A napokban zajlik a Kínai Kommunista Párt XX. kongresszusa, ahol nagy valószínűséggel újabb öt évre megválasztják Hszi Csin-ping-et elnöknek. Hszi nevével szinte egybeforrt az ország zeró-Covid politikája, ami mellett az elnök újból kiállt. Kína ugyan megúszta, hogy a koronavírus sok áldozatot szedjen az országban, de a gazdaság és az emberek idegei egyre inkább megsínylik a radikális kínai módszert.
Kína volt az első ország, ahol a koronavírus először megjelent 2020-ban. Biztosan sokan emlékeznek azokra a megdöbbentő képekre, amelyek a wuhani lezárásokról készültek. Azóta eltelt két és fél év; a világban több hullámban végigsöpört a vírus, és úgy tűnik, hogy mára már annyira megszelídült, hogy komolyabban nem befolyásolja az életünket. Kínában azonban más utat választottak, radikális lezárásokkal és telefonos nyomkövető alkalmazásokkal próbálják megakadályozni, hogy a vírus szélesebb körben elterjedjen. Azt el kell ismerni, hogy az eredményeik imponálóak: Kínában eddig körülbelül 250 000 esetet regisztráltak (Magyarországon 2 milliót) és mindössze 5000 áldozata volt a koronavírusnak (Magyarországon 47 000). Ehhez az eredményhez azonban olyan eszközöket kellett használniuk, ami mind a gazdaságot, mind a lakosság tűrőképességét kezdi felőrölni. A zéró-Covid politika miatt Kína nemcsak az első, de egyben az utolsó ország is, amelyik a koronavírussal harcol.
Az országban szinte folyamatosan vannak kisebb-nagyobb lezárások és korlátozások. Az egyik legnagyobb idén tavasszal volt Sanghajban, amikor a 25 milliós városban két hónapig megállt az élet. A lezárások során a lakosok sokszor nem hagyhatták el az otthonaikat, sok helyütt az állam által szállított élelmiszercsomagok segítették a túlélést. Ha egy családon belül egy gyerek, vagy idős ember fertőződött meg, akkor őket is elválasztották a családtól és karanténba szállították. Ezek a drákói szigorú szabályok azok, amelyek a legjobban kikészítik a lakosokat és a leginkább érintik a gazdaságot.
Azonban azokon a helyeken is, ahol éppen nincsenek ilyen radikális lezárások, folyamatosak az ellenőrzések. Manapság Kínában, hogy szabadon tudjunk mozogni, le kell tölteni egy egészségügyi applikációt a telefonunkra. Az applikációban van egy QR-kód, amit mindenhol be kell olvasnunk, enélkül nem szállhatunk fel tömegközlekedési eszközökre, nem mehetünk be boltokba, éttermekbe, mozikba, bankokba stb. Ameddig zöld színű a kódunk addig nyugodtak lehetünk, de ha narancssárgára, vagy pirosra vált, akkor megbénul az életünk. Ez akkor következhet be, ha elmulasztottuk tesztelni magunkat a megfelelő időben, vagy olyan helyen tartózkodtunk korábban, ahol egy fertőzöttet találtak. Mivel a kódot állandóan és mindenhol be kell olvasni, ezért a kontakt kutatás nagyszerűen működik. Elég a fertőzött telefonján megnézni, hogy merre járt, majd az összes embernek, akivel kapcsolatba kerülhetett, narancssárgára, vagy pirosra vált a telefonos kódja. A kontakt kutatás akár 10 000 embert is érinthet és ilyenkor általában két negatív tesztre van szükség, hogy újra zöldre váltson a kód.
Mivel a régi-új elnök nevéhez annyira szorosan kötődik a zéró-Covid politika, így azok a hivatalnokok, akik a betartásáért felelősek, önszorgalmuk miatt sokszor még a józan ész határait is átlépik. Ezt láthattuk például Csengtuban, ahol egy földrengés miatt dülöngélő házból nem engedték ki az embereket a covid lezárások miatt, vagy Guiyangban, ahol az emberek már éheztek, mert hosszú ideig nem engedélyezték a házhoz szállítást a helyi hatóságok. Az egyébként szabálykövető kínaiak is egyre nehezebben tudják elviselni ezeket az eseteket, és egyre többször hallunk tiltakozásokról, tüntetésekről, illetve olyan mennyiségű panasz érkezik a közösségi médiában, hogy azzal már a cenzorok sem bírnak.
Olyan túlkapásokról is érkeztek hírek, amikor a vezetők nem a további fertőzést akarták megállítani, hanem politikai célokra használták a telefonos egészségügyi alkalmazást. A nyáron kínai állampolgárok tiltakozni akartak egy bank előtt, mert hosszú ideje nem fértek hozzá a betétjeikhez. A tiltakozók közül sokaknak az előző napon pirosra váltott az egészségügyi kódja a telefonján, így akadályozva meg, hogy tüntetni tudjanak. Ez azt jelzi, hogy a Covid ellen bevezetett szigorú szabályokat a hatóságok akár a népesség kontrollálására is tudják majd használni.
A lakosok türelme mellett a kínai gazdaságot is egyre jobban megviseli a zéró-Covid okozta bizonytalanság. Az elmúlt évtizedekben megszokhattuk, hogy a kínai gazdasági növekedés a 10 százalék közelében van, ez mostanra biztosan jóval alacsonyabb lesz. A pontos számokat elvileg a kongresszus alatt hozták volna nyilvánosságra, de érdekes módon ezt idén elhalasztották. A lezárások elsősorban a turizmust és a gyártóüzemeket érinti, mivel néha hónapok is kieshetnek, de a bizonytalanság egyre inkább arra ösztönzi a külföldi befektetőket, hogy kiszámíthatóbb környezetben fektessék be a pénzüket.
A kínai államfő ezek ellenére kiállt a zéró-Covid politika mellett. A kérdés, hogy ez mennyi ideig fenntartható még.
Az eredeti cikk itt olvasható.
A szemlét készítette: Papp Gergely
