2024. március 21-én a Nemzeti Múzeum dísztermében hármas évfordulót ünnepelt a magyarországi kereszténydemokrácia. A Barankovics István Alapítvány szervezésében megvalósult rendezvényen közel 150 fő gyűlt össze, hogy megemlékezzen névadónk, Barankovics István halálának 50. évfordulójáról, Kovács K. Zoltán, alapítványunk létrehozója születésének 100. és a rendszerváltás utáni kereszténydemokrata politika kiemelkedő alakja, Izsépy Tamás születésének 100. évfordulójáról. A rendezvényt a Nemzeti Sírkertben ünnepség előzte meg, amelynek keretében kereszténydemokrata politikusok koszorúkat helyeztek el Barankovics István sírjánál.
Koszorúzás Barankovics István sírjánál
A Nemzeti Múzeum emlékünnepségét Mészáros József, a Barankovics István kuratóriumának elnöke nyitotta meg. Beszédében elmondta, a helyszínválasztás nem volt véletlen, hiszen itt volt egykor az Országgyűlés felsőházának ülésterme. Utalva arra, hogy a KDNP az egyetlen történelmi párt a mai magyar politikában, hangsúlyozta: a kereszténydemokrácia a „magyar történelem része, a Nemzeti Múzeumban van a helye”. Az emlékünnepség azonban a múlt felidézése mellett számot vet a jelennel és a jövő perspektíváit is felmutatja, ugyanis a kereszténydemokrácia jelenét képviselő politikusok itt ülnek közöttünk, akik az est folyamán szólni fognak az irányzat jövőbeni céljairól is.
Mészáros József megnyitó beszéde
Az ünnepelt politikus elődök hozzájárulásait az irányzat történelméhez a teremben elhelyezett, életrajzaikat bemutató rollupokon eleveníthették fel a résztvevők, kiegészítve a felkért megemlékezők beszédeit. Barankovics István politikai pályáját Petrás Éva történész méltatta. Emlékeztetett, Barankovics pályafutását a reformkatolikus értelmiség mozgalmában kezdte, majd az antináci ellenállásban folytatta. A világháború előtt újságíróként, utána gyakorló politikusként játszott kiemelkedő szerepet a kereszténydemokrata irányzat szellemi és politikai megalapozásában. 1949-es emigrációja után a nemzetközi kereszténydemokrata mozgalomban töltött be meghatározó szerepet.
Petrás Éva előadása Barankovics Istvánról
Isépy Tamásra Lukács Tamás, egykori ügyvéd és politikustársa emlékezett. Felidézte a rendszerváltás utáni korszak országgyűlési képviselőjének, a KDNP későbbi frakcióvezetőjének a megelőző korszak alatti kitelepítését, küzdelmes életét, aminek ellenére mindvégig megőrizte derűs életszemléletét, utalt kivételes intelligenciájára, hatalmas munkabírására. Kovács K. Zoltán munkásságát Gyorgyevics Miklós idézte fel. „Erkölcsi és szellemi értelemben óriás volt, küldetéses ember, hétköznapi értelemben vett szent ember”-kezdte életrajzának ismertetését, a történész, akinek több alkalommal volt szerencséje együtt dolgozni Kovács. K. Zoltánnal, amikor a rendszerváltás után hazatérve elindította a magyar kereszténydemokrácia irodalmának újrakiadását. Kovács K. Zoltán aktív szerepet vállalt a magyarországi kereszténydemokrácia újraszervezésében, „csak feladatokat vállalt”, nem kért tisztséget, javadalmazást, nem kereste a népszerűséget. Egyik legjelentősebb alkotása épp a Barankovics István Alapítvány létrehozása volt. Ezzel is biztosítani igyekezett a megalakuló KDNP számára a Barankovics vezette Demokrata Néppárttal való történelmi jogfolytonosságot. Kovács K. Zoltán szellemi hagyatékának jelentős szerepe van abban is, hogy ma a képviselői irodaház Barankovics István nevét viseli.
Az emlékünnepség egy népzenei blokk után a jelen és jövő kérdéseinek tárgyalásával folytatódott. Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára, Latorczai Csaba a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára, valamint Rétvári Bence a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára beszélt arról, mit jelent ma kereszténydemokratának lenni. Rétvári Bence a kereszténydemokrácia kétezer éves örökségét, a benne lévő örök értékeket emelte ki, amit kritikus helyzetekben, a konfliktusokat vállalva is képviselni kell.
Rétvári Bence: Mit jelent ma kereszténydemokratának lenni?
Latorczai Csaba arról szólt, hogy a mai politikusok jelenüket azoknak az elődöknek köszönhetik, akik a múltban a nehézségek ellenére is vállalták küldetésüket. Munkájuk üzenete, hogy a jelen politikusi nemzedékének is a jövőt kell építeni, ahogy tették ezt az előttünk járók. Fülöp Attila elmondta, a magyarok a szabadsághoz és a kereszténységhez egyaránt ragaszkodtak történelmük folyamán, s bár az előbbit időnként elveszítették, a kereszténységhez – az ország fennállásának alapjához – mindvégig hűek maradtak.
Semjén Zsolt előadása a KDNP céljairól
A jelen és jövő kérdéseiről való közös gondolkodást Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnökének beszéde zárta. Semjén Zsolt többek között kifejtette, hogy a magyarországi kereszténydemokrácia nyolcvan éves története szorosan összefonódott Barankovics István nevével, aki politikai karizmája és szellemi felkészültsége alapján akár a magyar Adenauer is lehetett volna, ha a régió történelme másként alakul. A kereszténydemokrata – keresztényszociális örökségét folytató KDNP küldetése a keresztény civilizáció, a nemzeti szuverenitás és a családok védelme.
