Jersey szigete a La Manche-csatornában a francia partoktól mintegy 22 kilométere található. Amikor a 19.században egy híres utazó a szigetre érkezett, a helyiek nagy lelkesedéssel mesélték neki, hogy a messzi múltban a sziget sokkal nagyobb volt, sőt mindössze egy vékony folyó választotta el a szárazföldtől. Az utazó a történetek hallatán a messzi partokat és a szigetet attól elválasztó mélykék tengert kémlelte, majd annyival nyugtázta a legendát a naplójában, hogy: „annyira nevetséges állítás, amit megvizsgálni sem érdemes.”
Pedig a legenda egyáltalán nem egyedülálló. Számos vallás, mítosz és szájról-szájra terjedő történet a világ minden részén beszámol hasonló eseményekről. Hogy ne menjünk túl messzire, gondoljunk csak a bibliai Noé és az özönvíz történetére. Vagy a térben és időben tőle nem annyira távol álló akkád eposzra, a Gilgamesre, amiben egy nagyon hasonló történetet olvashatunk az özönvízről. Rengeteg hasonló történetet öröklődött szájhagyomány útján az ausztrál őslakosok között is. A történetek Ausztráliában általában arról szólnak, hogy a kontinens közelében lévő szigetek egykoron félszigetek voltak és kapcsolódtak a szárazföldhöz, de különböző mitológiai alakok dühből, vagy csatározások közben levágták azokat a szárazföldről.
A 19.-20. században a tudományok fejlődésével ezek a történetek és mítoszok egyre inkább a kitaláció kategóriába kerültek, amelyek tudományosan teljesen megalapozatlanok és semmi közük nincsen a valósághoz.
Érdekes módon éppen a tudományok segítségével jutottunk el újra oda, hogy feltételezhető, hogy ezek a legendák valós események megfigyelésén alapulnak. A legutóbbi jégkorszak körülbelül 100 000 évvel ezelőtt kezdődött és úgy 10-20 000 évvel ezelőtt kezdett enyhülni, ami a hatalmas kiterjedésű jégtakarók olvadását eredményezte. Ezek a jégtömegek részben Észak-Amerikában, részben az Antarktiszon és részben Észak-Európa területén helyezkedtek el. Az enyhülés és az olvadás folyamata nem fokozatos volt, hanem időszakonként jelentősen felgyorsult. Volt olyan időszak, amikor a hőmérséklet néhány évtized alatt, több, mint 10 fokot emelkedett és ebben az időszakban a tenger szintje 20 évente egy métert emelkedett. Ez már olyan jelentős változás, ami egy ember életében is szembetűnő, néhány generáció alatt pedig alaposan újra tudta rajzolni a kontinensek tengerpartját. A jégkorszak végére a tengerszint körülbelül 130 méterrel emelkedett meg. Ez a változás volt ahol fokozatosan zajlott, máshol könnyen elképzelhető, hogy egy természeti akadály átszakadásával, hirtelen és drámaian következett be.
Ekkoriban, azaz körülbelül 10 000 évvel ezelőtt történt meg az első Brexit, azaz ekkor szakadt el Nagy-Britannia a kontinens többi részétől, és ekkor alakult ki a La Manche csatorna is. Ez már tudományos magyarázatot adhat arra a Jersey-szigeti legendára, hogy egykoron száraz lábbal is el lehetett jutni a kontinensre. Ebben az időszakban alakult ki a ma ismert Perzsa-öböl is. A viszonylag sekély tenger helyén korábban valószínűleg az Eufrátesz folyó torkolata és egy nagy lápvidék volt, mígnem a drasztikusan megemelkedő tenger el nem öntötte a területet.
Létezik olyan hipotézis is, bár nincs mögötte tudományos konszenzus, hogy a Boszporusz csatorna kialakulása is ekkor, a jégkorszak végén történt meg. Az elmélet szerint az emelkedő tengervíz átszakította a Fekete-tengert a Márvány-tengertől elválasztó sziklafalat és pusztító vízesésként öntötte el a tengervíz az addig jóval sekélyebb édesvizű Fekete-tengert.
És úgy tűnik, hogy az ausztrál őslakosok történetei is hordozhatnak némi igazságot, hiszen a kontinens kiterjedése a jégkorszak alatt és az olvadás előtt jóval nagyobb volt, mint napjainkban.
A mítoszokat és legendákat, bár sokszor meseszerű elemekkel tarkítottak, könnyen lehet, hogy valós események inspirálták. Sok ezer évvel ezelőtt a Földön élő embertársaink számunkra elképzelhetetlen katasztrófákat élhettek meg, és erre figyelmeztették a következő generációkat, először szájról-szájra terjedő történeteken keresztül. Talán sosem volt aktuálisabb, hogy ezeket a történeteket komolyan vegyük.
Az eredeti cikk itt olvasható.
A szemlét készítette: Papp Gergely
