Amikor tavaly, az amerikai elnökválasztás egy korai órájában Donald Trump arról beszélt, hogy megnyerte a választást, az ír fapados légitársaság, a Ryanair a hivatalos twitter oldalán gúnyolta ki az amerikai elnököt. (Trump bejelentését ahhoz hasonlították, mintha az utasok már a landolás előtt le akarnának szállni a gépről.) A Target amerikai kiskereskedelmi lánc az amerikai kultúrharcba szállt be kétszer is látványosan. Előbb lehetővé tették, hogy a transzgender ügyfeleik a nemi identitásuknak megfelelő mellékhelyiséget használják, majd a tiltakozások hatására úgy döntöttek, hogy minden üzletükben, összesen 2000 helyen, külön mellékhelyiséget építenek az említett csoportnak. Az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó ügyben, a férfi borotválkozási eszközöket gyártó Gillette, a kor szellemét megérezve, a „toxikus férfiasságot” kritizálva hirdette magát.
Vajon mi lehet az oka annak, hogy azok a nagyvállalatok, amelyek néhány évtizeddel ezelőtt kínosan ügyeltek arra, hogy politikai és társadalmi kérdésekben teljesen semlegeseknek tűnjenek, most egymás után nyilvánítanak véleményt ezekben a megosztó kérdésekben? A témát jól ismerő kutató, Jerry Davis, a theconversation.com-on megjelent cikkében foglalta össze a jelenség mögött álló okokat.
A nagyvállalatok korábban az erejüket főként arra használták, hogy az őket közvetlenül érintő kérdésekben (adózás például) próbáljanak meg számukra kedvező változást elérni. Michael Jordan ezt a hozzáállást úgy fogalmazta meg röviden, hogy: „a konzervatívok is vásárolnak edzőcipőt”. Tehát akkoriban az a felfogás uralkodott, hogy ha megosztó társadalmi kérdésekben állást foglalnak, akkor az a cég bevételére is hatással lehet.
Megváltozott környezet
Az egyik legnyilvánvalóbb ok a szerző szerint, a közösségi média és az internet megjelenése. Ezeknek az eszközöknek a segítségével sokkal egyszerűbbé és olcsóbbá vált az aktivistáknak, hogy erejüket egyesítsék és a hangjukat hallassák. Sokkal könnyebb lehet az üzenetet nagyon sok emberhez nagyon rövid idő alatt eljuttatni, és az online térben pillanatok alatt meg lehet szervezni egy igazi tüntetést is. Emellett, a kizárólag online térben tartott tiltakozásoknak is egyre nagyobb az ereje, és eredményesek is tudnak lenni. Amikor 2014-ben a Mozilla (internetes böngésző) új vezérigazgatót nevezett ki, Brendan Eich mindössze két hétig élvezhette az új pozícióját. Az online tiltakozás két hét alatt kényszerítette a céget, hogy lemondassák az új vezérigazgatót (az ok? Pár évvel korábban anyagilag támogatta az azonos neműek házassága ellenes kampányt). Tehát az internet és a közösségi média nagyon megkönnyítette a társadalmi ügyek és aktivisták dolgát, innentől a cégeknek komolyan kell számolniuk ezzel a jelenséggel.
Új generáció
AZ Y generáció nem csak vásárlóként, hanem már alkalmazottként is megjelent a cégek életében. Ez a generáció pedig nagyon fontosnak tartja, hogy az adott cég milyen társadalmi értékeket képvisel. A külső és belső nyomás hatására a cégek kötelességüknek érzik, hogy az olyan ügyekben, mint a fenntartható fejlődés (megújuló energia), faji egyenlőség, nemek közötti egyenlőség, fair trade, komoly elkötelezettséget mutassanak. Az Y generáció tagja úgy érzi, hogy az, hogy melyik cégnél dolgozik, vagy kinek a termékét vállalja, az az ő megítélésükre is komoly hatással van. A cégek így mind a saját munkavállalóik, mind az új ügyfeleik elvárásai miatt, úgy érzik, hogy egyre fontosabb, hogy a társadalmi kérdésekben állást foglaljanak.
Kockázatok így is vannak
Ezek a próbálkozások a cégek részéről, bár egyre gyakoribbak, nem mindig járnak a kívánt eredménnyel. A Gillette „toxikus férfiasság” kampánya, bár a cég azt nyilatkozta, hogy sikeres volt, állítólag több millió dolláros bevételcsökkenéssel járt. Amikor a Starbucks a kávés poharakra írt üzenetekkel próbálta a fajok közötti párbeszéd fontosságára felhívni a figyelmet, akkor sokan kinevették a céget és képmutatásnak nevezték az akciót.
Jobb- és baloldali cégek
Az eddigi példák elsősorban azt mutatták, hogy a cégek a baloldal témáit vállalták fel, de ennek az ellenkezője is előfordul. Amerika egyik legnépszerűbb gyorséttermi lánca, a Chick-fil-A, rendszeresen kiáll a hagyományos családmodell mellett, és több melegellenes csoportot is támogat anyagilag. Mellette főleg az amerikai kisvállalkozásokra jellemző, hogy nyíltan vállalják jobboldali elkötelezettségüket.
Ahogy a politika egyre jobban áthatja a mindennapokat, egyre félőbb, hogy már a gazdasági élet sem lesz mentes tőle, és a cégek is nyíltan felvállalják a politikai irányultságukat, és mi is eszerint fogunk vásárolni.
Az eredeti cikk itt olvasható.
A szemlét készítette: Papp Gergely
