Szükségünk van innovatív párbeszédre

Alapítványunk 2013 óta évi két alkalommal hirdet pályázatot általános és középiskolai pedagógusok számára a fiatalok társadalmi szerepekre való felkészítésének témáiban. Teszi ezt abban a meggyőződésben, hogy az iskolának feladata, mi több egyre komolyabb felelőssége van abban, miként fogják a mai fiatalok az előttük járó nemzedékek munkáját folytatni, milyen jövőt fognak építeni. Napjainkban az iskola az egyetlen olyan pont, ahonnét a nagy közös társadalmi célok vonatkozásában egységes üzenetek küldhetők a felnövekvő generációknak. Ezért a Barankovics István Alapítvány egyaránt fontosnak tartja, hogy a közoktatás képes legyen támogatni a fiatalokat személyes életútjuk sikeres alakításában, és hogy az iskolából kikerülő nemzedékek a hétköznapi demokrácia szereplőivé válhassanak. Egyénként megtalálják helyüket az életben, mint ahogyan az is fontos tudás, hogy közösségi szerepeikben képesek legyenek a szubszidiaritás erősítésére. Az egyéni és közösségi társadalmi szerepvállaláshoz szükséges kompetens tudás átadásának jelentősége össztársadalmi szinten is megfogalmazható, hiszen a rendszerstabilitás, a társadalmi kohézió megszilárdulása elképzelhetetlen a mai „z generáció” sikeres rendszerintegrációja nélkül.

Ahhoz, hogy az iskola képviselni tudja a hosszú távú nagy társadalmi célokat és ezzel egy időben adaptív módon képes legyen reagálni az őt körülvevő társadalmi környezetből érkező kihívásokra, elengedhetetlen az oktatás szereplőinek innovatív alapállása, az intelligens alkalmazkodás, a változások menedzselési készsége. Tanári Kerekasztalunk pályázati nem utolsó sorban ehhez kívánnak inspirációt adni. Most, amikor ismét lezárult a Barankovics István Alapítvány Tanári Kerekasztalának 2016 tavaszi, immár ötödik pályázati ciklusa, amelyre újabb 19 pályamunka érkezett, visszatekintve az elmúlt évek apró lépésekben történő építkezésére, szép eredményeket mondhatunk magunkénak. Eddig 123 pedagógus vállalkozott arra, hogy kezdeményezésünkre alkotó módon reagálva továbbgondolja az iskola felnőtt életre és társadalmi részvételre irányuló nevelő feladatait. Ezen túl Tanári Kerekasztalunk Facebook csoportjában szeptembertől 63 kolléga részvételével folyik a témában a közös a tudásépítés, május 14-i konferenciánkon immár a harmadik módszertani kötetünket mutatjuk be a tevékenységünkben részt vállaló pedagógusok munkájának és aktivitásának köszönhetően. Az elmúlt időszak, amelynek során sokat tanulhattunk egymástól, azt bizonyította, szüksége van párbeszédre és összefogásra mindazoknak, akik fontosnak tartják a közoktatás ismeretközvetítésen túlmutató funkcióit is.

Minden évben érdeklődéssel szemléljük, merre fordul az adott pályázati ciklusban a fiatalokat jól ismerő pedagógusok tematikai érdeklődése. Idén tavasszal azt tapasztaltuk, hogy folytatódott az önismeretet, társkapcsolati kultúrát, intra- és interperszonális intelligencia fejlesztését célzó oktatási programok népszerűsége. Több pályázat foglalkozott például a szülő-gyermek viszony, a másik iránti szeretet és megbecsülés kifejezésének kérdéseivel, a szabadság és felelős döntéshozatal dilemmáival. A közösségi cselekvés és kisebbségi csoportkonfliktusok szintjén most is népszerűek voltak továbbá a toleranciára, elfogadásra irányuló óra és projekttervek, az örökzöld témaként minden alkalommal visszatérő környezeti nevelési programok. A médiatudatosságra nevelést egy újságprojekt és egy reklámokkal foglalkozó óra képviselte.

Metodikai szempontból ismét sokféle megoldással találkoztunk. Örvendetes módon gyarapodott a társadalmi környezetbe ágyazott, múzeum látogatások keretében megvalósított tudásszervezési megoldásoknak a száma. Találkoztunk teljesen a virtuális térben megvalósuló projektekkel ugyanúgy, mint a hagyományos szakmódszertani megoldásokra és kizárólag kognitív fejlesztésre épülő órákkal. A társadalomismereti tartalmak szaktárgyak keretébe integrált oktatása terén ez alkalommal is elsősorban a történelem és magyar tanárok mutatták be oktatási programjaikat, de kaptunk példát a történelem és társadalomismeret órák keretében megvalósuló programra is. Az online oktatási környezetben zajló projektek kitűnő példái voltak annak, miként képes az iskola fejleszteni az internetről szerezhető információk valódi tudássá szervezésének kompetenciáit, megalapozni az élethosszig tartó tanulás készségeit, és nem utolsó sorban bizonyítani ebben a folyamatban önmaga nélkülözhetetlen szerepét. Jelezték, hogy a ma már bőven rendelkezésre álló alkalmazások nem csupán motivációs célokat, vagy puszta szórakoztató elemeket jelentenek az oktatásban, hanem a tanulásszervezés hovatovább nélkülözhetetlen eszközei lesznek.

Bírálati szempontjaink a korábbiakhoz képest nem változtak. Vizsgáltuk, hogy a benyújtott anyag témaválasztása miként szolgálja a fiatalok társadalmi szerepekre való felkészítését, a pályázó milyen szakmai érveléssel kapcsolta munkáját a meghirdetett célok valamelyikéhez.  Az értékelés során egybevetettük a benyújtott pályamunkák társadalmi gyakorlathoz való viszonyát, a nevelési célok cselekvésorientált jellegét.  Áttekintettük, hogy a deklarált fejlesztési célok és az azok megvalósításához használt módszertani megoldások valóban elvezetnek-e a célok megvalósulásáig, és ha igen, mennyiben eredményezhetnek olyan tudást (ismeretet, készséget, értéket, attitűdöt stb.) a világról, amelyek relevánsak a tanulók személyes életútjának megalapozásában, vagy a demokratikus társadalmi praxis szempontjából. További prioritásként kezeltük, hogy a pályázatokban található oktatási és nevelési programok milyen hatékonysággal képesek kommunikálni a célcsoportok felé az adott tudásanyag jelenelvűségét, mennyire képesek kialakítani a személyes érintettséget, azaz a választott tartalom és módszertan következtében a tanulók várhatóan motiváltakká válnak-e és nyitottak lesznek-e a tananyag intellektuális, normatív, emocionális stb. üzeneteinek befogadására. E téren előnyben részesítettük a fiatalok életvilágának ismeretén alapuló motivációs stratégiákat (kultúraazonos pedagógia), a digitális alkalmazások használatát, a változatos módszertani repertoárt, a klasszikus módszerek mellett a reformpedagógiai technikák ismeretét és mindezek alkotó és kreatív módon történő beépítését a nevelési célok megvalósításának folyamatába. Tekintettel arra, hogy végső céljunk a jó gyakorlatok terjesztése, a pályamunkák értékelése során szempontként kezeltük a beküldött anyagok más oktatási környezetben való adaptációjának olyan feltételeit, mint például a kidolgozottság, az oktatási folyamat követhetősége, a csatolt oktatási segédanyagok hasznosíthatósága, vagy a pedagógiai szaknyelv használatának színvonala.

Őszintén sajnáljuk, hogy nem volt lehetőségünk pusztán a szakmai érdemek alapján kiosztani több pályadíjat és a többség munkáját csak szimbolikusan, konferencia előadásra felkéréssel és publikációs lehetőség biztosításával tudtuk elismerni. 

A Barankovics István Alapítvány  „Így tanítom” 2016 tavaszi pályázatának díjazottjai:

  1. díj: Dénesné Szak Andrea: Ki vagyok a végén?
  2. díj: Filep Doina Otília: Profilképek a „Fakebookon”
  3. díj: Szekeres Márta: Vándorúton szegény Jankóval az európai kultúrában

A zsűri az „Így tanítom” 2016 májusi konferencián kiváló színvonalú pályamunkája elismeréséül előadás megtartására kéri fel a következő szerzőket:

  • Dénesné Szak Andrea: Ki vagyok a végén?
  • Filep Doina Otília: Profilképek a „Fakebookon”
  • Gáspár Andrea: „Jól csak a szívével lát az ember”. Érzelmi nevelés a XXI. században
  • Hámoriné Skultéty Dóra: Párkapcsolati nevelés
  • Hős Orsolya: Ez itt a reklám helye. (Társadalmi célú reklámok a rasszizmus és kirekesztés ellen)
  • Kapin Györgyné: Holokauszt közelről
  • Mászlainé dr. Nagy Judit: Hol az igazság? Időutazás a középkorba
  • Szekeres Márta: Vándorúton szegény Jankóval az európai kultúrában
  • Dr. Tóthné Hegyi Valéria: „Történetek egy családi albumból” című kiállításra diák tárlatvezetők képzése

 

A zsűri a Tanári Kerekasztal „Így tanítom ” sorozat következő módszertani kötetébe kiváló színvonalú pályamunkájának elismeréséül publikálásra javasolta a következő pályamunkákat:

  • Bendur Éva: Kosztolányi Dezső Fürdés című novellájának értelmezése 8. osztályos diákok körében
  • Dénesné Szak Andrea: Ki vagyok a végén?
  • Filep Doina Otília: Profilképek a „Fakebookon”
  • Gáspár Andrea: „Jól csak a szívével lát az ember”. Érzelmi nevelés a XXI. században
  • Hámoriné Skultéty Dóra: Párkapcsolati nevelés
  • Hős Orsolya: Ez itt a reklám helye. (Társadalmi célú reklámok a rasszizmus és kirekesztés ellen)
  • Kapin Györgyné: Holokauszt közelről
  • Kiss Gabriella: Kék bolygó hete
  • Mászlainé dr. Nagy Judit: Hol az igazság? Időutazás a középkorba
  • Szekeres Márta: Vándorúton szegény Jankóval az európai kultúrában
  • Dr. Tóthné Hegyi Valéria: „Történetek egy családi albumból” című kiállításra diák tárlatvezetők képzése
  • Dr. Ujlaky István: Sokfélék vagyunk – a társadalomról 11-12 éveseknek

A pályázók innovatív tevékenységéhez gratulálunk és nevelői munkájukhoz sok sikert kívánunk!

Mindenkit szeretettel várunk a Tanári Kerekasztal május 14-i konferenciáján, ahol bemutatkoznak díjazottjaink és mi is bemutatjuk előző pályázatunk módszertani kötetét.

Kiss Mária Rita – Rácz Krisztina
BIA Tanári Kerekasztal

2020. július 29.