Lélekzés

A cím nem elírás, hanem így utal a légzésre Yesudian indiai származású jógaoktató a magyarul is megjelent Sport és jóga című könyvében. Amikor egy kisbaba megszületik, az első dolog, amit tesz, hogy nagy levegőt vesz. Amikor eltávozunk a földi világból, akkor az utolsó dolog, hogy kifújjuk a levegőt (kileheljük a lelkünk). Az angolban (és a latinban) is közös töve van a lélek (spirit) és a légzés (respirate) szavaknak.

A légzés központi szerepet játszik az életünkben, és már régebbi korokban rájöttek, hogy milyen nagy hatással van a testünkre, az érzelmi állapotunkra, és még az élettartamunkra is. Pranayama jóga volt az első tan, amely a légzés kontrolálására épült.

A modern korban, egy német pszichiáter fejlesztette ki az autogén tréninget, ami részben szintén a lassú és mély légzésen alapul. A nagyon népszerű mindfulness gyakorlatok is a légzés alapú gyakorlatok fontosságát hangsúlyozzák. Tulajdonképpen az összes relaxáló és nyugtató gyakorlatokban az a közös, hogy a légzésre fókuszálnak. A scientificamerican.com-on megjelent cikk a helyes légzéssel foglalkozik, és annak az előnyeit veszi végig.

Fiziológiai aspektus

Mindenki tisztában van azzal, hogy az érzelmeink hatással vannak a testünkre. Amikor boldogok vagyunk például, akkor a szánk széle felfelé görbül. Hasonló módon, amikor nyugodtnak érezzük magunkat és úgy érezzük, hogy biztonságban vagyunk, akkor légzésünk lassabb és mélyebb lesz. Ezzel szemben, amikor idegesek vagyunk, vagy bepánikolunk, akkor légzésünk felületesebbé és gyorsabbá válik. Az már kevésbé ismert tény, hogy ez fordítva is működik: ha mosolygunk akkor azt egy idő múlva pozitív gondolatok követik. Hasonló módon a helyes légzésnek is komoly hatása van az elménkre és az érzelmi állapotunkra.

Amikor lassan és mélyen lélegzünk, akkor a bolygóideg aktivitása növekszik. A bolygóideg felelős a belső szerveink ellenőrzésért. Amikor a bolygóideget stimuláljuk, akkor nyugalom száll a testünkre, csökken a vérnyomás, az izmok ellazulnak, a szívverés is lelassul. Amikor a bolygóideg értesíti az agyat a testünkben végbement pozitív változásokról, akkor az elménk is megnyugszik.

A keleti tradíciókból származó légzésgyakorlatokkal gyógyíthatunk is, például csökkenthetjük a krónikus a szorongást. Ezek a gyakorlatok kétféleképpen működnek. Egyrészről, a lassabb, mélyebb légzés nyugtató hatással van ránk, másrészről amikor a légzésünkre koncentrálunk, akkor elterelődik a figyelmünk a negatív gondolatainkról. A szorongás során a gondolataink hurokban mozognak, azaz mindig visszatérünk ugyanahhoz a gondolathoz. Amikor a mély és lassú légzést gyakoroljuk, és az elménk is erre figyel, akkor meg tudjuk szakítani ezeket a negatív gondolati hurkokat. Ezek a gyakorlatok az álmatlanságban szenvedőknek is tudnak segíteni, és a módszerek hatásosságát már klinikai vizsgálatok is igazolták.

A cikk több technikát is ajánl, az egyik közülük a hasi légzés:

Belégzéskor nyomjuk ki a hasunkat, mintha azt akarnánk megtölteni levegővel, utána pedig a mellkasunkat. Kilégzéskor először a hasunkat „ürítsük ki” utána a mellkasunkat. Ez a gyakorlat legjobban fekve végezhető.

5 másik gyakorlat és további orvosi magyarázatok az eredeti cikkben, itt találhatóak.

2020. november 24.