja. Az unherd.com-on megjelent interjúban egy orosz származású szakértő arról beszélt, hogy a háború miatt az Orosz birodalomból további területek válhatnak le.
Oroszország, vagy az Orosz Föderáció 83 közigazgatási egységből áll, amelyek különböző szintű autonómiával rendelkeznek. Számos ilyen terület, bár Oroszország része, etnikailag, vallásilag és kulturálisan is nagyon eltérő. Ilyen terület például a Kaukázusban Csecsenföld, vagy Dagesztán, ahol lakosság túlnyomó többsége iszlám vallású. Hasonlóan muszlimok vannak többségben Oroszország európai felén a Volga és az Urál között található Tatárföldön és Baskíriában. A Komi Köztársaság népei északon pedig finnugor eredetűek, többségük keresztény, de sokan még az őseik vallását követik. Ezek az államok már évszázadok óta az Moszkva fennhatósága alatt állnak, de identitásukat megőrizték, és függetlenségi álmaik időről-időre felerősödnek.
Dagesztán és Csecsenföld megpróbált elszakadni Oroszországtól a 90-es években, amit az oroszok csak véres harcok árán tudtak megakadályozni. Most, a mindig bizonytalan kaukázusi régió mellett, Baskíria és Tatárföld lehetnek potenciális lázadó államok. Az itthon nem túl ismerősen csengő Baskíria az iszlám oroszországi központja és a 4 millió lakosú köztársaság többsége baskír, vagy tatár származású. A köztársaságnak saját zászlója, elnöke, alkotmánya és legfelsőbb bírósága van. Van nemzeti hangszerük (kuraj), nemzeti eredetmítoszuk, és az orosz mellett a baskír nyelvet is beszélik. Ráadásul az itt élő népek hagyományosan lázadóknak is számítanak, a 17-18.században egymást követték a sikertelen függetlenségi harcok.
Tatárföldnek hasonló profilja van, mint Baskíriának, ráadásul a két köztársaság komoly iparral és olajtartalékkal rendelkezik, és nettó befizetők az Orosz Föderációban. A természeti kincsek, amelyekből Oroszország export bevételeinek a nagy részét köszönheti szinte kizárólag olyan területekről származik, ahol nemzeti kisebbségek élnek. Baskíria és Tatárföld esetén az olajtartalékok könnyen lehetővé tennék, hogy egy elszakadás esetén is továbbra is jól működjön a gazdaságuk.
Számos hasonlóság fedezhető fel a mai helyzet és 1991 között, amikor Szovjetunió tagköztársaságai függetlenné váltak. Akkor Szovjetunió egy tízéves (Afganisztán elleni) háború költségeit nyögte, ahol 15 000 katonájuk halt meg. A mai ukrán háborúban az emberi veszteség már most sokkal nagyobb ennél. 1991-re a szovjet gazdaság mély válságban volt, és ma az orosz gazdaság is egyre nehezebb helyzetben van a szankcióknak köszönhetően. A helyzetet tovább élezi, hogy az ukrán háborúban messze több nemzeti kisebbségekhez tartozó katona hal meg, mint orosz. Jól példázza ezt Asztrahan köztársaság esete is. Itt a lakosság túlnyomó része orosz származású (80%), azonban a köztársaságból származó áldozatok 80 százaléka mégis a kisebbségek közül került ki. Hasonló arányokat láthatunk a többi területen is. A nemzeti kisebbségek egyáltalán nem érzik magukénak a tőlük sokszor több ezer kilométerre zajló háborút, és hogy többnyire az ő fiaik halnak meg a harcmezőkön csak tovább fokozza a vágyukat a függetlenségre.
Az elmúlt 30 évben a moszkvai központi hatalom elég erős volt ahhoz, a tagállamok függetlenségi vágyait hidegen tartsa. A háború kitörése óta azonban a téma újra egyre forróbbá kezd válni. Baskíriában a sorozás ellen fegyveres ellenállásra szólítottak fel helyi szakadár vezetők. Ennek hatására az elmúlt hetekben több sorozó irodát is felgyújtottak ismeretlen tettesek. A szomszédos Tatárföldön pedig újból egy referendum kiírását kezdték el sürgetni, ahol az emberek a köztársaság függetlenségéről szavazhatnának.
Moszkva egyre jobban belebonyolódik az ukrán háborúba, miközben a szövetségeseit már nem tudja megvédeni és lehet, hogy hamarosan belső lázadások is feszíteni kezdik a birodalom egységét. A szakértő által felvázolt forgatókönyv szerint előbb a tatárok és a baskírok, esetleg a komik szakadhatnak el Moszkvától, ami észak-dél irányban kettévágná a birodalmat. Ha ezek a területek függetlenné válnának, annak akár dominó hatása is lehet, és további területek követhetik őket.
Természetesen ez a forgatókönyv csak egy gondolatkísérlet, hiszen Moszkva nyilvánvalóan mindent meg fog tenni, hogy ez ne következzen be. Mindazonáltal nagyon fontos hogy a nyugati vezetőket ne érje felkészületlenül, ha egy ilyen esemény mégis megvalósulna, hiszen egy atomnagyhatalom felbomlása rengeteg kockázattal járna.
Az interjú itt tekinthető meg.
Kapcsolódó anyagunk: Moszkva nem tudja megvédeni a szövetségeseit – Barankovics Alapítvány
A szemlét készítette: Papp Gergely.
